402 talált cikk a rendes munkaidő kifejezésre

Kérdés: Ha dolgozóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, például március hóban, és a hónap minden munkanapján munkát végeznek, azaz ledolgozzák a havi 160 órát, valamint ezenfelül a munkaszüneti napon (március 15.) még további 8 órát is, akkor ezt a plusz 8 órát 150% pótlékkal kell elszámolni, és még ezenfelül 100% munkaszüneti pótlék is megilleti a dolgozót?

Kérdés: A munkaszüneti napokon történő utazáskor (Magyarországról külföldre) megilleti-e a munkavállalót a 100%-os bérpótlék? Aki ugyanezen a napon dolgozik, az cégünknél megkapja ezt a pótlékot. Mi a teendő viszont az utazási idő elszámolásával?

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló munkaszüneti napon munkát végez rendes munkaidőben, milyen módon kell elszámolni a díjazását? Valóban az alapbére háromszorosát kapja erre a napra?

Kérdés: Társadalmi közszükségletet ellátó vízközmű-szolgáltató társaság vagyunk, a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor. Kérdésem a munkaszüneti napi munkavégzésben töltött ledolgozandó munkaidőhöz kapcsolódik. 2013-ban az Mt. szerinti összes teljesítendő munkaóra 261 nap x 8 óra = 2088 óra. Munkaszüneti napra eső idő: 10 nap x 8 óra = 80 óra. Ledolgozandó munka­óra 2008 óra. Megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóink az Mt. 102. §-ának (2) bekezdése alapján munkaszüneti napra rendes munkaidőben történő munkavégzésre beoszthatók. A munkaszüneti napra vonatkozó 140. § (2) bekezdése szerinti díjazást részükre elszámoltuk. Munkaszüneti napon munkát végző, megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló részére is 2008 óra az irányadó éves ledolgozandó munkaidő? Ebben az esetben ugyanis az összes munkaidő (évi 2088 óra) nem teljesül.

Kérdés: Az érintett munkavállalónk heti munka­ideje 40 óra. Ezenfelül hétköznap és hétvégén is elő­fordul, hogy túlórát rendelünk el neki. Azt, hogy az Mt. 99. §-a szerint a heti munkaidő a 48 órát, a napi munkaidő pedig a 12 órát nem haladhatja meg, a túlórák figyelembevételével kell érteni?

Kérdés: Egy budapesti kórház és rendelőintézet a munkáltatóm, én azonban a rendelőintézeti részben dolgozom közalkalmazott jogviszonyban nőgyógyászként. Kérdésem, hogy ennek ellenére kórházi ügyeletre kötelezhető vagyok-e?

Kérdés: Rendeltetésénél fogva vasárnap is működő munkáltatónál (étterem egy pályaudvaron) hogyan kell eljárnunk a húsvét-, majd pünkösdvasárnapi munkavégzés kapcsán? Munkaszüneti napokon nyitva tartunk. Milyen díjazás jár a munkavállalónak erre a napra? Csak vasárnapi pótlék vagy munkaszüneti napi pótlék is?

Kérdés: Cégünk tevékenysége folytán elengedhetetlen, hogy az ügyvezető vasárnaponként is munkát végezzen. Köthetünk-e a leendő ügyvezetővel olyan munkaszerződést, hogy minden vasárnap köteles 8-16 óra között munkát végezni, és ezért külön díjazás nem illeti meg? Azt olvastuk, hogy a vasárnapi munkavégzésre a törvény csak korlátozott lehetőségeket ad.

Kérdés: Az egyik területen a munkavállalók munka­időkeret alkalmazása során a hét minden napján, napi 12 órában dolgoznak, amely azt jelenti, hogy a munkavégzés mindennap, minden esetben 6-18 óra között folyik. A munkavállalók beosztása során betartásra kerül a pihenőidő szabályszerű igénybevétele. A problémát az okozza, hogy mivel a munkavállalók vasárnap is rendes munkaidőben kötelesek munkát végezni, igényt tartanak az új Mt. 140. §-ának (1) bekezdésében előírt 50%-os mértékű bérpótlékra. A munkáltató álláspontja szerint, mivel a munkaidő-beosztás nem felel meg az új Mt. 101. § (1) bekezdése d) pontjának – nincs több műszakos tevékenység –, nem jár az 50%-os bérpótlék. Álláspontom szerint viszont a munkáltató az új Mt. 101. §-át alapul véve vasárnapra rendes munkaidőben nem kötelezheti munkavégzésre a munkavállalókat. A tényállás ismeretében jogszerű-e a munkáltató vasárnapi rendes munkaidőben történő munkaidő-beosztása?

Kérdés: Ha a felek a munkaszerződésben rögzítették, hogy munkavállaló 100 000 Ft alapbérre és 35 000 Ft havi pótlékátalányra jogosult, akkor a távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell-e hagyni a 35 000 Ft pótlékátalány összegét, és csak az alapbért kell figyelembe venni? Amennyiben figyelembe kell venni a fenti pótlékátalány összegét, akkor ez függ-e attól, hogy a munkavállaló végzett-e munkát vagy sem?