1. cikk / 120 Vezetőképzés költségei költségvetési szervnél
2. cikk / 120 "Fizetett ünnep" – munkaszüneti napi munkavégzés hiányában
3. cikk / 120 Vasárnapi pótlék mint a távolléti díj része
4. cikk / 120 Fizetett ünnep elszámolása igazolatlan távollét esetén
5. cikk / 120 Patthelyzet – az egészségi okból alkalmatlan munkavállaló "sorsa"
6. cikk / 120 Apasági szabadság – ha ikrek születtek
7. cikk / 120 Eltérés a fizetett ünnepre járó díjazás szabályaitól
8. cikk / 120 Szerződés szerinti havi jövedelem meghatározása kollektív szerződés esetén
A szerződés szerinti havi jövedelem fogalmát az Ebtv. 5/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja határozza meg. A tb-kifizetőhelyi tájékoztató 17. oldala így szól a szerződés szerinti havi jövedelemmel kapcsolatban: "A távolléti díjnak, illetve az illetmény egy hónapra járó összegének megfelelő szerződés szerinti havi jövedelem megállapítása – az Mt. 148–152. §-ában foglalt előírásokra, továbbá a jogviszonyt szabályozó egyéb jogszabályok rendelkezéseire figyelemmel – a foglalkoztató hatáskörébe tartozik." Előfordulhat olyan eset, hogy a munkáltató rendelkezik kollektív szerződéssel, s így a távolléti díjat nem az Mt. 148–152. §-ában foglaltak szerint számolják, hanem a kollektív szerződésükben meghatározott számítási elv szerint. Ez azt jelenti, hogy a szerződés szerinti havi jövedelem esetében is a kollektív szerződésben meghatározott számítást kell használni?
9. cikk / 120 Szülői szabadságra járó díjazás – a csökkentő tételek
10. cikk / 120 Munkaidő-kedvezmény nyilvántartása
A munkavédelmi képviselőt megilleti az Mt. rendelkezései alapján a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő mértékű munkaidő-kedvezmény, mely időtartamra távolléti díj illeti meg. A munkaidő-kedvezmény igénybevételéről szükséges-e bármilyen nyilvántartást vezetni? Ha igen, akkor a nyilvántartásnak hogyan kell tartalmaznia az adatokat? Tehát napi, heti, havi szintű nyilvántartás szükséges?