Munkáltatói kártérítési felelősség – a károsulti elháríthatatlan magatartás értelmezése

Kérdés: Egy munkavállalónk munkahelyi balesetet szenvedett, kártérítést kér. A gép, amin dolgozott, nemrég lett ellátva külön vészleállító rendszerrel (épp egy korábbi baleset miatt), amit manuálisan kell működtetni. Ennek a használatára a munkavállalót a munkavédelmi oktatás keretein belül be is tanították. A munkavédelmi oktatása és a vizsgája is nagyon friss, néhány hete kezdett nálunk, vagyis még csak el sem felejthette, hogyan kell biztonságosan használni a berendezést. Ilyen esetben a munkáltató tud alappal hivatkozni a károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartására?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...mértékét kell előre látni, hanem az esetlegesen felmerülő veszély fajtáját és annak nagyságrendjét (pl. egy korábban bekövetkező baleset előrevetíti a következő lehetőségét; ha évtizedes gyakorlattal rendelkező személyt ér baleset, akkor az fokozott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. június 23.

Munkaadói mentesülés a kárfelelősség alól – a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása

Kérdés: Munkavállalónk közúti balesetet szenvedett, és súlyosan megsérült, mikor egy szabályosan közlekedő, megkülönböztető jelzést használó tűzoltóval ütközött a céges autóval, munkaidőben. A rendőrségi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a munkavállalónk szabálytalanul közlekedett, és kizárólag ő volt a felelős a balesetért. Ilyen esetben munkáltatóként felelünk-e a munkavállalót ért károkért?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...magatartása okozta [Mt. 166. § (1)–(2) bek.].Amennyiben megállapításra került az, hogy a kérdésben leírt közlekedési baleset kizárólag a munkavállalónak felróható okból következett be, mert szabálytalanul közlekedett, és ezért a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. május 12.

Készenléti jellegű munkakör – minősítési kritériumok

Kérdés: Milyen szempontokat kell vizsgálni ahhoz, hogy az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétel okán minősüljön egy munkakör készenléti jellegűnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...készenléti jellegű munkakörre utal, ha az adott tevékenység a 33/1998. NM rendelet 4. és 5. melléklete szerint nem jár fokozottan baleseti veszélyekkel és/vagy fokozott pszichés terheléssel.Az egyes szempontokat összességében kell értékelni, különös figyelemmel arra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. március 24.

Keresőképtelenség okának közlése – kódszámokkal

Kérdés: Két hétig betegállományban voltam. Amikor visszatértem, a főnököm közölte, hogy nem hiszi el, hogy beteg voltam, és felszólított, hogy igazoljam, mi bajom volt. Köteles vagyok-e a munkáltatóval közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt voltam keresőképtelen beteg?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...melléklete szerint csak a táppénz jellegének kódszáma szerepel, de maga a betegség megjelölése nem. A kódok a következők: 1-es: üzemi baleset, 2-es: foglalkozási megbetegedés, 3-as: közúti baleset, 4-es: egyéb baleset, 5-ös: beteg gyermek ápolása, 6-os: terhesség...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. január 14.

Balesetet követő orvosi vizsgálat – a hétvége után

Kérdés: Október 31-én az éjszakai műszakban balesetem volt. Felvettük a jegyzőkönyvet, de mivel csak ügyelet volt, nem mentem el orvoshoz. Másnap – ünnepnap lévén – a sürgősségire tudtam volna menni, utána hétvége volt, ezért csak hétfőn mentem orvoshoz. Ez lehet probléma?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés alapján feltételezzük, hogy a keresőképtelen állapot igazolásának a problémája merült fel, mivel annak van munkajogi relevanciája, így a választ ennek fényében adjuk meg. A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 25.

Külföldi baleset – a kivizsgálására illetékes hatóság

Kérdés: Magyar székhelyű munkáltató magyar jog alapján foglalkoztatott munkavállalót kiküldött Németországba tartós kiküldetésbe dolgozni. Ott baleset érte, amit a német Kriminalpolizei kötelezően kivizsgált. A hazai hatóságnál is bejelentésre került a baleset. A német hatóság illetékes volt a balesetet kivizsgálni? Miért nem fogadják el Magyarországon a vizsgálat megállapításait? Egyáltalán illetékes-e a kivizsgálásra a magyar munkavédelmi hatóság?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a magyar jog szerint hatásköre van. Ebből következően előfordulhat, hogy mindkét tagállam hatósága ellenőrzést folytat le ugyanazon munkabalesettel kapcsolatban, aminek alapvetően más-más szabályok megtartása a tárgya; a pontos hatáskörökről azonban csak az ellenőrzések...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Baleset a munkahelyen kívül – a munkáltatói felelősség feltételei

Kérdés: A munkavállaló ittasan jön dolgozni; a portán megszondáztatják, majd emiatt hazaküldik. Ha elüti egy autó hazafelé menet, terheli-e a munkáltatót ezért felelősség? Ha a munkavállaló megsérül, kórházba küldik, és a munkáltató telephelyéről saját gépkocsijával, biciklijével vagy gyalog elindul a kórházba, és menet közben szenved balesetet (pl. elütik), akkor felelős-e a munkáltató?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkáltató az Mt. alapján nem felel.Ettől eltérő az az eset, ha a munkavállaló a munkahelyről azért megy közvetlenül orvoshoz, mert ott balesetet szenvedett, és közben éri újabb baleset. Ekkor a munkavállaló kizárólag azért került a balesetet előidéző helyzetbe,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. szeptember 23.

Baleset üzemisége – ha a munkáltató nem ismeri el

Kérdés: A munkahelyemen készterméket készítettem elő szállításra. A munkatársam hozzám szólt, és ahogy fordultam, megroppant a térdem. Fájdalmam nem múlt el, így elmentem az orvoshoz, aki gyűrűs porcsérülést állapított meg, és javaslatot tett a műtétre. 4-es kóddal az orvos táppénzre vett. A tb-ügyintéző küldött egy nyilatkozatot, hogy írjam meg, mi történt. A munkavédelmi előadó szerint ez nem üzemi baleset. A munkáltatóm jól járt-e el vagy sem, mikor nem ismerte el a balesetem üzemiségét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri [Ebtv. 52. § (1) bek.]. Nem üzemi baleset azonban az a baleset, amelya) részben vagy egészében a balesetet szenvedett biztosított alkohol...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:  

Munkáltatói felelősség – egy üzleti vacsora "utóhatása"

Kérdés: Távol-keleti partnerünk üzleti vacsorát tartott, amelyen a külföldre kiküldött munkavállalóink is részt vettek, az ottani üzleti szokásoknak megfelelően. Többen már másnap rosszul lettek, kórházba kerültek, és amint jobban lettek, meg is kellett szakítaniuk az utat. Még hetekig nem tudtak munkába állni, súlyos bélrendszeri fertőzés miatt. A betegség miatt most néhányan kártérítési igénnyel fordultak a munkáltatóhoz. Lehet ennek alapja?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tényt és körülményt érteni kell, amelynek alakítására bármilyen lehetősége volt a munkáltatónak. Ennek értékelése során a baleset közvetlen okát és a balesethez vezető egész munkafolyamatot vizsgálni kell: a munkamódszer megválasztását, az ahhoz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:    

Időarányos szabadság számítása

Kérdés: Egyik munkavállalónk április 1-jével lépett be a céghez, de pár nappal később közlekedési balesetet szenvedett, és két hónapig keresőképtelen volt. Hogyan kell ezek alapján megállapítani az őt megillető szabadságot? A munkavállalót életkora alapján két munkanap pótszabadság illeti meg, és egy újszülött gyermeke van.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után jár pótszabadság, először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Mt. 118. § (1) és (3) bek.]. A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. július 15.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
7
8
9
…
24