Cukorbetegség – nem jár pótszabadsággal

Kérdés: Jár-e cukorbetegnek pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] Ilyen pótszabadságot az Mt. nem ismer. Az egészségi állapotra tekintettel akkor jár pótszabadság a munkavállalónak (évente öt munkanap), ha megváltozott munkaképességűnek minősül, vagy fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosult [Mt. 120. §]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Öt munkanap pótszabadság – ha mégsem jár egészségsérelem okán

Kérdés: Munkavállalónk benyújtotta a határozatait az 5 munkanap pótszabadság igényléséhez a megváltozott munkaképessége miatt. A határozat szerint 2012-ben 40%-os egészségkárosodást állapítottak meg, azóta baleseti járadékot kap. A felülvizsgálatok során az egészségkárosodás mértékét szinte minden alkalommal más százalékban határozták meg. Az utolsó határozat szerint az összes baleseti eredetű egészségkárosodás mértéke 33% (3. fokozat) véglegesen, a vizsgálatkori állapota alapján ennek további felülvizsgálata nem szükséges. Jogszerűen jár el a munkáltató, ha az 5 munkanap pótszabadságot nem adja meg a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállalónak évente öt munkanap pótszabadság jár, ha megváltozott munkaképességű, vagy fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult [Mt. 120. §]. Az Mt. alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek azt kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Keresőképtelenség igazolásától az egészségi alkalmatlansággal indokolt felmentésig

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő egészségi állapota megromlott, több műtéten esett át az elmúlt években. Részére 2023 augusztusától rokkantsági ellátás került megállapításra, egészségi állapotának mértéke akkor 54%-os volt. A köztisztviselő két alkalommal került keresőképtelen állományba műtéti beavatkozások miatt, először 2024. augusztus 16. és 2024. december 15. között, majd 2025. április 1-jétől, amely tart jelenleg is. A köztisztviselő táppénzre való jogosultsága 2026. január 5-től lejárt, a háziorvos eddig adott ki orvosi igazolást. A köztisztviselő kérelmet nyújtott be méltányossági táppénzt megállapítására, de kérését elutasították. Az elnyúló gyógyulási folyamat miatt heti 40 órában előreláthatólag visszatérni nem tud azonnal. A köztisztviselő véleménye szerint 2026 áprilisától naponta maximum három-négy órát tudna az irodában tölteni, ami a munkáltatónak nem megfelelő opció. Ilyen esetben kell-e bármilyen lépést tennie a munkáltatónak, vagy csak tudomásul veszi a helyzetet? Ha kell lépéseket tennie, milyen lehetőségei vannak? Mi az eljárásrend munkáltatói oldalról ilyen esetben? A táppénzre való jogosultság lejárta után a köztisztviselő keresőképtelenségét hogyan tudja, illetve hogyan kell igazolnia? Ilyen esetben egészségügyi alkalmatlanság miatt megszüntethető a jogviszonya? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] Az Ebtv. 45. §-ának (2) bekezdése értelmében a keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult. Ezt a rendelkezést kiegészíti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Részmunkaidőre áttérés rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Önkormányzatunk jelenleg 8 órában foglalkoztatott közalkalmazottja részére 2024. június 1. napjától visszamenőlegesen rokkantsági ellátást állapítottak meg. A határozat alapján az egészségi állapotának mértéke 47%, C2 minősítési kategóriába tartozik. Az egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt. Továbbiakban 4 órában szeretnénk foglalkoztatni. Szükséges-e a jelenlegi munkaviszonyát megszüntetni, esetleg elég a munkaidőt módosítani?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás mellett nem korlátozott a keresőtevékenység, illetve 2024. január 1-je óta az ellátás kérelmezésének időpontjában végzett keresőtevékenység sem kizáró ok az ellátás megállapítására [Mmtv. 2. § (1) bek.]. Ezért tehát nincs szükség a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Igazolatlan keresőképtelenség és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: A munkavállaló tartósan keresőképtelen, táppénzjogosultságát kimerítette 2024. május 16-án, utolsó beérkezett orvosi igazolása is eddig az időpontig szól (keresőképessé nem vált az igazolás szerint). 2024. május 17. napjától rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, orvosi igazolást ezen időponttól nem mutatott be a munkáltató részére, és munkát sem végzett. Jogviszonya előreláthatólag megszűnik. A 2024. május 17-től jogviszonya megszűnéséig tartó időszak munkában töltött időnek minősül-e, és ez alapján szabadságra jogosító időnek számít-e orvosi igazolás hiányában?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A munkavállaló keresőképtelensége időtartamára mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Óvodapedagógus rokkantsága

Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdés a munkaviszony, a "dolgozó" és a felmondás kifejezéseket használja, annak megválaszolása során abból indulunk ki, hogy a szóban forgó személy jelenleg Mt. szerinti munkaviszonyban és nem közalkalmazotti jogviszonyban áll. A kérdés nem tartalmazza azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Egy szakács felmenthetősége – törvényi tényezők

Kérdés: Szakács munkakörben dolgozó kolléganőnk részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban, rokkantsági ellátás mellett végezte a munkáját. Sajnos egészségi állapota miatt a soron következő foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a szakorvos véleménye értelmében szakács munkakörben a továbbiakban nem alkalmas feladatainak ellátására. Az intézményben más munkaköri feladatot nem tudunk biztosítani számára. Jól értelmezem-e a Kjt. rendelkezéseit, miszerint ebben az esetben a munkáltató felmentéssel és végkielégítéssel megszüntetheti a közalkalmazott jogviszonyát? Végkielégítés fizetése esetén a rokkantsági járadéktól elesik-e a közalkalmazott?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a Kjt. 30/A–30/D. §-aiban és a 32. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált [Kjt. 30. § (1) bek. c) pont]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Nyugdíjas szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme

Kérdés: A választott és a szakszervezet által megjelölt szakszervezeti tisztségviselő(ke)t megillető munkajogi védelem szempontjából van-e annak jelentősége, hogy a szakszervezeti tisztségviselő nyugdíjasnak minősül? Szakszervezetünk számos kereskedelmi munkáltatónál működik, ahol a szakszervezeti tisztségviselők kérhetik a nyugdíjuk megállapítását, és ehhez már nem kell a munkaviszonyukat megszakítani (felmondani). Vannak, akik a nők számára nyitva álló, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjban részesülnek, de van olyan férfi is, aki már betöltötte a rá irányadó hatvanöt éves öregségi nyugdíjkorhatárt. Amennyiben a munkáltató kívánná megszüntetni az ilyen szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát, kell-e kérnie a szakszervezet egyetértését? Tekintettel arra, hogy a védelem az Mt. 273. §-a kapcsán nem rendelkezik másként, álláspontunk szerint a munkajogi védelem fennáll, és az egyetértés szükséges a munkáltatói felmondás jogszerűségéhez akkor is, ha az indokolás nélkül gyakorolható. Úgy véljük, hogy a kérelem elmaradása a szakszervezeti tisztségviselő hátrányos megkülönböztetését eredményezné.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében nyugdíjas munkavállaló, akia) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),b) az öregségi nyugdíjkorhatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Végkielégítésre és jubileumi jutalomra való jogosultság, rokkantsági ellátás

Kérdés: Egy közalkalmazottunk jogviszonyát egészségügyi alkalmatlanság miatt felmentéssel megszüntetjük. Táppénzjogosultsága szeptember 23-án lejár, a benn maradt szabadságának kiadása után november 20-tól indul a felmentési ideje. Több mint 38 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Rokkantsági ellátásának kérelmezése folyamatban van. Jár-e neki a végkielégítés mellett a 40 éves jubileumi jutalom is, vagy csak a végkielégítés, illetve ha a felmentés alatt megszületik a határozat a rokkantsági ellátásról, akkor nyugdíjasnak minősül-e, és csak a jubileumi jutalom jár számára?
Részlet a válaszából: […] A 25, 30, illetve 40 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár, melynek összege az évek számától függően két-, három-, valamint öthavi illetménynek megfelelő összeg [Kjt. 78. § (1)–(2) bek.]. A kérdés szerint a jogviszonyt azért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Pótszabadság nyugdíjasoknak a megváltozott munkaképességre tekintettel

Kérdés: A munkavállaló, aki megváltozott munkaképessége miatt pótszabadságban részesül, betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjasként dolgozik tovább. Ebben az esetben is jár-e neki ez a pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint évente öt munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak, ha megváltozott munkaképességű, illetve, ha fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult (Mt. 120. §). A pótszabadságra való jogosultság mindaddig fennáll, amíg a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.
1
2
3
4