Utazási kedvezményre jogosító jogviszonyok időtartama

Kérdés:

A 38/2024. Korm. rendelet szerint a munkáltató az utazási utalványt minden év március 31. napjáig a jogosultak rendelkezésére bocsátja, ha a jogosult legalább a tárgyév március 31-ét megelőző 365 napon – bármely, felsorolt munkáltatónál eltöltött – munkaviszonnyal rendelkezik. Az igényjogosultság alapjául szolgáló munkaviszony számításához a részidőket össze kell adni. A "365 napon (...) munkaviszonnyal rendelkezik" kitétel egy év – közszférában töltött – jogviszony meglétét feltételezi? És ehhez például 20 év jogviszonnyal rendelkező dolgozó 10 évvel ezelőtti közszférában eltöltött jogviszonya is beszámítható? Vagy csak a március 31. napját közvetlenül megelőzően szerzett jogviszony számítható be? Vagy a 365 napon belül bármennyi jogviszony elegendő a megjelölt munkáltatóknál? A másik kérdésem a "tárgyév március 31-ét megelőző" fordulatra vonatkozik. Ha új belépő dolgozóról beszélünk, és például szeptember 1-jén kezdődik a jogviszonya, esetében is a március 31-ét megelőző jogviszonyok vehetők figyelembe?

Részlet a válaszából: […] személy és – a civil társaság kivételével – a civil szervezet olyan alkalmazottja, aki az a) pont szerinti alkalmazottal azonos munkakört tölt be egészségügyi intézményben, szociális intézményben vagy oktatási intézményben. Az előző felsorolás szerinti munkáltató a rendelet melléklete szerinti utazási utalványt minden év március 31. napjáig a jogosultak rendelkezésére bocsátja, ha a jogosult legalább a tárgyév március 31-ét megelőző 365 napon – bármely, az előző felsorolás szerinti munkáltatónál eltöltött – munkaviszonnyal rendelkezik. Az igényjogosultság alapjául szolgáló munkaviszony számításához a részidőket össze kell adni [38/2024. Korm. rendelet 7. § (1)–(2) bek.]. A szabályozásból – különösen a részidők összeszámítására vonatkozó előírásból – álláspontunk szerint az következik, hogy a jogosultnak a tárgyév március 31. napját közvetlenül megelőző 365 napban (ami nem azonos egy évvel, szökőév esetén 1 nap eltérés van a két érték között) a rendeletben felsorolt munkáltatóknál folyamatosan munkaviszonyban (helyesen: a felsorolt foglalkoztatási jogviszonyok valamelyikében) kell állnia. A szabályozás lényege tehát az, hogy meg kell vizsgálni, a tárgyév március 31-én igaz-e, hogy a megelőző 365 nap mindegyikén jogosító foglalkoztatási jogviszonyban állt-e az érintett. Ha igen, akkor a foglalkoztató kiadja részére az utazási igazolványt, ha nem, akkor nem. Ez az új belépők kérdését is megoldja, hiszen, ha a) 2024. március 31-én a rendeletben felsorolt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Végzettségi előírás a vendéglátásban

Kérdés: Nonstop vendéglátóipari egységben az üzemeltetőnek van szakirányú végzettsége, mellette két munkavállaló dolgozik, és egy alkalmi munkás, akiknek nincs végzettségük, "9235" kóddal, gyorséttermi eladóként vannak foglalkoztatva. Tudomásom szerint ehhez a tevékenységhez (5610) egy vállalkozásban elég egy főnek rendelkeznie végzettséggel. A végzettséggel rendelkező nincs ott a nap 24 órájában velük. A munkavállalóknak szükséges-e szakképesítés úgy, hogy az üzemeltetőnek van végzettsége?
Részlet a válaszából: […] ételek, italok készítése egyaránt olyan tevékenységek, amelyek nem önálló tevékenységként (így munkaviszonyban is) képesítés nélkül végezhetőek, önálló tevékenységként viszont szakképesítéshez kötöttek [34/2021. ITM rendelet: 1. melléklet 10., 64. és 65. sor]. A nem önálló tevékenység végzése esetében a tevékenységvégzés szakmai felügyeletét az önálló tevékenység végzésére jogosító szakmával,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaviszony után megbízási jogviszony

Kérdés:

Köthet megbízási szerződést egy magyarországi cég egy olyan magánszeméllyel, aki korábban a cég munkavállalója volt? A kolléga munkaviszony keretében HR manager munkakörben dolgozott 2023-ban a cégnél. Idén eseti megbízási szerződéssel ideiglenesen, amíg a cég nem talál egy új HR managert, a korábbi munkavállalója megbízási szerződéssel látná el a munkaüggyel kapcsolatos feladatokat. A cégnél a bérelszámolási feladatokat külsős cég végzi el. Van-e lehetősége ebben az esetben az adóhatóságnak egy adóellenőrzés keretében a foglalkoztatónak a vállalkozóval kötött megbízási vagy vállalkozási szerződését és jogviszonyát – valós tartalma alapján – átminősíteni munkaviszonnyá? Milyen eseti megbízási szerződést kell kötni a magánszeméllyel, hogy ennek a kockázatát a felek elkerüljék? A megbízási díj összege eléri az adófizetési és járulékfizetési összeghatárt.

Részlet a válaszából: […] jelentőségük. Ha a felperes és a vele szerződést kötő magánszemélyek között – a szerződés tartalma szerint – munkaviszony állt fenn, azt a szerződést kötő felek akarata sem vonhatta ki a munkajog szabályai alól [Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 28.044/1995/6.]. A szerződéses szabadság elve ugyanis a szerződés tartalmának meghatározására, nem pedig annak elnevezésére terjed ki [EBH2002. 677.]. A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni [Mt. 27. § (2) bek.]. A jogviszonyok elhatárolásához a hatósági és bírósági gyakorlat – az időközben hatályon kívül helyezett 7001/2005. [MK. 170.] FMM–PM együttes irányelv által meghatározott – a munkaviszony elsődleges és másodlagos minősítő jegyeit alkalmazza. Ezek fennállását az eset összes körülményei (a konkrét jogviszony sajátosságai) alapján kell vizsgálni. Ha a felek közötti jogviszony tartalma – és nem pusztán a szerződés szövege – ezen szempontok alapján nem munkaviszony fennállására utal, nincs jelentősége annak, hogy korábban ugyanannak a feladatnak az ellátására a felek más jogviszonyt választottak, más szerződést kötöttek. Az adóhatóságnak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

12 órás műszakváltás – mint egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés:

Idősek bentlakásos otthonában az ápolók, gondozók 12 órás műszakváltásban dolgoznak (17–7 és 7–17 óra), 3 havi munkaidőkeretben. Kinevezésükben a napi munkaidő 8 óra, beosztás szerinti napi munkaidő 12 óra. Szerintem ez egyenlőtlen munkaidő-beosztás, ugyanakkor felmerült, hogy nem az, egyenlően dolgoznak napi 12 órát. Melyik álláspont helyes? (A kérdés a pihenőidő, pihenőnap kiadása kapcsán merült fel. Rendeltetésszerűen az év minden napján nyitva lévő intézményről van szó.)

Részlet a válaszából: […] által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunka­idő [Mt. 88. § (1) bek.]. A kérdéses esetben a kinevezésben szereplő napi munkaidő nyolc óra, ám a munkavállaló (közalkalmazott) ezt 12 órás műszakokban teljesíti. Ezért megállapítható, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztásról van szó. Ez akkor is így van, ha minden olyan munkanapon, amelyre be van osztva, egységesen 12 órát dolgozik. Ugyanis a munkaidő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

12 órás műszakváltás – mint egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés:

Idősek bentlakásos otthonában az ápolók, gondozók 12 órás műszakváltásban dolgoznak (17–7 és 7–17 óra), 3 havi munkaidőkeretben. Kinevezésükben a napi munkaidő 8 óra, beosztás szerinti napi munkaidő 12 óra. Szerintem ez egyenlőtlen munkaidő-beosztás, ugyanakkor felmerült, hogy nem az, egyenlően dolgoznak napi 12 órát. Melyik álláspont helyes? (A kérdés a pihenőidő, pihenőnap kiadása kapcsán merült fel. Rendeltetésszerűen az év minden napján nyitva lévő intézményről van szó.)

Részlet a válaszából: […] által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunka­idő [Mt. 88. § (1) bek.]. A kérdéses esetben a kinevezésben szereplő napi munkaidő nyolc óra, ám a munkavállaló (közalkalmazott) ezt 12 órás műszakokban teljesíti. Ezért megállapítható, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztásról van szó. Ez akkor is így van, ha minden olyan munkanapon, amelyre be van osztva, egységesen 12 órát dolgozik. Ugyanis a munkaidő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Munkavégzés húsvétvasárnap

Kérdés: A munkaidőnaptárban a március 31-e, húsvétvasárnap nem munkaszüneti nap. A hivatalosan kihirdetett 2024. évi munkaszüneti napok listájában sem szerepel, így arra jutottunk, hogy ez a nap nem munkaszüneti nap, így azoknak a munkavállalóknak, akik ezen a napon dolgoztak, nem jár a 100% munkaszüneti napi pótlék (csak a vasárnapi 50% pótlék jár, a munkáltató tevékenységének függvényében). Van olyan kölcsönvevő partnerünk, aki vitatja ezt az álláspontot az Mt. 102. és 140. §-ában foglaltakra hivatkozva. Melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében [Mt. 102. § (4) bek.]. Tehát a húsvétvasárnap bár nem munkaszüneti nap, a beosztási szabályok szempontjából ugyanúgy viselkedik. Ezért e napra csak az Mt. 102. §-ának (2) bekezdésében felsorolt esetekben osztható be munkaidő,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Eszjtv. személyi hatálya – az informatika és az ügyvitel

Kérdés: Költségvetési szerv alá tartozó egészségügyi és oktatási intézményeket működtető iroda vagyunk. Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló háziorvos, asszisztens, fogszakorvos, iskolavédőnő és iskolaorvos munkakörökben is vannak munkavállalóink. Szeretnénk felvenni az egészségügyi szolgálati jogviszonyokhoz kapcsolódóan adminisztratív feladatok elvégzésére egy dolgozót. Az egészségügyi adminisztratív feladatokat ellátó dolgozót milyen jogviszonyban lehet alkalmazni: egészségügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni [Eszjtv. 1. § (1) és (4) bek.]. A kérdés alapján a szóban forgó munkáltató (részben) egészségügyi szolgáltatásokat is nyújt, ezért az Eszjtv. hatálya alá tartozik. Az idézett szabályból eredően e munkáltatónál az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységek ellátására foglalkoztatott személynek is egészségügyi szolgálati jogviszonyban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Hétvégi feladatok megszervezése hétköznapra beosztott munkavállalókkal

Kérdés:

Intézményünk munkatársai háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hétköznapokon. Előfordul, hogy hétvégén és ünnepnapokon rendezvényeket tartunk, melyek lebonyolításához alkalmanként 30-40 fő részvétele szükséges. A lebonyolításában – a két fő rendezvényszervező munkakörben foglalkoztatott kollégán kívül – különböző munkakörben dolgozó kollégák vesznek részt, javadalmazás ellenében. Két megoldás is felmerült, de mindkét esetben kérdéses, hogy jogszerű-e.
Az első, hogy munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelésére kerül sor. Ez csak beosztás szerinti munkanapra történhet, vagy ünnepnapokon és hétvégén is? Jogosult-e a munkáltató a rendezvények miatt egyenlőtlenül beosztani azt a kollégát, akinek a munkaszerződés szerinti munkaköre nem függ össze a rendezvényeken ellátott feladataival? A másik megoldás a megbízási szerződés kötése. Jogszerű-e, ha a nem rendezvényszervezéssel kapcsolatos munkakörben dolgozó kollégákkal megbízási szerződést kötünk, és a rendezvényeken ledolgozott munkaórák a teljesítést követően óradíjas részteljesítéssel kerülnek kifizetésre?

Részlet a válaszából: […] napi munkavégzés korlátok alá esik, a munkáltatónak tehát ellenőriznie kell, hogy van-e lehetősége e napokra munkaidőt elrendelni [Mt. 101–102. §]. Ettől független kérdés, hogy ha a munkavállaló munkaköre nem kötődik a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokhoz, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra van szükség [Mt. 53. §]. Ezzel az eszközzel átmenetileg, legfeljebb évi 44 munkanapra a munkáltató jogosult a munkavállalót más munkakörben foglalkoztatni, mint ami a munkaszerződésben szerepel. A két intézkedés együtt is megtehető, azaz nincs akadálya, hogy a munkavállaló a túlóra alatt dolgozzon más munkakörben, de mindkét intézkedés jogi feltételeinek meg kell felelni. Így ez csak akkor járható út, ha az adott napra a munkaidő elrendelésének nincs akadálya. A másik megoldást illetően elvileg lehetséges, hogy azonos felek között párhuzamosan álljon fenn munkaviszony és megbízási jogviszony is. Ez azonban csak akkor nem sérti a joggal való visszaélés tilalmát [Mt. 7. §], ha a két jogviszonyban ellátott feladat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Elszámolás negyedéves munkaidőkeretben

Kérdés:

Intézményünkben negyedéves munkaidőkeret szerint dolgozunk. A munkaidőkereten felüli munkaórák elszámolása (túlóra-kifizetés vagy szabadidő-megváltás) április hónapban megtörténhet-e?

Részlet a válaszából: […] bérkifizetések ideje nem feltétlenül esik egybe. Minden hónapban ki kell fizetni a munkavállaló munkaszerződésben meghatározott havi alapbérét [Mt. 156. § (1) bek. a) pont]. A beosztható órák számát meghaladóan elrendelt munkaórákkal a munkaidőkeret végén kell elszámolni. Ez munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő lesz [Mt. 107. § b) pont], az ezért járó időarányos alapbért és pótlékot is a keret lejártakor kell kifizetni, a következő havi munkabérrel [Mt. 156. § (3) bek.]. A felek megállapodása alapján a rendkívüli munkavégzésért járó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Egymást követő csekély kötelezettségek súlya

Kérdés: Önmagában akár a csekélyebb jellegű kötelezettségszegésnek a tendenciózus, ismétlődő jellege magát a kötelezettségszegést jelentőssé teszi-e, és ezáltal lehetséges-e az azonnali hatályú felmondás?
Részlet a válaszából: […] adott esetben a kötelezettségszegést jelentőssé teheti (így pl. ha a munkavállaló hosszú időn keresztül mindennap tíz percet késik a munkahelyéről, nem kizárt, hogy ez a sorozatos, következetesen ismétlődő kötelezettségszegés – mint a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség megszegése – jelentős mértékűnek minősüljön), ezáltal pedig – korábbi szankcionálás hiányában – akár azonnali hatályú[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
1
7
8
9
10