2121 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: A gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe kerültünk. A rugalmasabb foglalkoztatás érdekében élni szeretnénk az Mt.-beli új munkaidő-átcsoportosítás lehetőségével. Kölcsönös megegyezéssel úgy kívánjuk a munkavállalóink munkaszerződését módosítani, hogy 2009 szeptemberétől az év végéig napi 5 óra legyen 8 óra helyett a rövidebb teljes munkaidejük. Amennyiben a gazdasági helyzetünk megengedi, az így nyert órákat hogyan oszthatjuk el jövő év januárjától? 2010-től felemelhetjük a munkaidő mértékét napi 12 órára, illetve heti 60 órára?

Kérdés: Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk heti 32 órában dolgozik. Munkarendje hétfőtől csütörtökig napi 4-szer 8 óra. Július 6-a és július 28-a között rendes szabadságon volt, a szabadság teljes időtartamának megállapításakor a pénteki napokat azonban nem vettük figyelembe. Helyesen jártunk-e el?

Kérdés: 2007-ben négy féléves, levelező tagozatos iskolai képzésre iratkoztam be, amelyre később tanulmányi szerződést is kötöttünk. Ebben szerepel, hogy amennyiben az előírt tanulmányi időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, és nem mutatom be az iskola elvégzését igazoló okmányt, akkor a munkáltató megszünteti a tanulmányi szerződést, és köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatást. Már két év letelt, de ehhez képest tanulmányaim felét teljesítettem csak. Cégünk forgalma tavaly jelentősen megugrott, ráadásul a kolléganőm is szülni ment és én vettem át a feladatait. A munkák miatt még a munkaidő-kedvezményt sem tudtam igénybe venni, az iskolai foglalkozásokon sem tudtam részt venni, a vizsgáimat halasztani kényszerültem, sőt a vizsgaidőszak alatt is számos alkalommal be kellett mennem a munkahelyemre. Ennek ellenére a munkáltatóm a tanulmányi szerződés fenti kikötésére hivatkozva felszólított a tandíj és tanulmányi szabadságra fizetett munkabér visszafizetésére. Mit tegyek, a szerződés alapján valóban köteles vagyok fizetni?

Kérdés: Jogilag kifogásolható-e, ha a munkáltató a személyi alapbérek emelését nem teljesítményalapon határozza meg, hanem például úgy, hogy a heti 40 órában foglalkoztatottaknak jár, a részmunkaidősöknek pedig nem?

Kérdés: Zöldségesként egy alkalmazottat foglalkoztatok 4 órás részmunkaidőben. Mennyi lehet a neki juttatott természetbeni munkabér? Lehet-e ez például vitamindús zöldség és gyümölcs?

Kérdés: Szállodánk a munkavállalók részére – annak ellenére, hogy az Mt. alapján nem lenne köteles – vasárnapi pótlékot fizet. A gazdasági válságra tekintettel csökkentenünk kell a kiadásainkat, ezért például meg kívánjuk vonni a vasárnapi pótlékot a munkavállalóktól. Megszüntetheti-e a munkáltató egyoldalúan a vasárnapi pótlék fizetését, ha a munkavállalók munkaszerződése nem rendelkezik arról, hogy ez a bérelem járna részükre?

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendet alkalmazó munkáltató vagyunk, háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A munkaidőkereten belül kötelezően ledolgoztatható munkaidő mértékének meghatározásával kapcsolatban kérdezzük: miután az általunk alkalmazott munkarend esetén munkaszüneti napra is elrendelhetünk munkát, a munkaidőkeretbe tartozó munkaidőt elegendő-e csak a heti két pihenőnapunkkal csökkenti, és a hétköznapra eső munkaszüneti napokkal nem? Ha egy adott hónapban van hétköznapra eső munkaszüneti nap, foglalkoztathatjuk-e ekkor – teljes munkaidő esetén – nyolc órával többet a munkavállalókat?

Kérdés: A Péptv. változásával 2009. januártól elszámolható a munkavállaló utazási költségtérítése. A törvény szerint a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg a dolgozót. Kérdésem az lenne, hogy mit értenek arányos juttatáson? Az elszámolás során elegendő-e a belföldi kiküldetési nyomtatvány és kiadási pénztárbizonylat hitelesített fénymásolata, vagy az utazás során váltott menetjegyek fénymásolata is szükséges?

Kérdés: 2008. év végén az OMMF Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége munkaügyi ellenőrzést tartott nálunk. Ennek során megállapították, hogy megsértettük az Mt. 118/A. § (4) bekezdését, mivel a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját csak szóban közöltük az alkalmazottainkkal. A mulasztás miatt bírságot nem szabtak ki ránk, de határozatban köteleztek a szabálytalanság megszüntetésére. Áprilisban rákényszerültünk, hogy pályázzunk az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló központi programra. Pályázatunk elbírálása még nem történt meg. A rendezett munkaügyi kapcsolatok szempontjából releváns, de csak kismértékű formai hiba miatt lehetséges, hogy pályázatunk kizárásra kerül?

Kérdés: Cégünknél bevett gyakorlat, hogy a munkavállalók túlórapótlékát beépítjük a munkaszerződésük szerinti személyi alapbérükbe. Egyik újonnan belépő munkavállalónk kifogásolja ezt a gyakorlatot, és nem hajlandó aláírni a munkaszerződését ezzel a feltétellel. Megalapozott lehet a munkavállaló kifogása annak ellenére, hogy igen magas személyi alapbérben részesülnek a cégünk alkalmazottai?