Egyéb juttatás és a negatív diszkrimináció
Kérdés
Egy önkormányzati fenntartású óvodában csoportmegszüntetés miatt 2022. augusztus 31-én áthelyezéssel megszűnt a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. 2022. szeptember 1-jén a közalkalmazott új közalkalmazotti jogviszonyt létesített ugyanazon önkormányzat fenntartása alatt működő másik óvodánál. E munkáltatónál 2022 decemberében került kifizetésre a munkáltató által adott egyéb juttatás. Ennek jogosultsági feltétele volt az, hogy a közalkalmazotti jogviszony legkésőbb 2022. június 30-ig keletkezzen, és nem illette meg a tartósan távol lévőket (például a harminc napot meghaladó táppénzben, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőket). A közalkalmazott nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban, mivel a közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30-át követően létesült az új munkáltatónál. A közalkalmazott sérelmezi, hogy nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban. Jogos-e a közalkalmazott sérelme?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2023. február 14-én (240. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4623
[…] kérdésben szereplő közalkalmazott a jogviszonya keletkezésének időpontja miatt nem részesült az egyéb juttatásban, ám emellett olyan közalkalmazottak is elestek attól, akiknek ez az egészségi állapotukkal, anyaságukkal vagy apaságukkal függhet össze.Az Ebktv. 8. §-a értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valamilyen valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Hátrányos megkülönböztetésről akkor lehet szó, ha annak alapja az Ebktv. 8. §-ában rögzített valamely védett tulajdonság. Idetartozik többek között az egészségi állapot, az anyaság (terhesség) és az apaság is [Ebktv. 8. § h) és l) pont]. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogya) a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte, vagy ennek közvetlen veszélye fenyeget, ésb) a jogsérelmet szenvedő személy vagy csoport a jogsértéskor – ténylegesen vagy az eljárás alá vont személy feltételezése szerint – rendelkezett az Ebktv. 8. §-ában meghatározott valamely tulajdonsággal [Ebktv. 19. § (1) bek.].Nem lehet hátrányos megkülönböztetésről beszélni, ha a közalkalmazott nem tud valamilyen védett tulajdonságot valószínűsíteni (4/2017. KMK vélemény 2. pont). Az "eltérő bánásmód" csak abban az esetben jelent jogellenes diszkriminációt, ha a panaszos közalkalmazott meg tudja jelölni és valószínűsíteni tudja azt, hogy melyik védett tulajdonságra tekintettel érte hátrány. Amennyiben ilyen védett tulajdonság nem állapítható meg, a munkáltató szabályozása nem eredményezheti az egyenlő bánásmód sérelmét. Azok a közalkalmazottak, akik egészségi állapotukkal, anyaságukkal, apaságukkal kapcsolatosan estek el az egyéb juttatástól, minden bizonnyal tudnák igazolni a védett tulajdonságot és a hátrányt.A kérdésben szereplő közalkalmazott jobb híján csak az egyéb helyzetre, tulajdonságra vagy jellemzőre (a továbbiakban: egyéb helyzet) – mint védett tulajdonságra – tudna hivatkozni a jogviszonya létesítésének időpontja kapcsán. Az ún. "egyéb helyzet" tekintetében viszont fontos kiemelni, hogy az nem értelmezhető tágan, mivel annak két fő fogalmi kritériuma van: egyrészt annak olyannak kell lennie, amely az egyén (a közalkalmazott) személyisége lényegi vonásához tartozik, másrészt az egyént egy sérülékeny társadalmi csoporthoz kell kapcsolnia [4/2017. (XI. 28.) KMK vélemény]. A jogviszony keletkezésének időpontja ugyanakkor nagy valószínűséggel nem felel meg e kritériumoknak.Nem állapítható meg az egyenlő bánásmód sérelme ugyanakkor abban az esetben, ha a munkáltató – a munkavállaló által valószínűsített hátrány és a védett tulajdonság esetén – tudja bizonyítani, hogya) a jogsérelmet szenvedett […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2023. február 14-én (240. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4623
[…] kérdésben szereplő közalkalmazott a jogviszonya keletkezésének időpontja miatt nem részesült az egyéb juttatásban, ám emellett olyan közalkalmazottak is elestek attól, akiknek ez az egészségi állapotukkal, anyaságukkal vagy apaságukkal függhet össze.Az Ebktv. 8. §-a értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valamilyen valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Hátrányos megkülönböztetésről akkor lehet szó, ha annak alapja az Ebktv. 8. §-ában rögzített valamely védett tulajdonság. Idetartozik többek között az egészségi állapot, az anyaság (terhesség) és az apaság is [Ebktv. 8. § h) és l) pont]. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogya) a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte, vagy ennek közvetlen veszélye fenyeget, ésb) a jogsérelmet szenvedő személy vagy csoport a jogsértéskor – ténylegesen vagy az eljárás alá vont személy feltételezése szerint – rendelkezett az Ebktv. 8. §-ában meghatározott valamely tulajdonsággal [Ebktv. 19. § (1) bek.].Nem lehet hátrányos megkülönböztetésről beszélni, ha a közalkalmazott nem tud valamilyen védett tulajdonságot valószínűsíteni (4/2017. KMK vélemény 2. pont). Az "eltérő bánásmód" csak abban az esetben jelent jogellenes diszkriminációt, ha a panaszos közalkalmazott meg tudja jelölni és valószínűsíteni tudja azt, hogy melyik védett tulajdonságra tekintettel érte hátrány. Amennyiben ilyen védett tulajdonság nem állapítható meg, a munkáltató szabályozása nem eredményezheti az egyenlő bánásmód sérelmét. Azok a közalkalmazottak, akik egészségi állapotukkal, anyaságukkal, apaságukkal kapcsolatosan estek el az egyéb juttatástól, minden bizonnyal tudnák igazolni a védett tulajdonságot és a hátrányt.A kérdésben szereplő közalkalmazott jobb híján csak az egyéb helyzetre, tulajdonságra vagy jellemzőre (a továbbiakban: egyéb helyzet) – mint védett tulajdonságra – tudna hivatkozni a jogviszonya létesítésének időpontja kapcsán. Az ún. "egyéb helyzet" tekintetében viszont fontos kiemelni, hogy az nem értelmezhető tágan, mivel annak két fő fogalmi kritériuma van: egyrészt annak olyannak kell lennie, amely az egyén (a közalkalmazott) személyisége lényegi vonásához tartozik, másrészt az egyént egy sérülékeny társadalmi csoporthoz kell kapcsolnia [4/2017. (XI. 28.) KMK vélemény]. A jogviszony keletkezésének időpontja ugyanakkor nagy valószínűséggel nem felel meg e kritériumoknak.Nem állapítható meg az egyenlő bánásmód sérelme ugyanakkor abban az esetben, ha a munkáltató – a munkavállaló által valószínűsített hátrány és a védett tulajdonság esetén – tudja bizonyítani, hogya) a jogsérelmet szenvedett […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
