634 talált cikk a napi munkaidő kifejezésre

Kérdés: Jár-e fizetett ünnep jogcímén távolléti díj 2023. november 1-jére, szerdára olyan munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása szerint aznap nem is kellett dolgoznia?

Kérdés: A munkaidőkeret lejárta előtt felmondott a munkáltató a munkavállalónak az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján. Az Mt. 95. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján levonásra került 72 óra, olyan időszakra (2020. júniusban 9 nap), amikor a munkáltató a bérjegyzék szerint állásidőt fizetett ki a munkavállalónak. A veszélyhelyzet végén a fizetés nélküli szabadságából tért vissza a munkavállaló, így nem tudta, hogy mi a rá irányadó munkaidő-beosztás. Az állásidős napok 3. napján közölte a munkáltató a munkaidő-beosztást (utólag), amely szerint ezeket pihenőnapnak tekinti. A levonás így a munkáltató szerint jogszabályszerű. Amennyiben nem a bérjegyzéket fogadjuk el a valós elszámolásnak, hanem az e-mailes munkaidő-beosztást, akkor a visszafizetési kötelezettség terheli-e a munkavállalót, ha több pihenőnapot kapott, mint amennyi járt volna neki? Egyebekben a bérjegyzék az "erősebb", vagy az e-mailes munkaidő-beosztás?

Kérdés: A munkavállalót részmunkaidőben, havi 60 órában foglalkoztatják. A havi munkaidő elszámolásakor, ha az adott hónapban a munkavállaló részére szabadságot is adtak ki, esetében a szabadsággal érintett napokra mennyi munkaidőt vegyünk figyelembe?

Kérdés: A munkáltató a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság. Az Mt. 205. §-ának (3) bekezdése értelmében a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő – az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében történő megállapítást kivéve – nem írható elő. Ezzel szemben az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Az Mt. 213. §-ának f) pontja tiltja a 200–207. §-okban foglaltaktól való eltérést. A gyermekgondozás után visszatérő munkavállaló, illetve új munkavállaló felvétele esetén alkalmazható-e a köztulajdonú munkáltatónál az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése?

Kérdés: A Kttv. 96. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel elrendelhető-e rendkívüli munkavégzés, ha a munkavégzés helyszíne nem a munkahelyen van? Esetleg ez már kiküldetésnek minősül?

Kérdés: Munkavállalóink órabéres szerződéssel rendelkeznek, és a jövő hónaptól már munkaidőkeretben foglalkoztatjuk őket. Lehetőségünk van innentől a ténylegesen ledolgozott órák alapján kifizetni nekik a munkabérüket?

Kérdés: A készenlét elrendelését hét nappal korábban, egy hónapra előre kell közölni a munkavállalóval. Mit tehetünk, ha a készenlétbe beosztott munkavállaló lebetegszik? Helyette beoszthatunk valaki mást, hogy biztosítva legyen a készenlét?

Kérdés: Óvodai intézményünk a 402/2023. Korm. rendeletben meghatározott kedvezményezett településként szerepel. A Púétv. 98. §-ának (5) bekezdése szerint a pedagógust és az oktató-nevelő munkát segítő munkakörben foglalkoztatottakat esélyteremtési illetményrész illeti meg. A 401/2023. Korm. rendelet 88. §-ának (4) bekezdése további feltételt szab a munkaidő 50 százalékára vonatkozóan, melynek értelmezésében kérném a segítségüket. Nem egyértelmű számomra, hogy az intézményvezető, az óvodatitkár és a dajka munkakörben foglalkoztatott jogosult-e a 20% illetményrészre?

Kérdés: Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért – havibérben meghatározott alapbér esetén – úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?

Kérdés: A munkáltatónál rugalmas munkarend (törzsidő-peremidő rendszer) kerül alkalmazásra. A munkáltató szabályai szerint a peremidőt a munkavállaló osztja be úgy, hogy a heti 40, illetve a napi 8 óra munkaidőt kitöltse. Elrendelhet-e a munkáltató rendkívüli munkaidőt a peremidő tartamára? Példaképpen: a munkavállaló peremideje 6:00–9:00-ig, illetve 15:00–18:00-ig, a törzsideje pedig 9:00–15:00-ig tart. Az adott napon a munkavállaló a reggeli peremidejét felhasználva 7:00–9:00-ig, majd pedig a törzsidőben 9:00–15:00-ig munkát végzett, tehát a 8 órányi rendes munkaidejét kitöltötte. Ebben az esetben van-e bármi akadálya annak, hogy 15:00-tól rendkívüli munkavégzést rendeljen el a munkáltató? Látszólag két rendelkezés ütközik össze: az egyik, mely szerint a peremidőt a munkavállaló osztja be, és arra a munkáltatónak befolyása nem lehet, a másik pedig az, hogy a példa szerinti esetben az adott napra a munkavállaló rendes, 8 órás napi munkaideje már beosztásra került, ezáltal ezen napra a munkavállaló már több rendes munkaidőt nem tud beosztani, hiszen azt már letöltötte, így a peremidő munkavállaló általi további beosztása az adott napra lehetetlenné vált.