Találati lista:
81 Kiküldetésre járó napidíj telephelyen kívül végzett munka esetén
Kérdés: Mikor lesz szó kiküldetésről, és a munkavállalónak mikor jár az 500 Ft-os napidíj (költségtérítés-átalány) az alábbi esetekben, ha a munkáltató székhelyén/telephelyén kívüli foglalkoztatás a 6 órát minden esetben meghaladja?
1. Az építőiparban foglalkoztatott munkavállalók reggel beérnek a munkáltató telephelyére, ahonnan kimennek az építési területre, és munkaidejüket ott dolgozzák le.
2. A könyvvizsgáló, aki a cég ügyfeleihez is kijár a munkaköréhez tartozóan.
3. A területi képviselő, aki a potenciális ügyfelekkel tárgyal azok székhelyén/telephelyén.
1. Az építőiparban foglalkoztatott munkavállalók reggel beérnek a munkáltató telephelyére, ahonnan kimennek az építési területre, és munkaidejüket ott dolgozzák le.
2. A könyvvizsgáló, aki a cég ügyfeleihez is kijár a munkaköréhez tartozóan.
3. A területi képviselő, aki a potenciális ügyfelekkel tárgyal azok székhelyén/telephelyén.
82 Felmondási ok – nem lehet a munkavállaló lakó- és munkahelyének távolsága
Kérdés: A munkáltató a fővárosból két vidéki fióktelephez rendszeresen lejáró munkavállaló helyett egy másik, a fióktelepekhez jóval közelebb lakó – ezáltal jelentős költségcsökkentést jelentő – munkavállalót kíván felvenni. A jelenlegi munkavállaló jogviszonyának megszüntetése ezen az alapon (minőségi csere vagy átszervezés analógiára alapítva) jogszerűnek tekinthető-e?
83 Utazási költségtérítés távmunkásoknak
Kérdés: Társaságunk adminisztratív területen több távmunkást foglalkoztat, akik otthonról dolgoznak. Ugyanakkor, ritka alkalmakkor nekik is meg kell jelenniük a cég központjában, például továbbképzések, értekezletek esetén. Kérdésünk, hogy ilyenkor hogyan kell elszámolni nekik az utazási költségeiket: ez kiküldetésnek vagy munkába járásnak minősül? Vagy a távmunkásoknak (mivel nincs is munkavégzési helyük) nem is járhat a munkába járásra költségtérítés?
84 Munkaidő-kiesés ónos eső miatt
Kérdés: Munkavállalóink egy részét munkásbusszal szállíttatjuk reggelente, amelyet a munkáltató fizet. A leesett ónos eső miatt a reggeli műszakban végül nem indítottuk el a buszt, a munkavállalóknak szóltunk, hogy menjenek haza. Más munkavállalók tömegközlekedéssel járnak, de ők sem tudtak bejönni, mivel azokat a buszokat sem indították el. Hogyan kell elszámolni az esetükben a kimaradt műszak idejét?
85 Munkaidő és munkába járás
Kérdés: 2015. szeptember 10-én az Európai Unió Bírósága egy munkajogi tárgyú előzetes kérdésben döntött. A spanyol National High Court of Spain bíróság azzal az előzetes kérdéssel kereste meg az Európai Unió Bíróságát, hogy állandó vagy szokásos munkavégzési hely hiányában munkaidőnek minősül-e az utazási idő a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv alapján. Az Európai Unió Bírósága az irányelv rendelkezéseit egy konkrét ügyre alkalmazva megállapította, hogy az utazási idő is beleszámít a munkaidőbe az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók esetében. Kérdésem ezzel kapcsolatban: amennyiben egy munkavállaló munkaszerződésében munkahelyként a munkáltató székhelye/telephelye és/vagy munkavégzési helyként nagyobb földrajzi terület van feltüntetve, ez értelmezhető-e úgy, mint állandó vagy szokásos munkavégzési hely, ha egyébként a munkavállaló rendszerint "terepen" végzi a tevékenységét (pl. ügyféltől ügyfélig, és nincsen ún. bázisa)? Amennyiben az ilyen tevékenységet végzők munkaszerződésében változó munkavégzési hely van feltüntetve, azzal igazolható-e, hogy létezik szokásos munkavégzési helyük (lásd átmeneti szabályok az Mt. alkalmazására), avagy sem? Értelmezhető-e rájuk a munkaidőszabály (azaz az otthonuktól az első munkavégzési helyükre érkezés is beleszámít a munkaidőbe), amennyiben kötetlen munkarendben dolgoznak?
86 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Néhány munkavállalónk vidékről jár be a munkahelyére, többnyire tömegközlekedéssel. Kötelező-e megtérítenünk utazási költségeiket, illetve felhívni arra a figyelmüket, hogy ilyet igényelhetnek? Mi a helyzet akkor, ha visszamenőlegesen bejelentik az igényüket a költségtérítésre, egyáltalán megtehetik-e?
87 Szokásosan telephelyen kívül dolgozó munkavállalók munkába járása
Kérdés: Munkavállalóink szerelőmunkát végeznek, rendszeresen kijárnak az ügyfelekhez, és a területi központba csak akkor jönnek be, ha adminisztrációs feladatokat kell ellátniuk, vagy eszközöket kell felvenniük, leadniuk. Munkaszerződésükben munkavégzési helyként az a régió van megjelölve, amelyen belül az ügyfeleket fel kell keresniük. Ebből következően a napjaik jelentős részében közvetlenül otthonukból utaznak ki a felkeresendő ügyfelekhez, és a nap utolsó ügyfelétől közvetlenül utaznak haza. A felkeresendő ügyfelek listáját előzetesen a területi központból kapják meg. Jól gondolom, hogy esetükben az első ügyfélhez, illetve az utolsó ügyféltől történő utazás az Mt. szabályai szerint nem minősül munkaidőnek?
88 Munkahelyre bevitt dolgot ért kár megtérítése
Kérdés: Két kollégánk heves veszekedésbe bonyolódott, amely eredménye az lett, hogy egyikük hozzávágta a keze ügyébe akadó táskát a másikhoz. Sajnos a táska egy harmadik munkavállalóé volt, aki a párjának ajándékba vett parfümöt tartotta benne, ami szét is tört. Kinek kell kifizetnie a károsult munkavállaló részére a parfüm árát, a munkáltatónak vagy a táskát eldobó munkavállalónak?
89 Gépkocsihasználat és utazási költségtérítés
Kérdés: Munkaköri autó esetén (ha a magánhasználat üzemanyagköltségét a munkáltató téríti), a munkavállaló részére téríthető-e a 86%-os vonat- vagy buszbérlet munkába járásra?
90 Munkahelyre bevitt dolgok – a munkáltatói felelősség korlátozása
Kérdés: A munkavállalóink közül többen egyre nagyobb értékű dolgokkal (mobiltelefonokkal, tabletekkel, néhányan ékszerekkel) jelennek meg a munkahelyen. Tekintettel arra, hogy tudomásom szerint a munkáltató felelős lehet az ilyen dolgokat ért károkért, szeretném korlátozni ezt a felelősséget. Nem egyértelmű azonban, hogy milyen dolgokat lehet kitiltani a munkahelyről, mi az, amit munkába járáshoz szükségesként el kell fogadnunk?
