Találati lista:
1. cikk / 38 Munkáltatói jogkörgyakorlás – az ügyvezetői hatáskör korlátozása
Kérdés: Az alapító az állami tulajdonú gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatában a munkáltatói jogok gyakorlását az ügyvezető-helyettesre teljeskörűen átruházta az általa irányított szakterület munkavállalói tekintetében. Korlátozható-e ilyen módon az ügyvezető munkáltatói jogköre?
2. cikk / 38 Magasabb vezetői beosztás és pótlék összege
Kérdés: Önkormányzati konyha (önálló, önkormányzati fenntartású, nem szociális intézmény) gyermekétkeztetési és szociális étkeztetési feladatokat lát el. A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető (konyhavezető, végzettsége vendéglátó üzletvezető) magasabb vezetőnek számít-e, illetve mekkora összegű vezetői pótlék illeti meg?
3. cikk / 38 Munkáltatói jogkörgyakorlás – intézményvezető hiányában
Kérdés: Szociális intézményünkben az intézményvezető megbízatása megszűnt, az új vezető megbízatásáig az általános intézményvezető-helyettes látja el a vezetői feladatokat a Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) szerint. Az intézményvezető-helyettes felett a munkáltatói jogkört az intézményvezető gyakorolja, ám intézményvezető hiányában az új vezető megbízásáig ezt ki gyakorolhatja? A Mötv. szerint a képviselő-testület, illetve a polgármester az intézményvezető felett gyakorolja a munkáltatói jogkört. Az SzMSz szerint az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a másik (szakmai) intézményvezető-helyettes jár el.
4. cikk / 38 Vezető helyettesítési díja
Kérdés: A polgármesteri hivatalban egy szervezeti egység főosztályvezető-helyettese közös megegyezéssel megszüntette beosztottja közszolgálati jogviszonyát. Munkakörét a főosztályvezető-helyettes látja el addig, amíg az be nem lesz töltve újra. Jár-e a vezetőnek a munkakör ellátásáért helyettesítési díj, ha a saját feladata mellett végzi a megüresedett munkakör feladatait – előreláthatóan egy hónapon túli időtartamban? Rendelkezni kell írásban az átirányításról? Ha az átirányítás idejére megilleti helyettesítési díj, az csak a munkakör megüresedését követő harminc napon túl fizethető, de visszamenőleg már a helyettesítés első napjától jár az összeg? Milyen egyéb szabályokra kell még figyelemmel lenni?
5. cikk / 38 Vezető helyettesítése – saját név alatt
Kérdés: Amennyiben a vezető munkavégzés alóli mentesítését tölti, vagy tartósan távol van, a munkáltató a Kttv. 129. §-ának (5) bekezdése alapján erre az időtartamra kinevezhet-e egy másik köztisztviselőt helyettes vezetőnek a vezetői feladatok ellátására? Ha igen, az iratokat a saját nevében vagy a tartósan távol lévő vezető nevében kell aláírnia?
6. cikk / 38 Lemondott főigazgató – a helyettesítés megoldása
Kérdés: Többcélú intézmény (óvoda és bölcsőde) főigazgatója lemondott a vezetői megbízásáról. A lemondási idő 90 nap (2025. július 1. – 2025. szeptember 30.), eddig a főigazgatói feladatokat köteles ellátni. Tekintettel arra, hogy az intézményben van SzMSz szerinti főigazgató-helyettes, megbízható-e határozott, egyévi időtartamra az intézmény vezetésével? A köznevelési törvény szerint erre – véleményem szerint – a fenntartónak joga van, és a főigazgató-helyettes ezt köteles elfogadni. A főigazgató lemondását a képviselő-testület fogja tárgyalni. A képviselő-testület pályázatot fog kiírni a főigazgatói poszt betöltésére, azonban azt célszerű a 2026/2027-es tanévtől alkalmazni. Az óvodapedagógusok körében a július–augusztus hónap az, amikor valaki esetlegesen más munkáltatónál vállal állást. Amennyiben kiírja a pályázatot a képviselő-testület, és szeptember 1-jei kezdéssel alkalmaz új főigazgatót, ehhez dupla finanszírozást kell hozzárendelni, mert a régi főigazgatónak szeptember 30-ával szűnik meg a főigazgatói megbízása? A volt főigazgatót besorolása szerinti óvodapedagógusként köteles a fenntartó továbbfoglalkoztatni?
7. cikk / 38 Vezető állás – a törvény minősítése
Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése írja le azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a munkavállaló automatikusan vezető állású munkavállalónak számít. Amennyiben a munkáltató álláspontja szerint egy adott munkavállaló az általa betöltött munkakör és az általa végzett feladatok alapján vezető állású munkavállalónak minősül, erről a körülményről milyen módon, mikor és milyen mélységben szükséges tájékoztatni az adott munkavállalót? A munkáltatói jogkör gyakorlására való jogosultság (amely kiterjed munkaszerződések és módosításaik, továbbá a munkaviszony megszüntetésére irányuló dokumentumok aláírására is), amelyet a munkáltató önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezetője biztosított a HR-esként foglalkoztatott munkavállaló számára, megalapozza-e az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, vezető állású munkavállalói minőségét az említett kollégának? Annak ellenére, hogy nem áll közvetlenül az ügyvezető „közvetlen irányítása alatt”. Más a közvetlen vezetője, ugyanakkor a munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából teljes egészében, önállóan eljárhat az ügyvezető helyett? Amennyiben az önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezető helyett más területek (pl. jog, HR, beszerzés, pénzügy) képviselői együttesen jogosultak (bármely két személy együttesen) cégjegyzésre, ez a joguk megalapozza-e az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, vezető állású munkavállalói minőségüket?
8. cikk / 38 Vezetőváltás a városüzemeltetésben
Kérdés: A helyi városüzemeltetési szervezet közalkalmazotti jogviszonyban álló üzemeltetési vezetője nyugdíjba fog vonulni. Szeretnénk az álláshelyet megpályáztatni, valamint azt, ha a jelenlegi vezető és a pályázaton nyertes új vezető 2-3 hónapig párhuzamosan együtt tudna dolgozni, így ez idő alatt a régi az újnak át tudná adni a munkakört. Van-e erre lehetőség az SZMSZ módosítása nélkül?
9. cikk / 38 Vezetői köztisztviselői illetmény megállapítása
Kérdés: A Kttv. rendezi a köztisztviselők, ezen belül a vezetők illetményét. Az illetmények alakulását a költségvetésben határozza meg a képviselő-testület, így a vezetők esetében egységes fix összeget, ami eltérhet a törvény szerinti besorolástól. Ha nem személyi illetményt állítunk be részükre, hanem a törvény szerinti illetményrendszer alapján soroljuk be a főosztályvezető-helyetteseket, adható-e részükre "pluszban" egyéb pótlék, illetve elvehető-e valamely pótlék (esetleg az alanyi jogon járó nyelvvizsgapótlék: angol, német, francia), hogy a testület által megállapított egységes vezetői illetményt kapják? A közös önkormányzati hivatalban az irodavezetők főosztályvezető-helyettes besorolásban szerepelnek, az ő esetükben megfelelő lehet-e, hogy az alapilletményre a 30%-os területi illetménypótlékot, a 7,5%-os vezetői pótlékot, illetve aki rendelkezik nyelvvizsgával, azoknak a nyelvvizsgapótlékot is kalkulálni kell, vagy ezek közül bármelyik elvehető? Kérem szíves segítségüket az illetményük helyes megállapításához! A problémát a nyelvvizsga okozza, mert ezzel nem érvényesül az egységes vezetői illetmény.
10. cikk / 38 A vezérigazgató helyettesítése
Kérdés: A cégnél van vezérigazgató és vezérigazgató-helyettes is, általános szabály szerint egymást helyettesítik. A vezérigazgató munkaviszonya megszűnt. Ki helyettesítheti a vezérigazgató-helyettest?
