652 talált cikk a tanú kifejezésre

Kérdés: Cégünk egyik régióvezetője – vezető állású munkavállaló – a régión belüli másik telephelyre osztotta be a munkavállalót, akinek a munkaszerződésében csak az eredeti telephely szerepelt mint munkavégzési hely. A munkavállaló két hónap után jelezte, hogy "kiküldetésre" a továbbiakban nincs mód, és hogy jogellenesnek tartja innentől kezdve a foglalkoztatást. A vezető – ügyvéddel történő egyeztetés után – az intézkedését fenntartotta, mire a munkavállaló azonnali hatályú felmondással élt; erről utóbb a bíróság jogerősen meg is állapította, hogy jogszerű volt. A munkáltatónál számottevő kár keletkezett a munkavállalói azonnali hatályú felmondással együtt járó bérelemek kifizetése miatt; felelőssé tehető ezért a régióvezető, akinek a magatartása miatt mondott fel azonnali hatállyal a munkavállaló?

Kérdés: Egyik munkavállalónk még tavaly év elején, próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott. A munkaszerződésébe egy versenytilalmi kikötés is be volt építve, amely szerint a munkaviszony megszűnése esetén attól számítva egy évig versenytilalom alatt áll, amelyért utolsó érvényes alapbérének harmada illeti meg. A versenytilalmi kikötéstől a munkáltató az utolsó munkában töltött napig elállhatott. Figyelemmel azonban arra, hogy a munkavállaló alig két hónapig dolgozott nálunk, a próbaidős megszüntetése során ilyen elállás nem történt, de nem is fizettünk neki semmit. Pár napja azonban bejelentkezett a versenytilalmi ellenértékért. Jogosan igényli ezt?

Kérdés: Lehetséges-e jogszerűen, hogy a szakirányú oktatást a szakképző intézménynél kezdje meg a tanuló, és az intézménynél eltöltött bizonyos idő után (pl. 1 év) kerüljön a duális képzőhelyre szakképzési munkaszerződéssel?

Kérdés: 2024. január 1-jén hatályba lép a 401/2023. Korm. rendelet. Ennek 3/A. melléklete tartalmazza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési szinteket úgy, hogy meghatározza az alkalmazáshoz szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség, illetve képesítés szintjét. A pedagógiai asszisztensek esetében az alkalmazáshoz szükséges feltételként a jogszabály a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítést határozza meg. Ez alapján 2024. január 1-jétől a pedagógiai asszisztens munkakör betöltéséhez szükséges a középfokú végzettségen alapuló szakképzettség (pl. pedagógiai asszisztens vagy kisgyermeknevelő szakképzettség), vagy továbbra is betölthető ez a munkakör érettségi végzettséggel? Amennyiben nem, mi a teendő azokkal a pedagógiai asszisztensekkel, akik csak érettségivel rendelkeznek, és jogviszonyuk átalakul január 1-jén?

Kérdés: A kizárólag magyar nyelvű munkaszerződést egy magyar munkavállaló és egy külföldi, magyar nyelven nem értő munkáltatói jogkört gyakorló személy kívánná aláírni. A munkaszerződésnek az előbbiek okán az Mt. 22. §-ának (6) bekezdése alapján teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell minősülnie. Az előbbi feltételnek megfelel-e az, ha a munkaszerződést a munkavállaló egy meghatározott időpontban két tanú előtt írja alá, majd a következő napon a külföldi, munkáltatói jogkört gyakorló személy két, teljesen más tanú előtt írja alá?

Kérdés: 2024. január 1-jén hatályba lép a 401/2023. Korm. rendelet. Ennek a 3/A. sz. melléklete tartalmazza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési szinteket úgy, hogy meghatározza az alkalmazáshoz szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség, illetve képesítés szintjét. A pedagógiai asszisztensek esetében az alkalmazáshoz szükséges feltételként a jogszabály a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítést határozza meg. Ez alapján 2024. január 1-jétől a pedagógiai asszisztens munkakör betöltéséhez szükséges a középfokú végzettségen alapuló szakképzettség (pl. pedagógiai asszisztens vagy kisgyermeknevelő szakképzettség), vagy továbbra is betölthető ez a munkakör érettségi végzettséggel? Amennyiben nem tölthető be január 1-jétől ez a munkakör érettségi végzettséggel, akkor mi a teendő azokkal a pedagógiai asszisztensekkel, akik csak érettségivel rendelkeznek, és a jogviszonyuk átalakul január 1-jén?

Kérdés: A helyi művelődési ház teljes munkaidős munkaviszonyban álló vezetője egy másik önkormányzatnál vállalhat-e további kulturális munkát heti kétórás munkaviszonyban?

Kérdés: Az Mt. 22. §-ának (7) bekezdése kimondja, hogy az olvasni nem tudó, továbbá olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is [az Mt. 22. § (6) bekezdésében foglaltakon, tehát közokirati vagy teljes bizonyító erejű magánokirati formán túl], hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta. Megvalósul-e a törvényi kritérium, nevezetesen az okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül-e akkor, ha a munkáltató képviseletében eljáró, magyar nyelvet nem értő személy nyilatkozatának aláírását két tanú igazolja, míg a munkavállaló vonatkozásában nem két tanú alkalmazására kerülne sor, hanem ügyvédi ellenjegyzésre? Az okiratot alkotó jognyilatkozatok a Pp. 325. §-a (1) bekezdésének nem ugyanazon, hanem eltérő pontjai szerinti kritériumnak felelnek meg.

Kérdés: Egyik munkavállalónk a tartós betegsége után már valószínűleg nem lesz alkalmas a munkakörére. Ha nem adja meg az üzemorvos az alkalmasságot, mit kell tennünk munkáltatóként? Igazolt vagy igazolatlan nem fizetett távolléten kell tartanunk a munkavállalót?

Kérdés: Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért – havibérben meghatározott alapbér esetén – úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?