„Kolléga céges búcsúztatója” – távozás engedéllyel a munkaidő vége előtt

Kérdés: Amennyiben a kollégákat a munkáltató a munkaidőben, este 6 óra után elengedi egy kolléga céges búcsúztatójára, amit a munkáltató szervez a munkahelyen, az igazolt távollétnek, munkaidőnek, vagy munkaidő-kedvezménynek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató bármikor dönthet úgy, hogy a munkaidő egy részében, saját hatáskörében mentesíti a munkavállalót a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ilyen a kérdés szerinti eset is, amikor a munkáltató engedélyezi, hogy a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Vezető állású munkavállaló – további részmunkaidős jogviszonya

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló, aki intézményvezetői pozíciót tölt be, szeretne részmunkaidős jogviszonyban oktatni általános iskolában. Milyen jogszabályi korlátok lehetnek? Úgy gondolom, hogy ugyanabban az időtartamban (azaz 08:00–16:00 között) két aktív jogviszonyt nem lehet fenntartani, legfeljebb akkor lehetne, ha másik időintervallumot érint a másodállás.
Részlet a válaszából: […] ...vezető állású munkavállaló további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet [Mt. 211. § (1) bek.] – azaz nemcsak a részmunkaidő, vagy a munkaidő átfedése jelent akadályt, hanem generális tilalmat ír elő a törvény a további jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Ölelkező műszak a bölcsődében

Kérdés: A bölcsőde mint intézmény 6:30-tól 17:50-ig tart nyitva (benne 20 perc munkaközi szünettel). Így a dolgozók napi munkaideje meghaladja a napi 8 órát, ez a feltétel teljesül a jogszabály alapján. 5 kisgyermeknevelő és 1 dajka dolgozik, heti váltásban, így a kezdő időpontok hetente térnek el a következők szerint (a vezető osztja be a dolgozók között, ki mikor megy): 1. időpont: 6:30–14:50, 2. időpont: 7:30–15:50, 3. időpont: 8:30–16:50, 4. időpont: 9:30–17:50. A beosztás szerinti napi munkaidejük ugyan rendszeresen változik, tehát ez a feltétel is teljesül. Az Mt. 141. § (2) bekezdése alapján rendszeresnek kell tekinteni a változást, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmadában változik. Ami jelen esetben teljesül is, valamint a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Ez a feltétel véleményem szerint nem teljesül, hiszen a legkorábbi kezdés 6:30, a legkésőbbi pedig 9:30, így nem telik el csak 3 óra. Ezek alapján, ugye, jól gondolom, hogy nem jár a bérpótlék a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást akkor kell rendszeresnek tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Munkaidő-nyilvántartás – ha a munkavállaló vezeti

Kérdés: Megfelel-e a jogszabálynak, ha a munkaidő-nyilvántartást kizárólag a munkavállaló vezeti és tölti ki (akár papíralapon, akár elektronikus rendszerben)? Kell-e minden esetben a munkáltató részéről valamilyen jóváhagyó/elfogadó aktus?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-nyilvántartás nem jognyilatkozat, hanem a munkavállaló által teljesített munkaidőre vonatkozó tényeket tartalmazó dokumentum. Éppen ezért nincs olyan követelmény, hogy azt a nyilvántartást készítő munkáltatónak, és/vagy az érintett munkavállalónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Fiatal munkavállaló heti pihenőnapjai

Kérdés: Megszakítás nélküli, folytonos munkarendben, munkaidőkeretben üzemelő társaság vagyunk. Fiatal munkavállalók esetében a pihenőnapoknak kötelező hétvégére esniük? Amennyiben nem, úgy a pihenőnapokat külön napra is ki lehet adni (pl. szerda és péntek)?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót hetenként két pihenőnap vagy legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg [Mt. 105. § (1) bek.,106. § (1) bek.]. Fiatal munkavállalók esetén, azaz akik még nem töltötték be a 18. életévüket [Mt. 294. § (1) bek. a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Egyszeri kiegészítő juttatásra való jogosultság és távollétek a munkából

Kérdés: A 36/2026. Korm. rendelettel kapcsolatos a kérdésünk. A 401/2023. Korm. rendelet 108/A. §-ának (1) bekezdése: (...) a tárgyév december 31-én a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó pedagógus (...), aki a tárgyévet követő év március 1-jén is ezen munkakörök, feladatkörök valamelyikében van foglalkoztatva, egyszeri kiegészítő juttatásra jogosult…
(2) bekezdése: Nem jogosult kiegészítő juttatásra az, aki az (1) bekezdés szerinti határnapok valamelyikén a Púétv. 94. §-ának (10) bekezdése szerinti fizetés nélküli szabadságon volt.
A Púétv. 94. §-ának (10) bekezdése: A felek az (1)–(9) bekezdésekben foglalt eseteken kívül is megállapodhatnak fizetés nélküli szabadság biztosításáról. Vélhetően ezt a két dátumot kell figyelni, a 2025. december 31-ét és a 2026. március 1-jét. Aki mindkét napon pedagógusként volt foglalkoztatva, annak jár az összeg. A 401/2023. Korm. rendelet 108/A. §-ának (3) bekezdése: Az egyszeri kiegészítő juttatás összege – teljes munkaidő esetén – a 2025. évre vonatkozóan bruttó 152.400 forint. Az egyszeri kiegészítő juttatás a foglalkoztatás szerinti munkaidővel arányos mértékben biztosítandó, az időarányosság során a foglalkoztatott 2026. március 1-jei munkaidejét kell figyelembe venni.
Értelmezésünk szerint mindenkinek 152.400 forint jár, egy esetben kell arányosítani, ha 2026. március 1-jén részmunkaidős valaki. A 401/2023. Korm. rendelet 108/A. §-ának (4) bekezdése szerint a (3) bekezdés szerinti egyszeri kiegészítő juttatást a kiegészítő támogatás rendelkezésre bocsátását követően haladéktalanul, de legkésőbb 2026. április 10-ig kell kifizetni. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókon és a szakképzésben dolgozókon kívül a bölcsődei pedagógusoknak is jár. A keresőképtelenség vagy szülési szabadság, illetve a GYED folyósítása alatt fizetés nélküli szabadság jogcímen tartósan távol lévőknek jár-e ez az összeg? Ők óvodában a Púétv. hatálya alá tartozó pedagógusok. Akik nem óvodában és nem a Púétv. hatálya alá tartoznak, hanem közalkalmazotti jogviszonyban a Gyvt. hatálya alá tartozó bölcsődei kisgyermeknevelők, pedagógusok, és 9-es kód miatti keresőképtelenségen vannak, illetve GYED-et mint ellátást kapnak, közben fizetés nélküli szabadság jogcímen vannak távol, nekik jár-e?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabálynak, miszerint általános szabály szerint minden jogosultnak 152.400 forint jár, az összeget csak a 2026. március 1-jén részmunkaidőben vagy csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak esetén kell arányosítani. A szülési szabadság, illetve a – például a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Szolgálati elismerésre jogosultság és a szabadfoglalkozás

Kérdés: Önkormányzati fenntartású járóbeteg-szakellátóban dolgozik részmunkaidőben egy szakorvos. 2010-től 2021-ig egyéni vállalkozásában dolgozott ugyanebben a munkakörben, de megbízási jogviszony keretében (szabadfoglalkozás). Szolgálati elismerés kapcsán ez a jogviszony elismerhető-e? Jelen intézményben a jogviszonya 2022. november 1-jén kezdődött. Értelmezésünk szerint 2022. január 1-jétől nem számít be a szolgálati elismerésbe a megbízási jogviszony – azaz szabadfoglalkozás – és az egyéni vállalkozói jogviszony sem.
Részlet a válaszából: […] A szolgálati elismerésre jogosító időszakokat az Eszjtv. 9. §-ának (4) bekezdése sorolja fel. Ezek között nem szerepel az, amikor a munkavállaló az egyébként az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál szabadfoglalkozás keretében, vagy egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Azonnali hatályú felmondás várandósság alatt – az egyenlő bánásmód lehetséges sérelme

Kérdés: A 2023. évi Mt.-módosítás óta a munkavállaló kérheti a próbaidő alatt történő azonnali hatályú felmondás utólagos indoklását. A törvény konkrét eseteket felsorol, ezek között azonban nem szerepel a várandósság. Ebben az esetben, ha a munkáltató az után mondja fel a munkaviszonyt, hogy tudomást szerez a munkavállaló várandósságáról, a munkavállaló nem kérhet tőle utólagos indoklást?
Részlet a válaszából: […] ...bizonyítani, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésérea) az Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontja szerinti munkaidő-kedvezmény,b) az apasági szabadság,c) a szülői szabadság,d) az Mt. 128. §-a szerint a gyermek gondozása céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Kinevezés szerinti munkahely és ettől eltérő telephelyeken történő munkavégzés

Kérdés: A Kjt. szerint foglalkoztatott közalkalmazott több telephellyel rendelkező intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Kinevezésében a munkavégzés helyeként az intézmény székhelye van feltüntetve. A munkáltató a kinevezéstől eltérő foglalkoztatáson túl milyen jogszerű munkáltatói intézkedéssel helyezheti át a közalkalmazottat véglegesen másik telephelyre ugyanazon helységen belül?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni, ha a közalkalmazotti jogviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre.A közalkalmazott jogszerűen másik telephelyen ugyanazon helységen belül véglegesen abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Óvodapedagógus – az egészségi alkalmatlanság következményei

Kérdés: Óvodapedagógus munkakörben határozatlan időre foglalkoztatott munkavállaló (köznevelési foglalkoztatott) 2025. január 6-tól 2026. január 7-ig tartós táppénzen volt. 2026. január 8. naptól a felhalmozott, majd a 2026-os időarányosan kiadott szabadságát tölti 2026. április 2-ig. A foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmassági véleménye alapján ideiglenesen, majd a következő vizsgálat véleménye alapján a munkavállalót nem tartja alkalmasnak a munkavégzésre. A munkavállaló fizetés nélküli szabadságra nem szeretne menni, és a jogviszonya megszüntetését sem szeretné kezdeményezni. A munkáltató más munkakört nem tud felajánlani. A munkáltatónak április 2-át követően kell-e a munkavállaló részére állásidőre járó díjazást fizetni, illetve egyáltalán van-e anyagi kötelezettsége a munkavállaló felé? Ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pedagógus jogviszonyát megszünteti, kell-e végkielégítést fizetnie a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, alapbér, illetve a munkaidő-beosztás szerinti bérpótlék illeti meg [Mt. 147. §].Visszatérve a kérdésre, ebben az esetben a jogviszony megszüntetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
1
3
4
5
210