205 talált cikk a kárfelelősség kifejezésre

Kérdés: A felek a munkaszerződésben jogszerűen rendelkezhetnek akként, hogy a titoktartási kötelezettség megszegése esetén a munkavállaló meghatározott összegű kötbér megfizetésére köteles? Például: "Amennyiben a munkavállaló a munkaszerződésben rögzített titoktartási kötelezettségét a munkaviszony fennállása alatt vagy azt követően megszegi, X Ft egyösszegű kötbér megfizetésére köteles. A kötbér megfizetése nem zárja ki a munkáltató által érvényesíthető egyéb polgári, illetve büntetőjogi igények érvényesítését."

Kérdés: Mozdonyvezető kollégánk hónapokkal ezelőtt gázolt az egyik szerelvénnyel. Ugyan a vizsgálatok megállapították, hogy nem volt hibás (öngyilkosságról volt szó), de lelkileg rettenetesen összetört, többet képtelen ilyen munkakörben dolgozni. Arra tekintettel, hogy át kell képeznie magát, és újra kell kezdenie a szakmai karrierjét, valamint a pszichológiai megterhelése miatt, kártérítést, illetve sérelemdíjat kér. Hivatkozhatunk arra, hogy a munkáltató nem köteles ezeket megfizetni, mivel a káresemény a munkáltató ellenőrzési körén kívüli volt?

Kérdés: Többféle módon támogatjuk a munkavállalóink közösségi szerveződését, így a cégvezetés döntése értelmében lehetőség van arra is, hogy különböző rendezvényeket (pl. vallási összejövetel, filmklub stb.) tartsanak a munkavállalók egyes kijelölt helyiségekben, természetesen csak munkaidőn kívül. Az egyik munkavállalónak egy ilyen rendezvényen ellopták a táskáját. Ilyen esetben munkáltatóként felelősek vagyunk az ehhez hasonló károkért?

Kérdés: Két munkavállalónk a múlt hónapban összevitatkozott az üzem területén, állítólag magánéleti kérdések miatt. A vitatkozás tettlegességig fajult, végül a biztonsági őrök választották szét őket, és a rendőrséget is kihívtuk. Az egyik munkavállaló komolyabban megsérült, több hétig keresőképtelen volt; most pedig kárigénnyel állt elő, az elmaradt jövedelmét követeli. Komolyan fennállhat a munkáltató felelőssége egy ilyen esetben?

Kérdés: Egyik műszakvezetőnk saját elhatározásából belekezdett egy munkafeladatba, bár határozott utasítást kapott, hogy várja meg a technológiai vezetőt, aki ellenőrzi a gépet, és megmondja, el lehet-e kezdeni a munkát. A műszakvezető a hozzá beosztott két kollégát is munkába állította. A munkavégzéshez használt gép meghibásodott, a feldolgozni kívánt anyagot szétforgácsolta, ami szétszóródva sérüléseket okozott a dolgozóknak. Ilyen esetben felelős-e a munkáltató a személyeket ért károkért?

Kérdés: Amennyiben a pénztárt kezelő bolti alkalmazott elmulaszt számlát adni a vevőnek, és ezért a NAV megbünteti az őt alkalmazó bolttulajdonost, a büntetés összege (félmillió forint) áthárítható-e bármi módon az alkalmazottra, behajtható-e rajta, illetve erre hivatkozva visszatartható-e a fizetése?

Kérdés: Cégünktől rendszeresen szállítanak el fémhulladékot külső fuvarozók. Egyik alkalommal, miután a szállító jármű kihajtott a cég telephelye előtt futó közútra, a hulladék egy része oda lehullott, és az épp dolgozni igyekvő egyik munkavállalónk autójával áthajtott az egyik fémdarabon. Ennek következtében durrdefektet kapott, és bár ő maga szerencsére nem sérült meg, de az autója több helyen is rongálódott. A munkavállaló most kártérítési igényt nyújtott be, arra hivatkozva, hogy munkába jövet következett be a kár, és ezért a munkáltató köteles azt megtéríteni. Alapos lehet a követelése?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató áthelyezés céljából kívánt "kikérni" egy közalkalmazottat egy másik, szintén Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatótól. A közalkalmazott október 7-én tanúk jelenlétében tájékoztatta a vezetőséget arról, hogy október 15-ével már a másik munkáltatónál kezdene. A vezetőség ezt tudomásul is vette, nem volt ellenvetésük, mégis a kikérő és az október 12-i háromoldalú megállapodás megérkezése után válaszlevelükben egy hónappal meghosszabbították az átadó munkáltatónál még eltöltésre kötelezett időt, arra hivatkozva, hogy csak október 12-ével jutott a tudomásukra. (Régi gyakorlat az átadó munkáltatónál, hogy általában egy hetet kér a közalkalmazott munkakörének átadásához, és még soha nem volt példa ilyen hosszú időre történő kötelezésre.) Az átvevő munkáltató joggal érezte úgy, hogy az átvenni kívánt közalkalmazott nem tájékoztatta időben vezetőit, ezért került sor a kellemetlen helyzetre, illetve felmerült a közalkalmazott megbízhatóságának kérdése is. A közalkalmazott illetménye jóval magasabb lenne az átvevő munkáltatónál, ami így jövedelemkiesést jelent a számára. Az áthelyezés elindítása óta a negatív megkülönböztetésre, megaláztatásra is alkalmanként sor kerül. Van-e valamilyen lehetőség, hogy a közalkalmazott az őt ért kellemetlenségek miatt munkaügyi pert kezdeményezzen?

Kérdés: Két kollégánk heves veszekedésbe bonyolódott, amely eredménye az lett, hogy egyikük hozzávágta a keze ügyébe akadó táskát a másikhoz. Sajnos a táska egy harmadik munkavállalóé volt, aki a párjának ajándékba vett parfümöt tartotta benne, ami szét is tört. Kinek kell kifizetnie a károsult munkavállaló részére a parfüm árát, a munkáltatónak vagy a táskát eldobó munkavállalónak?

Kérdés: A munkavállaló a cég budapesti telephelyéről – a munkáltató utasítására – saját kocsijával Pécsre utazott egy üzleti tárgyalásra. Útközben közúti balesetet szenvedett, amelyért vétkesség nem terheli. Felelősséggel tartozik-e munkáltató a balesettel kapcsolatos kárért, mivel az az ellenőrzési körén kívül következett be, és számára elháríthatatlan volt? Változtat-e a jogi megítélésen, ha a munkavállaló a cég kocsijával megy, amit annak sofőrje vezet, aki ugyancsak vétlen a balesetben?