Felmentési időre járó átlagkereset
Kérdés
A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. június 28-án (37. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 721
[…] időszakra kifizetett munkabér [Mt. 152. § (1) bek.], így tartalmazza az irányadó időszakra biztosított valamennyi kereseti elemet (pl. az alapbért, illetve törzsbért, a bérpótlékokat, a kiegészítő fizetést, a prémiumot, a jutalmat, valamint a 13. és további havi fizetést). Az átlagkereset számítására meghatározott időszakban kifizetett bruttó béreket úgy kell figyelembe venni, hogy mindig az irányadó időszak alatti munkavégzéshez kötődő munkabéreket szükséges alapul venni, függetlenül attól, hogy e bérek kifizetése az irányadó időszakot megelőzően, vagy azt követően történt-e. Időbérben foglalkoztatottak esetén azonban nem az irányadó időszakban érvényes személyi alapbért kell számításba venni, hanem az átlagkereset esedékessége időpontjában, azaz a kifizetésének időpontjában érvényes személyi alapbér összegét. Az irányadó időszakra kifizetett munkabérből csak az alapbéren kívüli bérelemek átlagát kell venni, és alapbérként nem az irányadó időszakra kifizetett tényleges összeget kell az átlagkeresetbe számítani, hanem az átlagkereset megállapításánál éppen esedékes személyi alapbért. Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállaló irányadó időszaki munkabérének együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (osztószám) [Mt. 152. § (8) bek.]. Munkában nem töltött, de munkabérrel fizetett idők lehetnek azok az idők, amelyekben a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és ezen idő alatt díjazásban részesül (pl. a szabadság és más távolléti díjjal fizetett idő, illetve az állásidő). Az osztószámba természetesen a túlórák is beleszámítanak. Annak a munkavállalónak, akinek […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. június 28-án (37. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 721
[…] időszakra kifizetett munkabér [Mt. 152. § (1) bek.], így tartalmazza az irányadó időszakra biztosított valamennyi kereseti elemet (pl. az alapbért, illetve törzsbért, a bérpótlékokat, a kiegészítő fizetést, a prémiumot, a jutalmat, valamint a 13. és további havi fizetést). Az átlagkereset számítására meghatározott időszakban kifizetett bruttó béreket úgy kell figyelembe venni, hogy mindig az irányadó időszak alatti munkavégzéshez kötődő munkabéreket szükséges alapul venni, függetlenül attól, hogy e bérek kifizetése az irányadó időszakot megelőzően, vagy azt követően történt-e. Időbérben foglalkoztatottak esetén azonban nem az irányadó időszakban érvényes személyi alapbért kell számításba venni, hanem az átlagkereset esedékessége időpontjában, azaz a kifizetésének időpontjában érvényes személyi alapbér összegét. Az irányadó időszakra kifizetett munkabérből csak az alapbéren kívüli bérelemek átlagát kell venni, és alapbérként nem az irányadó időszakra kifizetett tényleges összeget kell az átlagkeresetbe számítani, hanem az átlagkereset megállapításánál éppen esedékes személyi alapbért. Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállaló irányadó időszaki munkabérének együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (osztószám) [Mt. 152. § (8) bek.]. Munkában nem töltött, de munkabérrel fizetett idők lehetnek azok az idők, amelyekben a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és ezen idő alatt díjazásban részesül (pl. a szabadság és más távolléti díjjal fizetett idő, illetve az állásidő). Az osztószámba természetesen a túlórák is beleszámítanak. Annak a munkavállalónak, akinek […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
