Találati lista:
41. cikk / 212 Munkáltatói joggyakorlás – a jogosult utólagos jóváhagyása
Kérdés: Az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jól értjük, hogy ha a munkáltató akár a per során hagyja jóvá a jognyilatkozatot (mely perben a munkavállaló hivatkozik arra, hogy nem az arra jogosult tett a munkáltató nevében jognyilatkozatot), azzal az említett szakasz alapján fennálló érvénytelenségi okot teljes egészében kiküszöböli? Van-e jelentősége annak, ha a munkavállaló a munkáltatói jóváhagyás előtt hivatkozik érvénytelenségre?
42. cikk / 212 Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás
Kérdés: Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa ki ez a társaság, mint munkáltató, hogy a munkavállalókkal szemben mindkét cégjegyzésre jogosult képviselője önállóan gyakoroljon munkáltatói jogkört, illetve a munkáltatói jogkörgyakorlásba bevonhatnak-e további, más munkavállalókat is, akik szintén önállóan képviselnék a céget munkajogi ügyekben?
43. cikk / 212 Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés
Kérdés: A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a munkavégzés helyét, idejét, a munkavégzés módját és egyéb jellemzőket (pl. a munkaruha viselését)? A munkáltatói utasítás jognyilatkozatnak vagy pedig jognyilatkozatnak nem minősülő „egyszerű” nyilatkozatnak minősül?
44. cikk / 212 Új munkaidő-beosztás – munkavállalói kérésre
Kérdés: Az egyik ügyfél munkáltatónknál az egyik új belépő munkavállaló fő kérése, hogy hétfőtől csütörtökig reggel nyolctól délután fél ötig, míg pénteken reggel nyolctól délután kettőig tartson a munkaideje. Ez a munkaidő-beosztás ismeretlen volt eddig az ügyfél munkáltatónál. Mi lenne ennek a munkaidő-beosztásnak az engedélyezési folyamata? Elegendő, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi, esetleg valamilyen belső utasításra lenne szükség? Engedélyezés esetén az egyenlő bánásmód elve nem sérülne? Vannak más irodai dolgozók is, eltérő munkaidő-beosztással, az új belépő esetében indokolási kötelezettsége van a munkáltatónak, ha engedélyezni kíván egy merőben új munkaidő-beosztást?
45. cikk / 212 Felmentési idő – számítások
Kérdés: Köztisztviselőnk felmentési idejét tölti 2024. augusztus 17-től. A 2024. augusztus 3-i munkanap számunkra szabadság vagy munkában töltött nap lehetett választásunk szerint. Az említett köztisztviselőre is ugyanez vonatkozik ebben az esetben az augusztus 3-i munkanap tekintetében?
46. cikk / 212 Kinevezéstől eltérő foglalkoztatás
Kérdés: Az Mt. alapján a közalkalmazottat a munkáltató egyoldalú döntéssel egy naptári évben 44 beosztás szerinti napra a kinevezésétől eltérő munkakörben jogosult foglalkoztatni. Abban az esetben, ha lejár a 44 nap, és a közalkalmazott nem működik együtt a munkáltatóval a meghosszabbításról, milyen lehetősége van a vezetőségnek? Van-e egyáltalán arra mód, hogy munkáltatói jogkör gyakorlójaként egyoldalúan meghosszabbítsa ezt az időszakot?
47. cikk / 212 Helyettesítési díj összege – akinek az illetményétől függ
Kérdés: A Kttv. 52. §-ának (4) bekezdése szerinti helyettesítés esetében, amikor betöltetlen köztisztviselői munkakört kell ellátni, hogyan határozható meg a helyettesítők száma és a díj mértéke? Lehetséges-e, hogy egy betöltetlen munkakört akár három fő helyettesítsen a saját illetményének 35%-a, 25%-a és 25%-a mértékéig? Kell-e a helyettesítési díjat úgy értelmezni, hogy az csak 50%-ig terjedhet, azaz vagy egy fő helyettesít 25% és 50% közötti illetményért, vagy maximum két fő 25-25%-ért? A Kttv. 52. §-ának (2) és a (4) bekezdéseiben foglalt helyettesítés esetében az elhatárolás alapja az, hogy a helyettesítőnek a munkakörébe tartozik-e a helyettesítés a munkaköri leírás alapján, vagy sem? Ettől függ, hogy a díjra a helyettesítő a helyettesített vagy a saját illetménye alapján és az első naptól vagy a harminc nap után jogosult?
48. cikk / 212 Eltűnt közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja 2023. augusztus 15. óta munkavégzés céljából a munkahelyén nem jelent meg. Távollétének okáról és várható időtartamáról sem a közvetlen munkahelyi felettesét, sem a munkáltatói jogkör gyakorlóját nem tájékoztatta. Írásbeli felszólítás után adott le keresőképtelenségéről igazolást, amelyen az orvos 2023. október 29-ig igazolt folyamatos keresőképtelenséget. Azóta szintén nem kommunikál, nem tudunk róla semmit. Írásban többször felszólítottuk, de az ajánlott, tértivevényes levelet nem veszi át.
1. Melyik jogszabályi hivatkozás alapján lehetne jogszerűen a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni és mikortól?
2. Mit tudunk tenni abban az esetben, ha kiküldjük részére a jogviszony megszüntetéséről a dokumentumokat, de azokat – ugyanúgy, mint a korábbi leveleket – nem veszi át? Kiküldhető-e kézbesítési megbízott által?
3. Mi a teendő abban az esetben, ha megszüntetjük a jogviszonyát, kiküldjük a jogviszony megszüntetéséről a papírjait, azokat nem veszi át, és közben beküld részünkre ismételten egy keresőképtelenségi igazolást?
1. Melyik jogszabályi hivatkozás alapján lehetne jogszerűen a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni és mikortól?
2. Mit tudunk tenni abban az esetben, ha kiküldjük részére a jogviszony megszüntetéséről a dokumentumokat, de azokat – ugyanúgy, mint a korábbi leveleket – nem veszi át? Kiküldhető-e kézbesítési megbízott által?
3. Mi a teendő abban az esetben, ha megszüntetjük a jogviszonyát, kiküldjük a jogviszony megszüntetéséről a papírjait, azokat nem veszi át, és közben beküld részünkre ismételten egy keresőképtelenségi igazolást?
49. cikk / 212 Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés
Kérdés: Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált illetmény emelése miatt béremelésben részesültek? Ha nem, akkor a munkáltató beépítheti-e a bérükbe? A KIRA rendszerben megszűnt a köznevelési alkalmazottaknál a munkáltatói döntésen alapuló bérkiegészítés sor. A munkáltató ezután milyen jogcímen rögzítheti a munkáltatói döntésen alapuló bérkiegészítést?
50. cikk / 212 Polgármester – az óvodaigazgatókkal kapcsolatos munkáltatói jogkör
Kérdés: A Mötv. 67. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A Púétv. 73. §-ának (15) bekezdése szerint a köznevelési intézmény igazgatója felett az egyéb munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre tekintettel ki gyakorolja az önkormányzati fenntartású óvoda igazgatója felett az egyéb – a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más – munkáltatói jogokat? Az illetmény(emelés), jutalom, teljesítményértékelés megállapítása a képviselő-testület vagy a polgármester hatáskörébe tartozik?
