Munkáltatói jogok gyakorlása fizetés nélküli szabadság esetén


Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa, aki egyben az ügyvezető is, jelenleg terhes. Az ügyvezető igénybe kívánja venni a TGYÁS-t, illetve a GYES-t, a szülést megelőzően pedig még táppénzes állományba is kerül az egészségi állapota miatt. Mivel a társaság a működését fenn kívánja tartani, helyette egy alkalmazott végezné a munkát. E munkavállaló nem lenne társasági szerződés szerint kinevezett ügyvezető, a munkáltatója pedig továbbra is a jelenlegi ügyvezető lenne. Önök szerint e munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkör ügyvezető általi gyakorlása munkavégzésnek minősül?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. április 10-én (67. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1292

[…] ügyvezető jogosult-e a munkáltatói jogok gyakorlása mellett a kérdésben megjelölt juttatásokra, attól függ, milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetői tisztséget. Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül [Ebtv. 40. § (1) bek.]. Nem jár azonban TGYÁS a biztosítottnak a szülési szabadság azon tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, vagy ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja [Ebtv. 41. § (1) bek.]. Annak a biztosítottnak pedig, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár TGYÁS [Ebtv. 41. § (2) bek.]. A gyermekgondozási segélyre (GYES) is hasonló elveken alapuló szabályozás vonatkozik. Általános szabályok szerint GYES-re a szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig jogosult [Cst. 20. § (1) bek.]. A GYES-ben részesülő személy azonban - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a törvényben meghatározottak szerint, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját - keresőtevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. A gyermek egyéves kora után viszont heti harminc órát meg nem haladó időtartamban már végezhet keresőtevékenységet, sőt megteheti mindezt időkorlátozás nélkül is, ha a munkavégzés az otthonában történik. Ikergyermekek és tartósan beteg gyermek esetén ettől eltérő szabályt állapít meg a törvény [Cst. 21. § (1) bek.]. Táppénz esetén is megállapítható, hogy nem jár ezen juttatás többek között a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után [Ebtv. 47. § (2) bek. b) pont]. Amennyiben az ügyvezetői tisztség - a fenti alapos aggályunk ellenére - munkaviszonyban kerül ellátásra, akkor a munkáltatói jogok gyakorlásával […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.