41 cikk rendezése:
1. cikk / 41 Munkavédelmi cipő – viselet és költségviselés
Kérdés: Egyik irodai alkalmazottunk munkavédelmi cipő árának a kifizetését kéri a munkáltatótól. Megtagadhatjuk? Semmi veszélynek nincs kitéve a telephelyen, informatikai munkakörben dolgozik. Egyik informatikusnak sincs munkavédelmi cipője, és nem is érzik veszélyben magukat.
2. cikk / 41 Változatlan munkahely, új munkáltató – a munkavédelmi oktatás
Kérdés: A jogviszony létesítését megelőző tűz- és munkavédelmi oktatás kötelező jellegéről szeretnénk megbizonyosodni. Egy kétfős kft. munkavállalói egy olyan cég telephelyén végeznének munkát, mely telephely egy másik céghez tartozik, viszont ennek a másik cégnek ők már a munkavállalói, és azon a jogviszony létesítésekor tűz- és munkavédelmi oktatáson már részt vettek. Helytálló-e az az értelmezés, hogy hiába ugyanaz a telephely, a kérdés a munkavállaló és a munkáltató viszonyában vizsgálandó? Így, ha más a munkáltató ugyanazon a telephelyen, az oktatásokat akkor is meg kell tartani. Irodai munkakörök betöltéséről lenne szó, kötetlen munkarendben.
3. cikk / 41 Megbízási szerződés a munkáltató és alkalmazottja között
Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződés szerinti munkakörük ellátása mellett szabadidejükben megbízási szerződés keretében számlalevelek kihordásával kapcsolatos feladatokat látnak el. Felvetődhet-e színlelt szerződés alkalmazása, ha ugyan az ellátott tevékenység teljes mértékben elkülönül a munkaviszonyban betöltött munkakör feladataitól, de a megbízási szerződés határozatlan időre szól, a számlalevelek kihordását a megbízó által meghatározott naptári időszakban kell teljesíteni, valamint a megbízási díj havi rendszerességgel – a kihordott levelek darabszáma alapján – kerül megállapításra és elszámolásra?
4. cikk / 41 Azonos felek – két jogviszonyban
Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalójával megbízási szerződést kössön, munkaköréhez nem kapcsolódó feladat ellátására? A megbízási szerződés határozatlan időre jönne létre, mely havi négy óra tanácsadást foglalna magában, a megbízási díj havi fix 10.000 forint lenne. Kell-e vizsgálni a biztosítottság utólagos elbírálása tekintetében, hogy a havi négy órát mikor teljesíti (ha pl. egy hónapban egyetlen nap alatt teljesíti a négy órát), vagy mivel folyamatos megbízásról van szó havi díj megállapításával, mely nem éri el a minimálbér 30%-át, ekként nem válik biztosítottá a fenti esetben sem?
5. cikk / 41 Rovarcsípésért fennálló munkaadói felelősség
Kérdés: A munkavállaló sofőr, sózott nyersbőrt szállított a teherautón, nemzetközi útvonalon. Az egyik napi pihenőideje végén, amely alatt a gépjármű utasfülkéjében aludt, észlelte, hogy egy rovar megcsípte. A csípés eredményeként súlyos bakteriális fertőzést kapott, több műtéten esett át, és tartós egészségromlást szenvedett. Kártérítési igénnyel lépett fel, mivel állítása szerint a baleset (csípés) a munkaviszonyával összefüggésben érte. Alapos lehet az igénye?
6. cikk / 41 Munkavégzéshez szükséges eszköz távmunkában
Kérdés: Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén mindössze csak a számítástechnikai eszköz és tartozékai (pl. laptop, mobiltelefon, egér stb.) minősülnek a munkavégzéshez szükséges eszköznek?
7. cikk / 41 Szabálytalan munkavégzés instabil eszközzel
Kérdés: Egy takarító munkavállalónkat kiküldetés keretében vidéki telephelyünkre vezényeltük, ahol a másik kollégájával egy raktárt kellett rendbe tenniük. A konkrét munkavégzési körülményekre és általában is megkapták a munkavédelmi oktatást; kifejezett szabályaink vannak arra nézve, hogy létrán egyedül munkát végezni nem lehet, továbbá a kétágú létra fokáról oldalra, más felületre átlépni minden esetben tilos, ilyenkor más feljutási módot kell választani. A munkavállalónk ennek ellenére takarítás közben egyedül felmászott a munkavégzéshez kapott kétágú létrára, és azon oldalra és átlépve fel akart lépni az egyik polcrendszer tetejére. A létra lába azonban ehhez a művelethez laza volt, a létra hátrabillent, ami miatt a munkavállaló leesett, és csonttörést szenvedett. Most kártérítést kér a baleset miatt. Felelősek lehetünk?
8. cikk / 41 Változó munkahely – magasabb bérrel
Kérdés: Annak ellenére, hogy a változó munkahely fogalma megszűnt, nálunk a munkavállalók még e szó tényleges jelentése alapján vannak besorolva egy úgynevezett TP-kategóriába. Aki változó munkavégzés szerint van besorolva, kb. 15.000 Ft-tal többet kap havonta. Erre tekintettel – véleményem szerint – a munkavédelmi megbízott átsorolását is el kéne végezni, mert ő a munkaviszonyára tekintettel lett megválasztva, és ő is mehet, megy a telephelyekre, illetve a munkavégzések helyére.
9. cikk / 41 Otthoni munkavégzés polgármesteri hivatalban
Kérdés: A megemelkedett energiaárak miatt tervezzük a polgármesteri hivatalunkban megváltoztatni a munkarendet, amely hétfőn 7:30-tól 18:00-ig, kedden, szerdán és csütörtökön 7:30-tól 16:30-ig, valamint pénteken 7:30-tól 10:00-ig tartana. Figyelemmel a heti 40 órás munkaidőre, a Kttv. 232. §-ának (1) bekezdése alapján munkarend-módosítást és ezzel egyidejűleg a pénteki napokra otthoni munkavégzést tervezünk. A polgármesteri hivatal foglalkoztatottai esetében otthoni munkavégzést lehet-e alkalmazni? A Kttv. nem tartalmaz rendelkezést erre vonatkozóan, ezért szeretnénk a segítségüket kérni, hogy a pénteki, otthoni munkavégzés esete távmunkavégzésnek tekintendő-e? Ha lehetséges az otthoni munkavégzés, a munkáltató egyoldalúan elrendelheti-e azt, és annak kereteit is maga jogosult meghatározni? Az otthoni munkavégzésre különmegállapodást kell-e kötni, vagy a kinevezésmódosításba szükséges belefoglalni azt? Otthoni munkavégzés esetén hogyan alakulnak a munkavédelmi szabályok?
10. cikk / 41 Targoncás a rakomány alatt – az alvállalkozó munkáltatói felelőssége
Kérdés: Cégünk egy építkezésen látott el alvállalkozóként kivitelezői feladatokat. A fővállalkozóval kötött megállapodás alapján a munkához szükséges állványzatot ő biztosította, és a többi vállalkozással összefüggésben neki kellett biztosítani a munkavédelmi szabályok megtartása érdekében a tevékenységek összehangolását is, viszont az állványzatot egy másik munkáltató kotrógépe felborította, aminek következtében több munkavállalónk is megsérült. Mivel a fővállalkozó volt a felelős a munkavédelemért, perelhetnek minket a munkavállalók a sérülések miatt?