Felmentési idő – jogviszony-létesítés és átsorolás

Kérdés: A Púétv. hatálya alatti pedagógus dolgozhat-e a felmentési idő alatt másik intézményben? Amennyiben az erre irányuló engedélykérést a jelenlegi munkáltató megtagadja, az mennyire sérti a jóhiszemű joggyakorlás elvét? Engedély esetén lehetséges-e felmondási idő alatt a Pedagógus I. kategóriába történő átsorolás?
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenség szabályai a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony teljes időtartama alatt alkalmazandók, tehát a felmentési vagy lemondási idő alatt is. A munkáltató ez alapján megtagadhatja a további jogviszony létesítésének engedélyezését, amennyiben annak fennáll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Munkáltató képviselete igazolások kiadásánál

Kérdés: Cégünknél elég jelentős fluktuáció mellett napi gondot okoz a kilépéskor az igazolások kiadása, mivel a záró bérszámfejtés ugyan gyorsan megtörténik, de a cégvezető(k) nem mindig állnak rendelkezésre. Néha elhúzódik az igazolások kiadása aláírás hiányában. Ki írja/írhatja alá ezeket az igazolásokat (Foglalkoztatási igazolás, Adatlap, Igazolás járulékalapról, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságról stb.)? Kell-e külön meghatalmazás, megállapodás az igazolások cégvezetésen kívüli aláírásához? Mivel, a cégvezetéssel ellentétben, a HR-vezető, aki kiadja az igazolásokat, napi szinten jelen van.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg [Mt. 20. § (1)–(2) bek.]. A munkaviszony felmondással történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Munkabér-megállapítás euróban – vezetők esetében

Kérdés: Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretné a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem választható? A kifizetéskor, illetve annak könyvelésekor milyen árfolyamot kell használni?
Részlet a válaszából: […] A munkabért – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni [Mt. 154. § (1) bek.]. Ettől sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el – a szabály kógens [Mt. 165....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Cégcsoport-tulajdonos szabályzatalkotási joga

Kérdés: Egy cégcsoportban több különböző tevékenységi körű, de a tulajdonos szempontjából egységes társaság található. Kiadhat-e a cégcsoport tulajdonosa valamennyi társaságra érvényes belső szabályozást annak ellenére, hogy a cégcsoport nem minden társaságában tölt be ügyvezetői beosztást, illetve ha igen, akkor ezt tulajdonosként jegyzi-e a belső szabályzaton?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett „belső szabályozás” értelmezése során abból indulunk ki, hogy az munkajogi szempontból minden bizonnyal a munkáltatói szabályzat fogalma alá sorolható. A munkáltató egyoldalú jognyilatkozatot belső szabályzatában vagy egyoldalúan kialakított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Cégcsoporton belül – vezetőként és beosztottként két munkaviszony

Kérdés: Egy munkavállaló a cégcsoporton belül az egyik gazdasági társaságnál vezető beosztásnak nem minősülő munkaviszonyt létesített, ugyanakkor egy másik (de a cégcsoporthoz tartozó) gazdasági társaságnál cégvezetői – vagyis vezető – beosztásban kívánják alkalmazni szerződéssel. Jogszerű-e a fenti alkalmazás, vagy beleütközik a Ptk. és az Mt. vonatkozó rendelkezéseibe?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, az Mt. nem ismeri a vezető beosztás kifejezést, csupán az ún. vezető állású munkavállalót szabályozza. E munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése – a védett kor

Kérdés: A vezető tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetésére az Mt. általános szabályait kell alkalmazni. A vezető tisztségviselőnél is számít a védett kor? Ha idén leváltják, de jövőre betölti az irányadó nyugdíjkorhatárt, akkor nála is figyelembe kell venni a végkielégítésnél a pluszjuttatásokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során abból indulunk ki, hogy a vezető tisztségviselő egyúttal vezető állású munkavállaló, azaz munkaviszonyban áll a munkáltatóval, ezért a munkaviszonyának megszüntetésére az Mt.-ben foglalt eltérésekkel [ld. Mt. 209–210. §] valóban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Kérdés: Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa ki ez a társaság, mint munkáltató, hogy a munkavállalókkal szemben mindkét cégjegyzésre jogosult képviselője önállóan gyakoroljon munkáltatói jogkört, illetve a munkáltatói jogkörgyakorlásba bevonhatnak-e további, más munkavállalókat is, akik szintén önállóan képviselnék a céget munkajogi ügyekben?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaságot vezető tisztségviselői és képviseletre feljogosított munkavállalói írásban cégjegyzés útján képviselik. A cégvezető és a képviseletre jogosult munkavállaló képviseleti jogát érvényesen nem ruházhatja át másra [Ptk. 3:116. § (1) és (3) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Vezetői "összeférhetőség" két óvodában

Kérdés: A Púétv. lehetővé teszi, hogy önkormányzati fenntartású óvoda igazgatóhelyettese egyidejűleg más településen lévő magánóvodában intézményvezetőként is létesítsen igazgatói jogviszonyt? Keletkeztethet összeférhetetlenséget az egyidejű, két helyen történő foglalkoztatás, illetve a munkaidőre vonatkozó szabályok betarthatóak?
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenség szabályait a Púétv. 74. §-a tartalmazza. A vezető megbízással rendelkező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy esetében az összeférhetetlenség esetei a következők:– a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Közvállalatok vezetőinek javadalmazása

Kérdés:

A köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó közzétételi szabályok körében a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás fogalma álláspontunk szerint a jogszabályi környezet tükrében nem egyértelmű. Értelemszerűen a munkáltató kötelezettsége feltüntetni az alapbért, ezenfelül az esetleges olyan jellegű juttatásokat, melyeket a vezető állású munkavállaló folyamatosan, rendszeresen megkap a munkáltatótól. A jogalkotói szándék is arra vonatkozik, hogy – többek között – a rendszeres javadalmazás nyomon követhető legyen, illetőleg a nyilvánosság is megfelelően tájékozódhasson a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részletes működéséről. Azonban kétséges számunkra, hogy a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás körébe tartozik-e, ha a munkavállaló olyan kompenzációban részesül, amely az éves jövedelmét emeli ugyan, de az csak egyszeri juttatásként kerül számára kifizetésre. Konkrét példával élve, a munkáltató anyagi okok miatt nem tudja az adott évben az inflációs mértékkel követett béremelést végrehajtani, de a későbbiekben nem jövedelemként egyszeri esetben juttatásban részesíti a munkavállalóját. Ilyen esetben szükséges-e az egyszeri juttatás összegét is közzétennie a gazdasági társaságnak?

Részlet a válaszából: […] A köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, az Mt. 208. §-a szerinti vezető állású munkavállalók, valamint az önállóan cégjegyzésre vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Egy cég és egy személy – két jogviszonyban

Kérdés:

Lehetséges-e, hogy egy személy ugyanazon társaság vonatkozásában egyszerre lásson el egy bizonyos munkakört munkaviszony keretében, és a társaság ügyvezetését megbízási jogviszony keretében? Ha lehetséges, ebben az esetben – mivel az ügyvezetés nem munkaviszonyban, hanem megbízási jogviszonyban kerül ellátásra – ezen személy vezető állású munkavállalónak minősül-e? Továbbá, ha ez a személy nem minősül vezető állású munkavállalónak – tekintettel arra, hogy megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést –, a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított más munkavállalók vezető állású munkavállalónak minősülnek?

Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Ebből következően nem kizárt, hogy a társaság ügyvezetését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
1
2
3
7