313 cikk rendezése:
              
              
            31. cikk / 313 Szabadságkiadás és az igazgatási szünet veszélyhelyzeti szabályai
                Kérdés: Önkormányzati hivatalban a 2023. évben elrendelendő igazgatási szünetre vonatkozik kérdésünk. A Kttv. 232. §-ának (3) bekezdése szerint a képviselő-testület, valamint a 2. §-ban felsorolt szervek vezetője – a kormány ajánlásának figyelembevételével – a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét. A 460/2022. Korm. rendelet 2. §-a átmeneti szabályokat tartalmazott. E szerint, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kiadni a különleges jogállású szervnél, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalánál foglalkoztatott személyek (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) részére azzal, hogy
a) ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatottra irányadó jogszabály azon rendelkezése, amely szerint a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik,
b) először a 2022. évben esedékes szabadságot kell kiadni,
c) ha a b) pont szerinti szabadság nem elegendő, a 2023. évben esedékes szabadságot kell kiadni.
A 2023. évi igazgatási szünet elrendelése esetén a 15 munkanap alapszabadságból, amellyel a munkáltató rendelkezik, le kell vonni a 2022. év végén, illetve 2023. év elején kiadott 2023. évi alapszabadság napjainak a számát? Ha igen, megállapodhat-e a munkáltató a köztisztviselővel, hogy az igazgatási szünet időtartamára a szabadságtervét úgy ütemezze, hogy a szünet időtartamára vesz igénybe azokból a napokból, amelyekkel már nem a munkáltató rendelkezik?
              
              
            a) ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatottra irányadó jogszabály azon rendelkezése, amely szerint a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik,
b) először a 2022. évben esedékes szabadságot kell kiadni,
c) ha a b) pont szerinti szabadság nem elegendő, a 2023. évben esedékes szabadságot kell kiadni.
A 2023. évi igazgatási szünet elrendelése esetén a 15 munkanap alapszabadságból, amellyel a munkáltató rendelkezik, le kell vonni a 2022. év végén, illetve 2023. év elején kiadott 2023. évi alapszabadság napjainak a számát? Ha igen, megállapodhat-e a munkáltató a köztisztviselővel, hogy az igazgatási szünet időtartamára a szabadságtervét úgy ütemezze, hogy a szünet időtartamára vesz igénybe azokból a napokból, amelyekkel már nem a munkáltató rendelkezik?
32. cikk / 313 Technikumi kollégiumi oktató végzettségi feltételei
                Kérdés: Technikum kollégiumában dolgozom nevelőtanárként (új nevünk kollégiumi oktató). A nyíregyházi Tanárképző Főiskolán szereztem földrajz–orosz nyelv szakos tanári diplomát. Ezzel a végzettséggel 1991 óta, azaz 31 éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen. Betöltöttem az 54. életévemet. Munkáltatóm most, az új szakképzési jogszabályokra hivatkozva, arra kíván kötelezni, hogy egyetemi végzettséget szerezzek. Ezt rendkívül méltánytalannak érzem. A hatályos jogszabályok alapján tényleg kötelezhetnek rá?
              
              
              
            33. cikk / 313 Helyettesítési pótlék bölcsődében
                Kérdés: A bölcsődében kisgyermeknevelőnek fizetendő helyettesítési díjnál az óradíjszámításnál az alapba beleszámít-e a bölcsődei pótlék?
              
              
              
            34. cikk / 313 Letiltás az utazási költségtérítésből
                Kérdés: Letiltás alapját képezi-e az adóköteles (a vállalat belső szabályzata alapján, nem a vonatkozó kormányrendelet szerinti), munkába járásra adott gépkocsi költségtérítése?
              
              
              
            35. cikk / 313 Gyógypedagógiai pótlék minibölcsődében
                Kérdés: Jogosult-e gyógypedagógiai pótlékra az önkormányzat által fenntartott minibölcsődében dolgozó kisgyermeknevelő, ha a csoportba korai fejlesztést igénylő gyermek is jár?
              
              
              
            36. cikk / 313 Munkabérből történő levonás – 50 százalékot meghaladó
                Kérdés: A Vht. 63. §-a szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét (142 500 Ft). Tehát egy magasabb munkabérrel rendelkező munkavállaló esetén, amennyiben a Vht. 61. §-a szerinti levonások után a munkabér meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, a munkáltató – végrehajtói letiltó végzések alapján – összességében többet is levonhat, mint a munkabér 50%-a?
              
              
              
            37. cikk / 313 Változó munkahely – magasabb bérrel
                Kérdés: Annak ellenére, hogy a változó munkahely fogalma megszűnt, nálunk a munkavállalók még e szó tényleges jelentése alapján vannak besorolva egy úgynevezett TP-kategóriába. Aki változó munkavégzés szerint van besorolva, kb. 15.000 Ft-tal többet kap havonta. Erre tekintettel – véleményem szerint – a munkavédelmi megbízott átsorolását is el kéne végezni, mert ő a munkaviszonyára tekintettel lett megválasztva, és ő is mehet, megy a telephelyekre, illetve a munkavégzések helyére.
              
              
              
            38. cikk / 313 Közalkalmazotti vezető megbízása
                Kérdés: A közalkalmazott vezetői kinevezése megköthető-e az 5 éves periódusnál rövidebb időszakra, például egyéves időtartamra is?
              
              
              
            39. cikk / 313 Tartozás és végrehajtási költségek egyidejű levonása a bérből
                Kérdés: Előfordulhat olyan eset, hogy a végrehajtói végzésen ki van kötve, hogy gyermektartásra fix 80 000 Ft-ot kell vonni a dolgozótól, plusz 6400 Ft behajtási jutalék is kerüljön levonásra havi szinten. Havonta, amikor ez levonásra kerül, itt is figyelni kell arra, hogy ez a fix összeg ne lépje túl a nettó munkabér 50%-át? Vagyis, ha a meghatározott fix összeg magasabb, mint 50%, akkor csak maximum 50%-ig lehet levonni a dolgozótól? Ha pedig egy olyan letiltásról van szó, ami nem gyermektartás, és a végrehajtói végzésen szintén egy fix összeg szerepel, és fix összegű behajtási jutalék, akkor szintén figyelni kell arra, hogy maximum a nettó munkabér 33%-át lehet csak levonni?
              
              
              
            40. cikk / 313 Munkaidő-beosztás mint munkáltatói jog
                Kérdés: Egy gyárban – egyoldalú szerződésmódosítással – napi 8 órás, 4 műszakos munkarendet vezetnek be (folyamatos munkarend, munkaidőkeretben, havi elszámolással). Minden alapórára 20 százalékos pótlékot fizetnének. A szerződésmódosítást a munkavállaló nem akarja elfogadni. Mit tehet ebben az esetben a munkáltató, és mit a munkavállaló? Kényszeríthető-e felmondásra a munkavállaló? Amíg nem tisztázódik a helyzet, hogyan járjon be dolgozni?
              
              
              
            
 