83 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 115. § (2) bek. a) pont, 70. § (1) bek.]. A szabadság arányosítására vonatkozóan is az Mt. szabályait kell alkalmazni. A közalkalmazott részére, ha a közalkalmazotti jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve –, a szabadság arányos része jár, azzal, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít [Mt. 121. §]. Ha tehát a közalkalmazott jogviszonya 2025. március 31-én szűnik meg, a 2025-re járó szabadságának 90/365-öd része illeti meg időarányosan; a 2024-es szabadságát a jogviszony megszűnése és a felmentési idő nem befolyásolja.A szabadság kiadására az általános szabályok [Mt. 122. §] érvényesek ilyenkor is, azzal, hogy a felmentési időből a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára nem lehet szabadságot kiadni, azaz a két távollét egy napon nem állhat fenn. Nem jogosult végkielégítésre – egyebek[…]

Részlet a válaszából: […] munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén osztható be egyenlőtlenül. [Mt. 97. § (3) bek.]. Ezekből a rendelkezésekből az következik, hogy az általános munkarendben a munkaidő csak hétköznapra osztható be, és a heti pihenőnap hétköznapra való beosztásához mindenképpen munkaidőkeret (vagy elszámolási időszak) szükséges. Bár magából a törvényszövegből nem, a szabályozás logikájából az következik, hogy az általános munkarendben emellett az egyes hétköznapokra egyező óraszámot kell beosztani, mégpedig a munkaszerződés szerinti napi munkaidőt, és ettől eltérni csak munkaidőkeret (illetve elszámolási időszak) mellett lehet. Az általános munkarend és a munkaidőkeret tehát az Mt. logikájában[…]

Részlet a válaszából: […] munkáltató kétféleképpen (vagy a két módszer vegyítésével) gazdálkodhatott:1. Az alsó határnál magasabb összegű illetményt állapíthatott meg munkáltatói mérlegelés alapján. Az ehhez figyelembe veendő szempontokat a Púétv. 98. §-ának (2) bekezdése tartalmazta (hiszen a teljesítményértékelési rendszer 2024-ben még nem alkalmazható). Ezek a következők: a szakmai gyakorlati idő mértéke; a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte; a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják; a munkakörben végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte; a pedagógus által tanított tantárgyak száma (ha ez értelmezhető); a pedagógus-munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége. 2. A béren kívüli egyéb személyi juttatásra fordíthatta az összeget. Személyi juttatásnak minősülnek a 4/2013. Korm. rendelet 15. mellékletének I. pontja (Egységes rovatrend a költségvetési és finanszírozási bevételekhez, kiadásokhoz) K11. pontjában a foglalkoztatottak tekintetében felsoroltak. Ezek a törvény szerinti illetményeken, munkabéreken kívül a következők: normatív jutalmak; céljuttatás, projektprémium; készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túl- szolgálat díja; végkielégítés; jubileumi (köznevelési foglalkoztatotti) jutalom; béren kívüli juttatások; közlekedési költségtérítés; egyéb költségtérítések; lakhatási támogatások; szociális támogatások; foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai. Tehát például a mostanában sokat firtatott iskolakezdési támogatás is ebből a forrásból finanszírozható, ha a munkáltató ilyen támogatás nyújtásáról döntött. A többletforrás felhasználásáról szóló koncepcióját[…]

Részlet a válaszából: […] csak korlátozottan tud munkát vállalni. Ezért nem annak van jelentősége, hogy egy adott napon hány órát dolgozik a szülő, hanem hogy mennyi munkaidőt vállal a szerződésében (akár több jogviszonyban, együttesen). Például, nyilván nem sérti a korlátot, ha a szülő hetente egy napon 10 órát, vagy napi 8 órát dolgozik öt napig, de csak minden második héten (azaz egyenlőtlen munkaidő-beosztásban). A kérdéses esetben azonban a keresőtevékenység túllépi a törvény szerinti limitet, mivel a munkavégzés heti hét nap tartana napi négy órában. Megjegyezzük, hogy valóban szerencsésebb volna, ha a normaszöveg nem[…]

Részlet a válaszából: […] közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.Ha a miniszteri rendelet akként rendelkezik, a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a külön végrehajtási rendeletben megállapított ágazati, szakmai sajátosságokra figyelemmel fizetendő pótlékot is be kell számítani [Kjt. 78. § (1)–(2a) bek.]. A szociális ágazatban végrehajtási rendelet megállapít ágazati pótlékokat, mint a munkahelyi pótlék [257/2000. Korm. rendelet 15. § (1)–(2) bek.], szociális ágazati összevont pótlék [257/2000. Korm. rendelet 15/A. §][…]

Részlet a válaszából: […] –, a szabadság arányos része jár, azzal, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít [Mt. 115. § (1) bek., 121. §]. Az időarányosításnál annak van jelentősége, hogy miként aránylik a munkaviszony időtartama a teljes naptári évhez. Ehhez tehát a munkaviszony teljes tartamát figyelembe kell venni, nem csak a munkanapokat. A kérdés szerinti számítások tehát helyesek. Az utóbbi esetben a magasabb osztószám[…]

Részlet a válaszából: […] ugyanis:– köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésével kell betölteni a dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár (óvodatitkár, iskolatitkár, kollégiumi titkár), ápoló, rendszergazda és laboráns,– munkaviszony létesítésével kell betölteni a gondozó/takarító, szakorvos és úszómesterNOKS-munkaköröket.Ha jelenleg munkaviszonyban állóról van szó, és a jövőben az utóbbi három munkakör valamelyikét töltené be, a meglévő munkaviszonya alapján, annak módosításával tovább foglalkoztatható a NOKS-munkakörben is. Ehhez módosítani kell a munkaszerződésében egyfelől a munkakör megjelölését, másfelől a munkabért, mégpedig arra tekintettel, hogy NOKS-foglalkoztatottként már vonatkozik rá a 132. § (4) bekezdése, miszerint a havi munkabére nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum 107%-a. Ha tehát ennél kevesebbet keresett, a bérét legalább erre az összegre fel kell emelni.Ha a jelenleg munkaviszonyban álló a jövőben valamely, a fenti első francia bekezdésben felsorolt NOKS-munkakört töltene be, akkor viszont munkaszerződését meg kell szüntetni (kézenfekvően közös megegyezéssel, de az sem tiltott, hogy valamelyik fél felmondásával), és új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt kell létesíteni. Ilyen esetben nincs jogfolytonosság a két jogviszony között. A megszüntetéshez kapcsolódó elszámolást természetesen le kell bonyolítani. Az új jogviszonyban munkakörét meg kell állapítani, és számára – ha nem rendelkezik valamely pedagógusképzésben szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal – a Púétv. 99. §-ának (1) bekezdése alapján legalább a kötelező legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum 107%-ának megfelelő illetményt kell megállapítani. Ha viszont van pedagógus-szakképesítése vagy -szakképzettsége, a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozik, és a Púétv. 97. §-ának (1) és (3) bekezdése[…]

Részlet a válaszából: […] határozza meg. Célszerű figyelembe venni a helyettesített személy illetményét és a másik munkakör ellátására fordított időt is. Fontos, hogy helyettesítési díj akkor is jár, ha a többletmunka is a rendes munkaidőben valósul meg. Ha a közalkalmazott a két munkakört nem tudja a rendes munkaidejében ellátni, a helyettesítési díjon felül a rendkívüli munkaidőre is jogosult ellenértékre [Mt. 143. §].A kérdésből pontosan nem állapítható meg, hogy a munkáltató melyik törvény hatálya alá tartozik. Ha egészségügyi intézményről van szó, az Eszjtv. irányadó, ami szintén a fentiek szerinti feltételekkel rendelkezik a helyettesítési díjról, azzal, hogy annak mértékét állami fenntartású intézmény esetén az országos kórház-főigazgató, egyéb esetben a munkáltató fenntartója, illetve tulajdonosa határozza meg [Eszjtv. 8. § (14) bek., 528/2020. Korm. rendelet 26. § (3) bek.]. Az előbbi munkáltatókra az 1/2024. (IV. 4.) OKFŐ utasítás 4.3. címe írja elő a helyettesítési díj részletes szabályait. E szerint a helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetményének 30%-a az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdése szerinti személy esetén, illetve 50%-a az[…]

Részlet a válaszából: […] következményekkel, ezért azok csak nyilatkozatoknak tekinthetők [ld. Lőrincz György: Az Mt. általános rendelkezései. In: Kozma Anna – Lőrincz György – Pál Lajos: A Munka Törvénykönyvének magyarázata. Orac, Budapest, 2023. 116. o.]. Az Mt. 15. §-ának (5) bekezdése erre is figyelemmel foglal akként állást, hogy a megállapodás teljesítése során tett, jognyilatkozatnak nem minősülő nyilatkozat, továbbá a munka irányításával összefüggő munkáltatói jognyilatkozat tekintetében az Mt. 20–26. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.Az utasítási jog azonban nem korlátlan. Vannak formai korlátai: noha általában nem kötelező az utasítás írásba foglalása, ha azonban munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. jogszabály vagy kollektív szerződés) előírja, írásba kell foglalni azt. Az Mt. 108. §-ának (1) bekezdése külön is megemlíti, hogy a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. A munkavállaló kérésére a munkáltatónak minden egyéb utasítást is írásba kell foglalnia akkor is, ha az egyébként nem kötelező [Mt. 22. § (1) bek.]. Ezenfelül az Mt. számos korlátját adja a munkáltatói utasításoknak az egyes jogintézmények szabályozása során [így pl. a rendkívüli munkaidő naptári évenkénti korlátja általánosságban kétszázötven óra az Mt. 109. §-ának (1) bekezdése szerint, vagy az Mt. 53. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaszerződéstől eltérő, más helységben végzendő munkavégzéshez bizonyos esetekben a munkavállaló hozzájárulása is szükséges, ami kétségkívül korlátját képezi a munkáltatói utasításnak].Az utasítási jog korlátja az is, hogy annak a megfelelő személytől kell származnia, azaz utasítást adni a munkáltató képviseletében eljáró személy jogosult, vagyis a munkáltatói jogkör gyakorlója [Mt. 20. § (1) bek.]. Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Ugyanakkor jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára [Mt. 20. § (3) bek.].Az utasítás korlátait tartalmazza az Mt. 54. §-a is. E szerint a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét, egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló – a rendelkezésre állási kötelezettség teljesítésének idejére vonatkozó utasítást kivéve – az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni. A munkavállaló a munkáltató utasításától eltérhet, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli, és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell [Mt. 54. § (1)–(4) bek.]. A gyakorlat szerint[…]

Részlet a válaszából: […] fakad, hogy nem valósulna meg a fizetett szabadság rendeltetése, ha ez olyan időszakra esne, amikor a munkavállaló beteg, és így egyébként sincs munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége. E megfontolásból eredően az Európai Unió Bírósága azt az értelmezést követi, hogy az uniós joggal ellentétesek az olyan nemzeti rendelkezések, amelyek nem biztosítják a jogot a munkavállalónak arra, hogy a fizetett éves szabadság alatt bekövetkező munkaképtelensége esetén az annak időszakával egybeeső említett éves szabadságban utólag részesüljön (C-78/11., Anged ügy). Ebből következően az sem lehetséges, hogy a keresőképtelenség[…]