Találati lista:
211. cikk / 224 Osztott munkaidő-beosztás – a két rész közé eső idő megítélése
Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?
212. cikk / 224 Köztisztviselői, ügykezelői besorolás alapja
Kérdés: Ügykezelőként dolgozom, és kértem a munkáltatómat, hogy a II. besorolási osztály 7. fizetési fokozatához tartozó főelőadói munkakörbe soroljon át, mert szerintem a munkakörömbe tartozó feladatok (támogatások igénybevételével összefüggő adatszolgáltatás, számítógépes adatfeldolgozási feladatok ellátása) érdemi ügyintézői feladatoknak minősülnek, ezért a középiskolai végzettségemre és a közszolgálati jogviszonyban töltött időmre tekintettel kell besorolni. Szerintem az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, hogy a munkáltatóm az engem helyettesítő munkatársamat köztisztviselőnek sorolta be, holott nem rendelkezik nálam magasabb iskolai végzettséggel.
213. cikk / 224 Munkavállalási engedély – kulcsszemélyzetbe tartozhat-e a kínai szakács?
Kérdés: Ázsiai gyorséttermet üzemeltetünk családi vállalkozásban, szeretnénk egy kínai szakácsot felvenni. Minősülhet-e a kínai szakács kulcsszemélyzetnek? Mi az eljárás menete a munkavállalási engedély megszerzésének? Engedély nélküli foglalkoztatás esetén kivel szemben és milyen szankciók alkalmazhatók?
214. cikk / 224 Illetményeltérítés megállapítása
Kérdés: Munkáltatóként a tavalyi év folyamán az egyik köztisztviselő illetményét eltérítettük a teljesítményértékelése alapján. Most is elégedettek vagyunk vele, és az idei évre is megemelnénk az illetményét. Kell-e valamilyen külön intézkedést tennünk, ha ugyanakkora mértékben térítenénk el idén is? Helyesen járunk-e el, ha a teljesítményértékelést vesszük alapul, ennek segítségével meghatározva a szakmai munka értékelését?
215. cikk / 224 Elszámolható-e a túlóra a munkaidőkeret terhére?
Kérdés: Munkavállalóinkat havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Ha egy adott napra 9 óra munkavégzésre osztjuk be a munkavállalót, de ezután még 3 órát túlóráznia kell, elszámolhatjuk-e a munkaidőkeret terhére a túlórát akkor, ha ezzel a plusz 3 órával együtt sem lépné túl az adott havi munkaidőkeretben ledolgozható maximális óraszámot a munkavállaló munkaideje?
216. cikk / 224 Költségkompenzációs támogatásra való jogosultság
Kérdés: 40 megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató kiemelt akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező szervezetként költségkompenzációs támogatásban részesültünk. A támogatást 2008 áprilisában szüntették meg, mivel március 16-án lejárt az akkreditációs tanúsítványunk érvényességi ideje. Továbbá határozatban visszakövetelték a márciusi törthónapra, valamint az áprilisra kifizetett támogatás összegét. Cégünk 2008. március 18-án kérelmet nyújtott be az akkreditációs tanúsítvány megújítására, amelyet végül 2008. június 2-án állított ki részünkre a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Jogszerű volt-e a támogatás megszüntetése? Van-e jogi lehetőség a támogatás június 2-tól történő újbóli folyósítására?
217. cikk / 224 Felmentés – forma, tartalom, közlés
Kérdés: A munkáltató felmentéssel megszüntette a közalkalmazotti jogviszonyomat. Annak közlése során nem a közszférában kötelező formanyomtatványon – megfelelő formában és tartalommal – tette ezt. Ugyan készült egy felmentésről szóló értesítés, amely tartalmazta, hogy ez a nyilatkozat megszünteti jogviszonyomat, ennek indokát is adta, megjelölte a felmentési idő kezdetét, az utolsó munkában töltött napot (azaz a munkavégzés alóli felmentés napját), továbbá a jogviszonyom megszűnésének várható napját. Azonban én ezt nem vettem át. Kérdésem, hogy a felmentésem jogszerűen történt-e, ha arra nem a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével és átadásával került sor?
218. cikk / 224 Működési bizonyítvány kiadása és annak tartalma
Kérdés: Munkaviszonyomat rendes felmondással kívánom megszüntetni. Szeretném, ha a munkáltatóm olyan ún. működési bizonyítványt állítana ki számomra, amely egyfajta "ajánlólevélként" a munkám értékelését is tartalmazza. Megtagadhatja-e a munkáltató a működési bizonyítvány kiadását? Mit tehetek akkor, ha szándékosan valótlan jellemzést ad?
219. cikk / 224 Munkaszüneti nap miatti munkaidő-beosztás-változás – értékelhetetlen szombati munkanapok?
Kérdés: Rendkívül problémásnak ítélem meg, hogy a munkaszüneti napok átcsoportosítása révén négy-öt napos munkaszünetek olvadnak egymásba, és évente több munkanap szombatra esik. A munkáltatóknak ez jelentős többletteher, mivel gyakorlatilag értékelhetetlenek a szombatra áthelyezett munkanapok.
220. cikk / 224 Megbízás vagy munkaviszony?
Kérdés: Gépkocsivezetőként dolgozom megbízási szerződéssel. A főnököm mindennap meghatározza, mi lesz az útvonal, mi a feladatom, mindennap a telephelyén vesszem fel és adom le a gépkocsit, a munkaidőmről is ő dönt. Ha megbetegszem, vagy valamilyen okból kiesek a munkából, nem kérhetek meg ismerőst, hogy ugorjon be helyettem, mert azt a főnököm nem engedi. Valóban megbízásnak minősül-e a jogviszonyom, vagy inkább munkaviszonynak tekinthető?
