Besorolás társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó szakképesítéssel

Kérdés: Intézményünk dolgozója a Szakkép. tv. 12. §-a értelmében az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54343050000000 számú társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó megnevezésű szakképesítéssel rendelkezik. A Kjt. alapján fenti OKJ-s azonosító számú végzettséggel mely kategóriába sorolható be? Tudomásunk szerint az E kategóriába, de erre kérjük szíves megerősítésüket.
Részlet a válaszából: […] Az egyes munkakörökre vonatkozó besorolási osztályokat mindig az adott ágazat Kjt. végrehajtási rendelete sorolja fel, a mellékletében található táblázatban. A kérdésben nem szerepel sem az, mely ágazatra vonatkozik megkeresésük, sem a betöltendő munkakör. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Volt közalkalmazott munkavállalása

Kérdés: Milyen feltétel mellett és hogyan vállalhat munkát egy volt közalkalmazott?
Részlet a válaszából: […] Az a körülmény, hogy valaki korábban közalkalmazottként dolgozott, nem alapoz meg semmiféle rá vonatkozó megkülönböztetést a többi munkavállalóval szemben. Tehát ugyanolyan feltételekkel vállalhat munkát, mint bárki más, a leendő munkáltatóval való megállapodás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Vezetői megbízás visszavonása

Kérdés: A gazdasági csoportvezetőm vezetői megbízása 2017. december 31-ig szól vagy visszavonásig. A munkájával nem vagyok megelégedve. Visszavonhatom-e vezetői megbízását? Ha igen, mi ennek a formája?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint a vezetői megbízás jogszabályban (általában az ágazati végrehajtási rendeletben) megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. Az (5) bekezdés értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulásával összefüggő felmentés

Kérdés: 2018. február végén igénybe szeretném venni a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjjogosultságát. Ebből Romániában 23 év, Magyarországon 17 év munkajogviszonyom van. A 17 év munkajogviszonyból 13 év közalkalmazotti jogviszony. Kérdésem, hogy ilyen esetben jár-e végkielégítés és felmentési idő?
Részlet a válaszából: […] A kérdéséből arra következtetünk, hogy Ön jelenleg közalkalmazotti jogviszonyban áll. Ennek azért van jelentősége, mert a Kjt. és az Mt. irányadó szabályai több tekintetben eltérnek ebben a helyzetben a jogviszony megszüntetésével összefüggésben. Mivel a kérdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Közalkalmazott rendkívüli lemondása

Kérdés: A közalkalmazottunk valótlan indokok alapján rendkívüli lemondással megszüntette a közalkalmazotti jogviszonyát. Jogellenesnek tartjuk a rendkívüli lemondást, de kiléptettük a közalkalmazottat, aki most követeli a felmentési időre járó távolléti díjat. Kötelesek vagyunk ezt akkor is kifizetni, ha nem ismerjük el jogszerűnek a megszüntetést?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 29. §-ának (1) bekezdése értelmében a közalkalmazott rendkívüli lemondással akkor szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyát, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Családsegítők besorolása

Kérdés: Szociális központként működő intézmény vagyunk, egyik szakfeladatunk a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat. Februárban – képesített szakember hiányában – felvettem családsegítő munkakörbe egy olyan kollégát, aki alapdiplomáját gazdasági szakon szerezte. Ez a végzettség nem szerepel szakmai rendeletünkben, így felmentést adtam a szakma megszerzéséhez. Kollégám szeretne mentálhigiénés szakemberképzésen részt venni, ezzel szerezve meg a megfelelő végzettséget, hiszen ez már megnevezésre került a 15/1998. NM rendeletben. Jelenleg nem diplomás bért kap, hiszen végzettsége nem felel meg. Van még egy képesítés nélküli kollégám, akit szintén ebbe a munkakörbe neveztem ki, ő érettségivel rendelkezik jelenleg. Még egyikőjük sem folytat szakmai tanulmányokat. Helyes-e, ha a rendelkezésre álló végzettségük alapján sorolom be őket, vagy köteles vagyok nekik diplomás besorolást adni? A másik kérdésem, hogy a mentálhigiénés szakot meghirdető Semmelweis Egyetem alapdiplomával rendelkezők számára ad lehetőséget továbbképzésre, ezek közé sorolta a gazdaságtudományi szakon szerzett okleveleket is. A szociális és gyermekvédelmi ágazatra vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelet viszont ezt nem ismeri el. A gazdasági végzettségre épülő mentálhigiénés szakember a szakmai rendeletnek megfelelő lehet-e?
Részlet a válaszából: […] A 257/2000. Korm. rendelet 10. §-a lehetővé teszi, hogy– a gyermekotthonban a gyermekvédelmi asszisztens, a gyermekfelügyelő és a kisgyermeknevelő munkakörre,– javítóintézetben a gyermekfelügyelő munkakörre,– bölcsődében, minibölcsődében a kisgyermeknevelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Sérelemdíj és a munkához való jog sérelme

Kérdés: Munkahelyemen 2016. december 20-án – a próbaidő lejárta előtt két nappal – volt a téli szünet előtti utolsó munkanap. Reggel közölték, hogy nem véglegesítenek. A nap folyamán többféle papírokat aláírtunk (pl. leltárt). Csak napokkal később vettem észre, hogy a sétálópapírokon kívül nem kaptam meg a kilépőpapírokat (a tb-kiskönyvet, a személyijövedelemadó-igazolást, a közalkalmazotti igazolást, az igazolólapot az álláskeresési járadékhoz stb.). Januárban vártam egy darabig, közben néztem az álláshirdetéseket is, kerestem munkát. Január 23-án küldtem a volt munkáltatómnak egy felszólító levelet, amiben kértem a papírokat, valamint bejelentettem sérelemdíj iránti igényemet is. A papírokat megküldték, a sérelemdíj iránti igényemet nem ismerték el, ezért bepereltem őket. A pert első fokon elvesztettem, mert az alperes kérésére nem tudtam megjelölni, milyen személyiségi jogomat sértette meg a munkáltató. Hiába mondtam a bíróságon, hogy a munkához való jogom sérült, ami a Ptk. 2:43. §-ának felsorolásából hiányzik ugyan, tehát "nem nevesített" személyiségi jog. A bíró azonban azt mondta, hogy olyan nincs. A tárgyaláson az alperesi képviselő elismerte, hogy törvényt sértettek velem szemben, mégis én vesztettem el a pert.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy nincs módunk a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt folyamatban lévő munkaügyi perben született ítéletét értelmezni, csupán a rendelkezésre álló adatok alapján fejtjük ki a véleményünket. A munkához való jog értelmezése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Közalkalmazottat egyidejűleg megillető pótszabadságok

Kérdés: Nem tudjuk értelmezni a közalkalmazottaknak járó pótszabadsággal kapcsolatban, hogy a munkaköri pótszabadságok közül a Kjt. 57. §-ának (3a) és (4) bekezdése által biztosított pótszabadságok mellett járnak-e a fizetési fokozat, illetve a vezető beosztás járó pótszabadságok, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] Az egyes pótszabadságok a közalkalmazottat alapszabadságán felül egyszerre többféle jogcímen is megilletik [Kjt. 58. § (1) bek.]; ez alól csak szűk körben tesz kivételt a törvény, három pótszabadságra vonatkozóan. A fizetési fokozat és a munkakör alapján járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.
Kapcsolódó címkék:  

Pedagógiai asszisztens pótszabadsága

Kérdés: Pedagógiai asszisztensi munkakör pótszabadságával kapcsolatosan szeretném a segítségüket kérni. Kolléganőnk érettségivel rendelkezve tölti be óvodánkban ezt a munkakört. Tudomásunk szerint a közoktatási intézményekben többek között az óvodapedagógus, pszichológus munkakörökben foglalkoztatottak jogosultak az oktató- és nevelőmunkát végzőket megillető pótszabadságra. Mivel ő nem tartozik a pedagógus-előmenetel hatálya alá, jár-e neki ez, illetve a fizetési fokozat utáni pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 30. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint [amely a Kjt. 57. § (3) bekezdésében adott felhatalmazás alapján született szabály] a nevelő- és oktatómunkát végzőket megillető pótszabadságra a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Egyházi iskola pedagógusa – nem jár jubileumi jutalom

Kérdés: Pedagógus munkavállaló 20 évig állami intézményben, tehát közalkalmazottként dolgozott. Ugyan az intézmény utóbb egyházi fenntartású lett, de továbbfoglalkoztatta őt. Idén lesz 40 éve, hogy pedagógusként ugyanott dolgozik. Azt olvastam, hogy "A szociális törvény alapján a központi költségvetéséről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő, egyházi fenntartású intézmény legalább a Kjt. 55-80. §-ában megállapított feltételeket köteles biztosítani a munkavállalók számára az illetményrendszert illetően". Mivel a jubileumi jutalomról a Kjt 78. §-a rendelkezik, értelmezhető-e ez úgy, hogy az egyházi fenntartású intézményben dolgozó munkavállalónak is jár a jubileumi jutalom? Illetve amennyiben jár, kérhető-e visszamenőleg a 25 és 35 éves jutalom?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt.-ban már nincs olyan szabály, amely generálisan alkalmazni rendelné a Kjt. illetményrendszerre vonatkozó rendelkezéseit az egyházi fenntartású köznevelési intézményekre. Ennek oka, hogy 2013. szeptember 1-jétől a nem állami fenntartású intézményekben dolgozókra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.
1
54
55
56
94