Felmentési idő meghatározása a közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Közalkalmazottunk 40 év jogosultsági idő kedvezményével öregségi nyugdíjat kíván igénybe venni, és erre tekintettel kéri jogviszonyának megszüntetését felmentéssel 2018. szeptember 30. napjával. Kérdésünk a felmentési idő megállapítására irányul. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése időpontjában, azaz 2018. szeptember 30-án 25 év 14 nap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Ez alapján 7 hónap felmentési időre lesz jogosult. Ha a felmentés kezdőnapját vesszük figyelembe (2018. március 1. napja), akkor 24 év 5 hónap 13 nap, mely alapján csak 6 hónap felmentési időre lenne jogosult. Mely esetben járunk el jogszerűen? Ha a jogviszony megszűnése napjáig közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján (25 év 14 nap) számoljuk a felmentési időt, vagy ha a felmentési idő kezdetét megelőzően (24 év 5 hónap 13 nap) eltelt közalkalmazotti időt veszünk alapul? A felmentési idő a két esetben eltérően alakul: utóbbi esetben hat, előbbiben hét hónap lenne.
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése értelmében öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, akia) legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, ésb) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Pedagógus II. fokozatba sorolás

Kérdés: Azokat a pedagógusokat, akik 7 évvel állnak nyugdíj előtt, 2017. január 1-jén minősítés nélkül Pedagógus II. fokozatba kellett sorolni a jogszabály erejénél fogva. Kérdésem, hogy a hét évre vonatkozó 2016. szeptember 1-jei dátum az idő előrehaladásával évente folytatólagosan értelmezendő? Azaz, 2018. január 1-jén azokat kell-e előresorolni, akik 2017. szeptember 1-jéhez képest legfeljebb 7 év múlva szerzik meg a nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a kimondja, hogy azt a Pedagógus I. fokozatba besorolt, pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyt, akinek– 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben

Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?
Részlet a válaszából: […] A közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásával – az iskolaszövetkezetek mintájára – az öregségi nyugdíjban részesülők kedvező adó- és járulékfizetési feltételek mellett foglalkoztathatók, és csak néhány munkajogi szabály vonatkozik rájuk. Az alapítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Emelt összegű végkielégítés a nyugdíj előtt

Kérdés: 36 év köztisztviselői jogviszony után, ha egészségügyi okok miatt szűnik meg a jogviszony, a nyolchavi végkielégítésen kívül jár-e még a kéthavi végkielégítés, mivel a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjához már csak három év lett volna hátra?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. szerint a húsz évet meghaladó tartamú közszolgálati jogviszonyban a végkielégítés mértéke nyolchavi illetménynek megfelelő összeg. Ez a mérték négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a közszolgálati tisztviselő jogviszonya az öregségi nyugdíjra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Nyugdíjas óvodavezető továbbfoglalkoztathatósága

Kérdés: Óvodában intézményvezető vagyok. 2017. december 22-én leszek jogosult az öregségi nyugdíjra. Vezetői megbízásom 2018. július 1-jéig szól. Nem szeretnék elmenni nyugdíjba 2017. december 22-én, hanem a vezetői megbízásom végéig, azaz július 1-jéig közalkalmazotti munkaviszonyban szeretnék maradni. Van-e erre lehetőségem?
Részlet a válaszából: […] Van erre lehetőség, ám csak akkor, ha a közalkalmazott kormányengedélyt kér az öregségi nyugdíjjogosultságát követő foglalkoztatására. Az 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat alapján ugyanis a munkáltatók kötelesek felmenteni azokat a közalkalmazottakat, akik a rájuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Téves besorolásból eredő illetménykülönbözet iránti igény

Kérdés: 1975 szeptemberétől képesítés nélküli óvónőként dolgoztam, majd 1977-ben megszereztem az óvodapedagógus diplomát, és 1980 márciusáig óvodapedagógus voltam. Egy betegség következtében el kellett hagynom az óvónői pályát, ezért 1983-tól óvodatitkárként dolgozom, és ez a jelenlegi munkaköröm is, melyet közalkalmazotti jogviszonyban látok el. Jövő év februárjában töltöm be a rám irányadó öregségi korhatárt. Az Oktatási Hivatal határozata alapján munkáltatóm 2017. január 1-jével a Pedagógus II. fokozatba sorolt be a 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. A határozat azt feltételezte, hogy Pedagógus I. fokozatba vagyok besorolva, ám nem ez volt a helyzet, ezért az illetményem is a jóval alacsonyabb összegű garantált bérminimumnak felelt meg. Álláspontom szerint 2015. szeptember 1-jével be kellett volna sorolni a Pedagógus I. fokozatba. Mivel jelentős a különbség a garantált bérminimumnak megfelelő korábbi illetményem és a Pedagógus I. szerinti besorolás között, megítélésem szerint visszamenőlegesen jogosult lennék az ebből adódó illetménykülönbözetre. Ezt az önkormányzatnak is jeleztem, de ők elzárkóztak attól, hogy visszamenőleg átsoroljanak. Mivel nem elhanyagolható összegről van szó, nem szeretném annyiban hagyni a dolgot. Helyes-e az érvelésem, ha igen, mit tehetnék ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] Az óvodatitkár munkakör a 326/2013. Korm. rendelet 2. melléklete alapján nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörnek minősül. A jogszabály átmeneti rendelkezései szerint a nevelési-oktatási intézményben azt, a kérdés szerinti munkakörben foglalkoztatottat, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Nyugdíjas foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott élelmezésvezetőnk a 40 éves jogosultsági idejére tekintettel jogosultságot szerzett a nők kedvezményes nyugdíjára. Az élelmezésvezetői munkakört többszöri hirdetés ellenére sem tudjuk a jogszabályban előírt végzettséggel rendelkező közalkalmazottal betölteni, ezért szeretnénk a nyugdíjast tovább foglalkoztatni. A nyugdíj folyósításának szüneteltetése nélkül milyen feltételekkel és módon (pl. megbízási szerződéssel) tudjuk őt alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A legalább 40 év jogosultsági idővel megszerezhető öregségi teljes nyugdíj esetében [Tny. 18. § (2a)–(2d) bek.] is alkalmazandó a Tny. azon rendelkezése, melynek értelmében az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Felmentés kérelemre 40 év jogosultsági idővel

Kérdés: Alkalmazottunk 2018-ban 40 év munkaviszony után nyugdíjba szeretne menni. 1978. szeptember 1-jétől dolgozott a munkáltatónál kisgyermeknevelőként. Mivel 2004-ben városunkban átszervezésre került a bölcsődei ellátás, 2004. december 1-jével megszüntetésre került a jogviszonya. Ekkor kapott 7 hónap felmentési időt, valamint 8 hónap végkielégítést, ám két héttel később, 2004. december 15-én ismételten visszavették a korábbi munkahelyére. A kedvezményes nyugdíjba vonuláskor újra jár-e neki a felmentési idő, valamint a végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nagy valószínűséggel arra lehet következtetni, hogy a szóban forgó hölgy közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve 2004. december 1-jével szintén e jogviszonya került megszüntetésre. Mivel jövőbeli tényállásról van szó, a kérdés megválaszolása során azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Öregségi nyugellátásra jogosult kormánytisztviselő jogviszonyának fenntartása és megszüntetése

Kérdés: Munkatársam 2017. május 20-án öregségi nyugdíjra lesz jogosult az életkora és a szolgálati ideje alapján. A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint a kormányzati szolgálati jogviszonya ezen a napon megszűnik (a törvény erejénél fogva), kivéve ha kérelmére hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja. Ismereteim szerint legalább három hónappal a jogviszony megszűnése előtt a kormánytisztviselőnek be kell nyújtania a jogviszony fenntartására vonatkozó kérelmét, ha szeretne tovább dolgozni, és nem kíván még élni a nyugdíjra vonatkozó jogosultságával. A kormánytisztviselő munkáltatójaként ezt kedvezően kívánom elbírálni, mert a hivatalnak is érdeke a jogviszony fenntartása. A kormánytisztviselő kérelmét milyen formában bíráljam el mint munkáltató, határozatban vagy egyszerű válaszlevélben? Ez mit tartalmazzon? A későbbiek során, amikor már nem lesz szükség a "nyugdíjas" munkavállaló foglalkoztatására, milyen lehetőségeim lesznek a jogviszonya megszüntetésére? Esetleg az is előfordulhat, hogy már nem én leszek a munkáltatói jogkörgyakorlója, és az utódom nem kívánja foglalkoztatni. A kérelem elbírálásáról értesítem a kérelmezőt. Ezenkívül meg kell jelentetni az átsorolásában vagy értesítésében, vagy egyszerűen informálni kell a Kincstárt, nehogy megszüntesse a kormánytisztviselő jogviszonyát az előzőekben leírtak alapján?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 60. §-ának (7)–(10) bekezdései szabályozzák az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának fenntartásával kapcsolatos eljárást. A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya fenntartására irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Nyugdíjas oktatók, kutatók megbízási szerződése az állami felsőoktatásban

Kérdés: A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai irányelveket szem előtt tartva, a felsőoktatásban köthető-e megbízási szerződés oktatói, tudományos kutatói feladatok ellátására nyugdíjasokkal, illetve 70 év felettiekkel?
Részlet a válaszából: […] A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat tiltja, illetve a költségvetési szerv különösen fontos érdeke vagy alaptevékenysége által indokolt esetekben külön kormányengedéllyel teszi csak lehetővé a nyugdíjasok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.
1
4
5
6
9