21. cikk / 295 Bíróság illetékességének kikötése a munkaszerződésben
A munkavállaló munkaszerződésében az szerepel, hogy a munkavállaló és a munkáltató jogvitájukra egy bizonyos törvényszék illetékességét kötik ki. Ez a bíróság a munkáltató székhelye szerint illetékes bíróság, amely nagyon messze (az ország másik végében) van a munkavállaló állandó lakóhelye, valamint tartózkodási helye szerint illetékes bíróságtól, és így volt ez a munkaszerződés aláírásakor, azaz e rendelkezés kikötésekor is. Most a munkavállaló perelne, azonban nagyon hátrányos neki a kikötött bíróságra eljárni. Egyetértenek-e azzal, hogy munkaszerződésben nem lehet kikötni kizárólagos illetékességet, vagy pedig ez lehetséges?
22. cikk / 295 12 órás műszakváltás – mint egyenlőtlen munkaidő-beosztás
Idősek bentlakásos otthonában az ápolók, gondozók 12 órás műszakváltásban dolgoznak (17–7 és 7–17 óra), 3 havi munkaidőkeretben. Kinevezésükben a napi munkaidő 8 óra, beosztás szerinti napi munkaidő 12 óra. Szerintem ez egyenlőtlen munkaidő-beosztás, ugyanakkor felmerült, hogy nem az, egyenlően dolgoznak napi 12 órát. Melyik álláspont helyes? (A kérdés a pihenőidő, pihenőnap kiadása kapcsán merült fel. Rendeltetésszerűen az év minden napján nyitva lévő intézményről van szó.)
23. cikk / 295 Foglalkoztatási kötelezettség és a munkaköri alkalmatlanság
24. cikk / 295 Apasági szabadságra való jogosultság "bővítése" munkáltatói szabályzatban
25. cikk / 295 Mobiltelefon bevitelének szabályozása a munkahelyen
Előírhatja a munkáltató, hogy a munkavállalók a – gyári, de akár irodai – munkaterületre nem vihetik be magukkal a mobiltelefonjaikat? Ha igen, akkor milyen okból és milyen formában kerülhet sor erre a tilalomra?
26. cikk / 295 Munkavállaló javára való eltérés – az éjszakai munka tilalmának oldása
27. cikk / 295 Home office – ami nem távmunka
28. cikk / 295 Napi munkaidő számítása részmunkaidőben
29. cikk / 295 Kisgyermekes munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása köztulajdonú munkáltatónál
A munkáltató a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság. Az Mt. 205. §-ának (3) bekezdése értelmében a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő – az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében történő megállapítást kivéve – nem írható elő. Ezzel szemben az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Az Mt. 213. §-ának f) pontja tiltja a 200–207. §-okban foglaltaktól való eltérést. A gyermekgondozás után visszatérő munkavállaló, illetve új munkavállaló felvétele esetén alkalmazható-e a köztulajdonú munkáltatónál az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése?