372 cikk rendezése:
131. cikk / 372 Részmunkaidős pedagógus munkaszerződése
Kérdés: Egy tankerületi központnál áll fenn közalkalmazotti jogviszonyom, mellette pedig szeptembertől a településen működő egyházi iskolánál munkaviszonyban, részmunkaidőben is foglalkoztatnának. Pedagógus II. fokozattal rendelkezem. Kézhez kaptam a munkaszerződésem tervezetét, amiben viszont Pedagógus I. fokozat 9. kategóriába sorolnának. Azzal magyarázzák, hogy a Pedagógus II. fokozatot csak a fő munkahelyen kell figyelembe venni. Továbbá a munkaszerződésben szerepel: "A munkaidő heti 21 óra, amiből a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 14 óra részmunkaidő". A bér kiszámításánál csak ezt a 14 órát vették figyelembe. Helyes ez így? Hová tűnik el a bér kiszámításánál a fennmaradó heti 7 óra?
132. cikk / 372 Munkavállalói felmondás – a felmondási idő lehetséges tartama
Kérdés: Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a felmondási idő alapesetben 30 nap. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése szerint ennél hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak a felek. Az Mt. hatálya alatt kötött munkaszerződés esetében, munkavállalói felmondás esetén, lehet-e 30 napnál hosszabb felmondási időt meghatározni kollektív szerződésben vagy munkaszerződésben rögzítettek szerint, vagy a felmondási idő hosszabb idejű meghatározásának – a munkavállaló részére történő kedvezőbb felmondási idő meghatározás érdekében – csak munkáltatói felmondás esetén van létjogosultsága? Mi az irányadó: az Mt. 205. §-ának (1) bekezdése vagy a 85. §-ának (3) bekezdése?
133. cikk / 372 Köztisztviselői jubileumi jutalom – a munkaviszony beszámíthatósága a jogszerző időbe
Kérdés: Önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselőnk jubileumi jutalomra jogosító idejébe beletartozik-e az az időtartam, amit 1985 és 1992 között a Kertészeti Egyetem Tangazdaságában dolgozott? Szintén önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselőnk esetében jubileumi jutalomra jogosító időnek számít-e a Magyar Nemzeti Bank és a Technoimpex M.G. Külkereskedelmi Vállalatnál történő foglalkoztatása 1983 és 2004 között?
134. cikk / 372 Közalkalmazotti jubileumi jutalom – a jogszerző idő megítélése
Kérdés: Szociális bentlakásos ápoló- és gondozótevékenységet folytató költségvetési intézmény vagyunk, közalkalmazotti bértáblával. Munkatársunk 1982. 05. 31. – 1987. 07. 05. között dolgozott a Békés Megyei Tanács 1. Sz. Sütőipari Vállalatnál (Békéscsaba), mely időközben, 1985. július 1-jétől átalakult Sütőipari Vállalattá. 1987. 09. 14. és 1988. 05. 18. között a Békés Megyei Tanács Gyermekélelmezési Intézményénél (Békéscsaba) dolgozott. Figyelembe kell-e venni ezeket az éveket a jubileumi jutalom számításánál?
135. cikk / 372 Jubileumi jutalomra való jogosultság – munkaviszonyban kizárt
Kérdés: Egy köztisztviselő az önkormányzat polgármesteri hivatalában 2021 őszén igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségét. Amikor közszolgálati jogviszonya megszűnik, 11 hónap választja el a 35 éves közszolgálati jubileumi jutalom megszerzésétől. Amennyiben közszolgálati jogviszonyának megszűnése után – határozott idejű egyéves időtartamra – munkaszerződéssel visszafoglalkoztatásra kerül a nyugdíjas, ez az egy év beszámítható-e a jubileumi jutalom igénybevételéhez [Kttv. 150 § (3) bek.], azaz 2022 őszén megkaphatja-e a 35 éves jubileumi jutalmát?
136. cikk / 372 Közvállalat ügyvezetője – összeférhetetlenség és munkáltatói jogkörgyakorlás
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál (kft.) az ügyvezető, aki egyben vezető állású munkavállaló, a munkaviszonya alatt nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (Mt. 211. §). A munkáltató előzetes írásbeli engedélyével vállalhat-e egyéb jogviszonyt? Melyik jogszabály ad erre lehetőséget és milyen formában? Milyen szankcióval élhet a munkáltató – amennyiben lehetséges –, ha azt előre nem jelezte a munkáltatónak? Ki látja el felette a munkáltatói jogokat: a képviselő-testület vagy annak nevében a polgármester? A munkáltatói jogok közül az egyéb munkáltatói jogok mit tartalmaznak, azt ki gyakorolhatja?
137. cikk / 372 Nyugdíjas óvónő foglalkoztatása szünetelő nyugdíjfolyósítással
Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési intézménynél öregségi nyugdíjas (nők 40) óvónőt lehet-e alkalmazni teljes munkaidőben, teljes óvodai nevelési évre, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel úgy, hogy a nyugdíjáról nem kell lemondania? A1700/2012. Korm. határozatban foglalt kormányengedély alkalmazható-e? Az Mt. alapján történő foglalkoztatás hatással lenne-e a normatíva számítása szempontjából? Az intézménynél az alkalmazottak mind a Kjt. alá tartoznak.
138. cikk / 372 Óvoda gazdasági vezetőjének kinevezése – a munkáltatói jogkör
Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 21. §-ának b)-c) pontjai szerint köznevelési intézményben vezetői megbízásnak minősül a gazdasági vezetői megbízás. Az óvoda mint önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve a képviselő-testület. Az Áht. 9. §-ának d) pontja szerint a költségvetési szerv irányítása (...) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása hatáskörének gyakorlását jelenti. A Mötv. 42. §-ának 2. pontja alapján a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a törvény által hatáskörébe utalt kinevezés, vezetői megbízás. A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint a vezetői beosztás ellátására pályázatot kell kiírni, a 20/A. § (6) bekezdése alapján pedig a magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén kell a pályázót háromtagú bizottságnak meghallgatni, mely véleményt mérlegelve dönt a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a vezetői megbízásról. Fentiek figyelembevételével kérdeznénk, hogy az óvoda gazdasági vezetőjének (vezető) kinevezése kinek a hatáskörébe tartozik (képviselő-testület vagy polgármester)? Több olyan önkormányzati pályázati felhívással találkoztunk, ahol a képviselő-testületet, de olyannal is, ahol a polgármestert jelölték meg döntéshozónak. Tekintettel arra, hogy csak a magasabb vezetői pályáztatás esetén – a vezetői pályázat esetén pedig nem – kell a pályázót a háromtagú bizottságnak meghallgatni, az óvoda gazdasági vezetője esetében a képviselő-testület vagy a polgármester a bizottság véleményének bekérése nélkül is dönthet?
139. cikk / 372 Közalkalmazotti illetmény – a felső határ
Kérdés: A Kjt. 66. §-ának (8) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható azzal, hogy – az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével – egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Jól gondoljuk-e, hogy a Kjt. 83/A. §-a szerinti, az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében is alkalmazható a fenti rendelkezés? Van-e felső határa a garantált illetménynél magasabb összegű illetménynek?
140. cikk / 372 Jogállásváltozás – gazdasági társaságtól az önkormányzathoz
Kérdés: A település településüzemeltetési feladatainak ellátását (közterületek rendben tartása, fűnyírás, takarítás, utak karbantartása) jelenleg az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló kft. végzi munkaviszonyban álló munkavállalókat alkalmazva, akik közül egy fő szellemi, a többi munkavállaló pedig fizikai alkalmazott. Az önkormányzat meg kívánja szüntetni a kft.-t, és a feladatok ellátását az önkormányzat tevékenységi körébe vonja, a munkavállalókat pedig munkaviszonyban szeretné alkalmazni. A munkavállalók milyen jogviszony keretében foglalkoztathatók tovább az önkormányzat alkalmazásában? Lehetnek-e az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók, vagy csak közalkalmazottak?
