97 talált cikk a keresőképtelen betegség kifejezésre

Kérdés: Munkavállalónkkal július 30-án kötöttünk munkaszerződést, a munkába lépés napjaként augusztus 3-át jelöltük meg. A munkavállaló azonban augusztus 3-án reggel jelezte, hogy keresőképtelen beteg. A munkavállaló sajnos azóta is súlyos beteg. Ebben az esetben is augusztus 3-a marad a munkába lépés napja, és kötelesek vagyunk részére a betegszabadságra járó díjazást fizetni, vagy a munkába lépés napja a betegsége miatt módosul, és a tényleges munkába lépés napján fog csak a munkaviszonya megkezdődni?

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?

Kérdés: Aki előrehozott nyugdíj mellett dolgozik, annak az új nyugdíjszabályok szerint felfüggesztik a nyugdíját. Ha közben beteg lesz, jár-e neki betegszabadság és táppénz?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A rendes felmondás közlésének napján a munkavállaló a munkakezdéskor megjelent a munkahelyén, majd ezt követően átadtuk számára a felmondólevelet. A munkavállaló ezután eltávozott, mint később megtudtuk azért, hogy keresőképtelen állományba vetesse magát. Megítélésünk szerint egyértelmű, hogy munkára képes állapotban volt, amikor átadtuk számára a felmondást. A Szerkesztőség szerint jogellenes-e a munkaviszony megszüntetése?

Kérdés: A közelmúltban vettünk fel egy munkavállalót három hónapos próbaidővel. A munkavállaló a munkába állását követő héten keresőképtelen beteg lett, a betegsége immáron több mint egy hónapja tart. A kérdésünk: vajon a próbaidőbe beleszámít-e a betegség időtartama, vagy az automatikusan meghosszabbodik azokkal az időszakokkal, melyeket a munkavállaló a munkahelyétől távol tölt?

Kérdés: Felvehetjük-e jogszerűen a betegség miatt keresőképtelen távol lévő munkavállalónkkal a kapcsolatot (pl. telefonon vagy otthonában tett személyes látogatás alkalmával) annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjunk arról, mikor térhet vissza újra a munkába? A munkaszervezés szempontjából rendkívül fontos volna számunkra ismerni egyfelől azt, hogy mikor áll újra munkába, másfelől a táppénzszámfejtés érdekében is szükségünk volna a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolásra (természetesen sem a betegségéről, sem a betegdokumentációról nem kérnénk információt). Megbízhatunk-e erre a feladatra külső szolgáltatót? Sértheti-e a tevékenység a munkavállaló jogait, illetve adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket? Milyen lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy tevékenységünk ne legyen jogsértő? Szükség van-e mindehhez a munkavállaló előzetes írásbeli tájékoztatására vagy hozzájárulására?

Kérdés: Cégünk új vezetése a fizetésemelés feltételeit és a bónuszt újra kívánja szabályozni. Ennek során a fizetést, illetve emelést kizáró tényezőként kívánják rögzíteni a tárgyévben 10 munkanapot meghaladó betegszabadság időtartamát. Munkaügyesként kétségeim vannak azzal kapcsolatosan, hogy ez jogszerű-e?

Kérdés: Hat hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk, és egyik munkavállalónk, aki a csúcsidőszakban dolgozott, megbetegedett. Jelenleg – figyelemmel arra, hogy keresőképtelen – nem tudjuk a munkaidőkeret végéig kiadni részére a pihenőidőket. Ilyen esetben – annak ellenére, hogy előreláthatólag még hónapokon keresztül beteg lesz – a munkaidőkeret végén csak rendkívüli munkaként lehet elszámolni a keret első felében teljesített többletmunkáját? A rendkívüli munkavégzésért járó díjazás kifizetése a táppénz folyósítása mellett elszámolható?

Kérdés: Cégünknél az ügyvezető és a személyzeti osztály vezetője a munkaidő befejezése előtt fél órával kísérelte meg átadni a munkavállaló részére a rendes felmondást. A munkavállaló a felmondólevél elolvasása után megtagadta az átvételt, majd – annak ellenére, hogy az aznapi jelenléti íven a munka megkezdését aláírásával is igazolta – közölte: betegállományban van. Az átvétel megtagadásáról jegyzőkönyv készült, a munkavállaló ennek aláírását azonban megtagadta. Néhány nappal ezt követően postai úton eljuttatott a munkáltatóhoz egy olyan beteglapot, amelyen a keresőképtelenség kezdő időpontja megegyezik a felmondás átadása megkísérlésének időpontjával. Kérdésünk, vajon jogszerű-e a felmondás?

Kérdés: Megfigyeltük, hogy egyik munkavállalónk rendszeresen azokban az időszakokban jelent beteget, amikor felgyülemlik a munka a cégnél, és ezért az átlagosnál többet kellene dolgoznia. Úgy érezzük, hogy tehetetlenek vagyunk, hiszen minden alkalommal komoly betegségekről (tüdő- vagy mandulagyulladás) hoz háziorvosi igazolást. Mit tehet mégis a munkáltató ebben az esetben? Van valamilyen lehetőség, amellyel utánajárhatunk a háziorvos diagnózisának?