201 cikk rendezése:
71. cikk / 201 Munkabaleset utasítás megszegésével
Kérdés: Egyik műszakvezetőnk saját elhatározásából belekezdett egy munkafeladatba, bár határozott utasítást kapott, hogy várja meg a technológiai vezetőt, aki ellenőrzi a gépet, és megmondja, el lehet-e kezdeni a munkát. A műszakvezető a hozzá beosztott két kollégát is munkába állította. A munkavégzéshez használt gép meghibásodott, a feldolgozni kívánt anyagot szétforgácsolta, ami szétszóródva sérüléseket okozott a dolgozóknak. Ilyen esetben felelős-e a munkáltató a személyeket ért károkért?
72. cikk / 201 Munkavállalói kárfelelősség számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt
Kérdés: Amennyiben a pénztárt kezelő bolti alkalmazott elmulaszt számlát adni a vevőnek, és ezért a NAV megbünteti az őt alkalmazó bolttulajdonost, a büntetés összege (félmillió forint) áthárítható-e bármi módon az alkalmazottra, behajtható-e rajta, illetve erre hivatkozva visszatartható-e a fizetése?
73. cikk / 201 Munkavállaló autójának defektje
Kérdés: Cégünktől rendszeresen szállítanak el fémhulladékot külső fuvarozók. Egyik alkalommal, miután a szállító jármű kihajtott a cég telephelye előtt futó közútra, a hulladék egy része oda lehullott, és az épp dolgozni igyekvő egyik munkavállalónk autójával áthajtott az egyik fémdarabon. Ennek következtében durrdefektet kapott, és bár ő maga szerencsére nem sérült meg, de az autója több helyen is rongálódott. A munkavállaló most kártérítési igényt nyújtott be, arra hivatkozva, hogy munkába jövet következett be a kár, és ezért a munkáltató köteles azt megtéríteni. Alapos lehet a követelése?
74. cikk / 201 Áthelyezés időpontjának meghatározása
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató áthelyezés céljából kívánt "kikérni" egy közalkalmazottat egy másik, szintén Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatótól. A közalkalmazott október 7-én tanúk jelenlétében tájékoztatta a vezetőséget arról, hogy október 15-ével már a másik munkáltatónál kezdene. A vezetőség ezt tudomásul is vette, nem volt ellenvetésük, mégis a kikérő és az október 12-i háromoldalú megállapodás megérkezése után válaszlevelükben egy hónappal meghosszabbították az átadó munkáltatónál még eltöltésre kötelezett időt, arra hivatkozva, hogy csak október 12-ével jutott a tudomásukra. (Régi gyakorlat az átadó munkáltatónál, hogy általában egy hetet kér a közalkalmazott munkakörének átadásához, és még soha nem volt példa ilyen hosszú időre történő kötelezésre.) Az átvevő munkáltató joggal érezte úgy, hogy az átvenni kívánt közalkalmazott nem tájékoztatta időben vezetőit, ezért került sor a kellemetlen helyzetre, illetve felmerült a közalkalmazott megbízhatóságának kérdése is. A közalkalmazott illetménye jóval magasabb lenne az átvevő munkáltatónál, ami így jövedelemkiesést jelent a számára. Az áthelyezés elindítása óta a negatív megkülönböztetésre, megaláztatásra is alkalmanként sor kerül. Van-e valamilyen lehetőség, hogy a közalkalmazott az őt ért kellemetlenségek miatt munkaügyi pert kezdeményezzen?
75. cikk / 201 Munkahelyre bevitt dolgot ért kár megtérítése
Kérdés: Két kollégánk heves veszekedésbe bonyolódott, amely eredménye az lett, hogy egyikük hozzávágta a keze ügyébe akadó táskát a másikhoz. Sajnos a táska egy harmadik munkavállalóé volt, aki a párjának ajándékba vett parfümöt tartotta benne, ami szét is tört. Kinek kell kifizetnie a károsult munkavállaló részére a parfüm árát, a munkáltatónak vagy a táskát eldobó munkavállalónak?
76. cikk / 201 Munkáltatói ellenőrzési kör határai – a munkavállaló közúti balesetéért fennálló kárfelelősség
Kérdés: A munkavállaló a cég budapesti telephelyéről – a munkáltató utasítására – saját kocsijával Pécsre utazott egy üzleti tárgyalásra. Útközben közúti balesetet szenvedett, amelyért vétkesség nem terheli. Felelősséggel tartozik-e munkáltató a balesettel kapcsolatos kárért, mivel az az ellenőrzési körén kívül következett be, és számára elháríthatatlan volt? Változtat-e a jogi megítélésen, ha a munkavállaló a cég kocsijával megy, amit annak sofőrje vezet, aki ugyancsak vétlen a balesetben?
77. cikk / 201 Pedagógus-portfólió feltöltésének időpontja
Kérdés: A 89/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. §-a szerint figyelembe kell venni a gyakornoki idő kikötésekor a korábban megszerzett szakmai gyakorlatot, és gyakornoki időként a két évből hátra lévő időt kell kikötni a kinevezésben. Ez a határozott időre alkalmazottak esetén akár a határozott idő lejárta is lehet. A minősítő vizsga szabályai nem változtak, fő szabályként a gyakornoki idő lejárta hónapjában kell minősítő vizsgát tennie a gyakornoknak. A 326/2013. Korm. rendelet 10. §-ának (10) bekezdése szerint a pedagógus minősítésére a jelentkezést követő naptári évben kerül sor, a portfóliót pedig november 30-ig kell feltölteni az Oktatási Hivatal informatikai rendszerébe, és sikeres minősítés esetén a következő év január 1-jével kell a gyakornokot Pedagógus I. fokozatba sorolni. Az új szabályok ezekkel nem egyeztethetők össze, mivel például akinek 3 hónapja van hátra a két évből, és az még a tárgyévben bekövetkezik, az nem a következő évben köteles minősítő vizsgát tenni, hanem még a tárgyévben a gyakornoki idő lejártakor, és a portfólió feltöltésére is csak egyetlen időpontot jelöl meg a jogszabály, mégpedig a november 30-át.
78. cikk / 201 Szombati munkanap elrendelése áramszünet miatt
Kérdés: Általános munkarendben dolgozunk. Az áramszolgáltatónk tájékoztatott, hogy augusztus hónapban karbantartási okokból egy napra szüneteltetni fogja a szolgáltatást, és lekapcsolja az egész épületet a rendszerről. Szeretnénk, hogyha ezen a napon a munkavállalók pihenőnapot kapnának, és helyette szombaton dolgozhatnának. Milyen lehetőségünk van erre vonatkozóan?
79. cikk / 201 Munkáltató által szükséghelyzetben okozott kárért való felelősség
Kérdés: A munkahelyen tűz ütött ki, és a hatékony oltás érdekében a munkavállalókat haladéktalanul ki kellett menekíteni. Az öltöző megmenekült ugyan, de a tűzoltás során teljes mértékben eláztak az ott tárolt ruhák és táskák, a bennük lévő értékekkel együtt. Több munkavállalónak is nagyobb mértékű kára keletkezett, különösen a tönkrement mobiltelefonok miatt. A munkáltató mennyiben felel ezekért a károkért?
80. cikk / 201 Munkabaleset miatti kártérítés
Kérdés: Könnyűipari csomagolócég vagyunk, csomagolóanyagokat állítunk össze, illetve termékeket csomagolunk. Egyik munkavállalónk a munkavégzéshez használt tűzőgépben kapcsokat cserélt, amikor egy szerencsétlen mozdulat következtében az eszközt elsütötte, és az egyik ujja megsérült. A sérülése miatt egy napot keresőképtelen állapotban volt, üzemi baleset okán, majd újra munkába tudott állni. A gyógyulása teljes volt, a sérülést követően heg sem látható. A munkavállalót most kollégái azzal biztatják, hogy forduljon bírósághoz, mivel neki a baleset miatt milliós kártérítés jár. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez valóban így van-e!
