Munkaszüneti napi utazás díjazása

Kérdés: A munkaszüneti napokon történő utazáskor (Magyarországról külföldre) megilleti-e a munkavállalót a 100%-os bérpótlék? Aki ugyanezen a napon dolgozik, az cégünknél megkapja ezt a pótlékot. Mi a teendő viszont az utazási idő elszámolásával?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]. A szövegezésből jól látszik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Utazási költségtérítés munkába járáshoz

Kérdés: Egy bt.-nél vagyok alkalmazott határozott idejű munkaszerződéssel. Munkahelyem 15 km-re van a lakóhelyemtől. Busszal járok, útiköltség-térítést nem kapok. Az lenne a kérdésem, hogy járna-e nekem ilyen költségtérítés? A munkáltatóm nem tudná-e valamilyen formában visszaigényelni, ha fizetné a munkába járásom költségét?
Részlet a válaszából: […] Utazási költségtérítést a munkáltató a 39/2010. Korm. rendelet értelmében a napi munkába járáshoz vagy a hétvégi hazautazáshoz köteles fizetni, ám csak akkor, ha a lakóhely (tartózkodási hely), illetve a munkahely nem egyazon településen van, illetve nem ugyanazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Átirányítás és aránytalan sérelem

Kérdés: Munkaadóm, élve jogával, más beosztásba helyez 44 napra. Az eddigi egy műszakos rugalmas beosztásom két műszakos kötött időre változik. Ez azzal jár, hogy 11-19 óra közötti délutános műszakom idején reggel fél 9-kor el kell jönnöm otthonról, és csak este 21.15-re érek haza. Kimeríti-e az adott helyzet az aránytalan sérelem fogalmát? A törvény szerint ugyanis az átirányítás nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra.
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályai 2013. január 1-jén lépnek hatályba [új Mt. 298. § (2) bek. a) pont], ezért a kérdést az 1992. évi Mt. alapján kell megválaszolni. E szerint az átirányítás – illetve a munkaszerződéstől eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Változó munkahely és a más munkahelyre történő beosztás megtagadhatósága

Kérdés: 2008. március 10. napjától dolgozom munkáltatómnál eladói munkakörben. Változó munkahelyre vettek fel, de telephelyként a jelenlegi munkavégzési helyem van megjelölve. A munkáltatóm azonban aláíratott velem egy papírt arról, hogy 2012. június 1-jétől átirányítanak egy másik városba. Kérdésem, hogy ezt megtehetik-e, ha igen, akkor mennyi időre, végleg, vagy csak 44 munkanapra? Költségeimet meg kell-e téríteniük, ha igen, mit? Köteles vagyok-e elfogadni? Ha nem fogadom el, akkor rám nézve milyen következménnyel jár?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a munkaszerződésben változó munkavégzési helykerült kikötésre, akkor a munkáltató a munkavállalót – ellenkező megállapodáshiányában – egész működési területén foglalkoztathatja. Azzal, hogy amunkavállaló aláírta a munkaszerződést, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Hazajutás biztosítása – munkáltatói kötelezettség?

Kérdés: A munkáltatóm arra kötelez, hogy hétfőtől csütörtökig napi 12 órát dolgozzam délután 14 órától hajnali 2 óráig. Ebben a kései időpontban a hazajutásomat azonban nem biztosítja, azt magamnak kell megoldani. Jogszerűen jár el a munkáltató?
Részlet a válaszából: […]  Feltételezve, hogy a munkáltató betartja a munka- éspihenőidőre vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezéseket, önmagában nemjogellenes a kérdésben közölt munkaidő-beosztása. A munkáltatót ezen túlmenőenjogszabály nem kötelezi a munkába járás feltételeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Saját gépjármű használatának költségtérítése

Kérdés: Mennyi "kocsikopási díj" jár, ha a saját személygépkocsimat használom a munkavégzésemhez? Milyen törvény szabályozza ezt?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés alapján nem a munkába járással kapcsolatos utazásköltségtérítéséről, hanem arról az esetről van szó, amikor a munkavállalómagánszemélyként a saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos célúhasználatáért a munkáltatótól költségtérítést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Rendelkezésre állási kötelezettség készenlét alatt

Kérdés: Munkavállalóink sérelmezték, hogy a készenlét ideje alatt nem tudnak szabadon rendelkezni az idejükkel, és a mobiltelefonjukat mindig magukkal kell vinniük, bárhová mennek. Többen megkérdezték, hogy milyen időn belül kell visszahívniuk a vezetőjüket, ha egészségügyi okokból épp nem tudják felvenni a mobiltelefont, illetve hogy a hívástól számított mennyi időn belül kell beérniük a munkahelyre. Nem találtunk erre vonatkozó rendelkezést a jogszabályban, így kérem, hogy adjanak iránymutatást, amit közölni tudunk a munkavállalóinkkal!
Részlet a válaszából: […]  A munkavállaló az általa megjelölt – a munkavégzés helyéretekintettel elérhető – helyen töltendő készenlétre kötelezhető– a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvetőszolgáltatás folyamatos biztosítása,– baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Jogutódlás – a jogutód munkáltató utasítására változhatnak-e a munkafeltételek?

Kérdés: Néhány hónapja megvásároltunk egy üzemegységet Ózdon, és úgy döntöttünk, hogy továbbfoglalkoztatjuk az ott dolgozó munkásokat a miskolci székhelyünkhöz közelebb eső gyárban. Értesítést küldtünk az új alkalmazottaknak, hogy a jogutódlásra tekintettel a munkavégzési helyük megváltozott, és utasításba adtuk, hogy a következő munkahéten már az új helyen jelenjenek meg, továbbá felajánlottuk számukra, hogy igény esetén kedvezményes szálláslehetőséget biztosítunk. A munkások egy része azonban minden előzetes bejelentés nélkül távol maradt, és közös kérelmet fogalmaztak meg annak érdekében, hogy vonjuk vissza az utasítást. Meglátásunk szerint ez az ellenszegülés megalapozza a rendkívüli felmondást. Igazunk van?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói jogutódlás esetén, amennyiben amunkafeltételek nem módosulnak, és a munkaszerződés minden lényeges elemeváltozatlanul fennmarad, a munkaviszony átszáll a jogutódra, és nincsen szükségszerződésmódosításra, vagy új munkaszerződés megkötésére (BH 1997. 153.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Elszámolási kötelezettség – meddig terheli a munkáltatót?

Kérdés: Egy munkavállaló 2002-ig visszamenőleg minden hónapra vonatkozóan kéri felülvizsgálni a részére kifizetett munkába járási költségtérítés helyességét és az elszámolt túlórákat. A kérését írásban nyújtotta be a munkáltatónak. Köteles-e a munkáltató a kérésnek eleget tenni, és ha igen, milyen időtartamra visszamenőleg, tekintettel arra, hogy a bérjegyzéken a munkavállalónak lehetősége volt és van az elszámolás ellenőrzésére?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótólmunkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen (Mt. 141. §). Amunkáltató egyben köteles megtéríteni azt a költséget, amely a munkavégzésselkapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Egyszerűsített foglalkoztatás – utazási költségek

Kérdés: Alkalmi munkavállalót foglalkoztatunk egy hónapban 3-szor 5 napot. Kifizethetjük-e neki a havi távolsági bérletét, amivel bejár dolgozni, illetve kötelesek vagyunk-e erre? Költségként el lehet-e számolni?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet – mely a közigazgatási határonkívülről történő munkába járás utazási költségeinek a munkáltató általikötelező megtérítését rendeli el – hatálya az Mt. és a Kjt. hatálya alá tartozómunkáltatóra és munkavállalóra terjed ki. Jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
1
8
9
10
11