352 talált cikk az általános munkarend kifejezésre

Kérdés: Mit lehet a munkaidő-beosztás alatt érteni? Ha két műszakos munkarend van (délelőtt és délután), ami hetente változik egy munkavállalót illetően (egyik héten délelőttös, azt követő héten délutános), akkor az már beosztásnak tekintendő? A munkahét 40 órás, 5 munkanap, 2 szabadnap (szombat, vasárnap), igazodva a naptári hétköznapokhoz. A fizetett szabadságra és betegszabadságra járó díjazás számításának szempontjából kérdéses.

Kérdés: Az Mt. 124. §-a alapján a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. A munkavállalónak 22 nap (22 x 8 óra = 176 óra) szabadság jár. A munka­vállaló vagy 12 órára van beosztva, ami 1,5 nap szabadságnak felel meg, vagy 6 órára, ami pedig 0,75 nap szabadság. Változó munkaidő-beosztás esetén előfordulhat, hogy az év során 12 nap 12 órás (144 óra) és 5 nap 6 órás (30 óra) beosztás szerinti munkanap megy el szabadságra, vagyis 174 órányi szabadságot kap a munkavállaló. Mi a teendő a maradék 2 óra tárgyévi szabadsággal?

Kérdés: Az Mt. 124. §-a alapján a kiadott szabadságot általános munkarend esetén is szükséges órában nyilvántartani?

Kérdés: Az Mt. 124. §-ára hivatkozva kérdésem a következő: a munkavállalók hétfőtől csütörtökig 07.30-tól 16.00-ig, pénteken 07.30-tól 13.30-ig dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy aki hétfőn akar szabadságra menni, annak 8,5 órát, aki pénteken, annak 6 órát kell kivennie?

Kérdés: Cégünk vendéglátó-ipari tevékenységet folytat, rendeltetése folytán szombati napon is nyitva tart. Munkaviszonyos alkalmazottaink munkaidőkeretben dolgoznak. Alkalmi munkavállalót alkalmazunk péntek-szombati napra. A szombati napra kell-e pótlékot fizetni? Munkaidőkeretben lehet-e alkalmazni a munkavállalókat, vagy az csak az idénymunka hosszabb szakaszára értelmezhető?

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében napi 12 órás munkavégzés és állandó 234 órás havi munkaidőkeret van meghatározva. Egyidejűleg alkalmazható-e a napi munkaidő meghatározása és egy állandó munkaidőkeret alkalmazása? Jogszerű-e az, hogy nem a munkaszerződésben meghatározott napi munkaidő (12 óra) és az adott havi munkanapok szorzata a havi munkaidőkeret? Meghatározható-e a fentiek szerint állandó óraszámú havi munkaidőkeret? Ha a munkavállaló szerződésében 8 óránál több a napi munkaidő, akkor a dolgozó teljes munkaidősnek minősül, vagy készenléti jellegű foglalkoztatásnál elképzelhető, hogy a fenti munkaszerződés szerint ez részmunkaidős foglalkoztatás? A fizetett ünnepet és a szabadságot napi hány órával kell kifizetnünk?

Kérdés: Az egy műszakos munkarendünkben hétfőtől csütörtökig fél órával hosszabb, pénteken két órával rövidebb a munkaidő. Helyes az a megállapítás, hogy 2013-ban minden munkavállaló szabadságát órában kell (lehet) nyilvántartani? Mi történik az esetleg év végére megmaradt töredékórákkal, hogyan adom ki, hiszen az általános szabály szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni?

Kérdés: Ha a dolgozók általános munkarend szerinti munkaidő-beosztása állandó jelleggel hétfőtől csütörtökig 8,5 óra, pénteken pedig 6 óra, kell-e alkalmazni az új Mt. 95. §-ában foglaltakat (eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén), ha a dolgozó munkaviszonya megszüntetésre kerül, vagy ez nem minősül munkaidőkeretnek?

Kérdés: A munkavállalóink Németországban dolgoznak, kiküldetés keretében. A kérdésem, hogy dolgozhatnak-e a magyar munkaszüneti napokon, és milyen díjazást kell nekik fizetni erre az időre?

Kérdés: Ha jól értelmezzük, 2012. július 1. után a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott órabéres vagy teljesítménybéres munkavállalónak csak akkor kell a munkaszüneti napra munkabért fizetni, ha azon a napon munkavégzésre beosztották. Erre a napra megilleti a tényleges munkavégzése alapján járó bére, a távolléti díja és a munkaszüneti napi pótlék is, vagy csak a munkavégzése alapján járó bére és a munkaszüneti napi pótlék fizetendő? Ha nincs beosztva erre a napra, akkor is ki kell fizetni neki a munkaszüneti napra a távolléti díjat? 2012. augusztusban mindenkinek 22 napot kell dolgoznia, teljes munkaidős esetén 22 x 8 = 176 óra, az általános munkarendben dolgozó órabéresnek és teljesítménybéresnek ezenfelül jár a munkaszüneti napra a távolléti díj is, tehát összesen 184 órára kell munkabért fizetni. Mi a helyes eljárás?