149 cikk rendezése:
1. cikk / 149 Munkáltatói iratmegőrzési kötelezettség
Kérdés: Milyen módon érinti – amennyiben érinti – az Mt., illetve a Kttv. alapján foglalkoztatottak személyi anyagának őrzését a Tny. 99/A. §-ának év eleje óta hatályos változása?
2. cikk / 149 Nyugdíjas egészségügyi szolgálati jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó dolgozónk a 2024. év elején nyugdíjba ment, a felmentési időt letöltötte, végkielégítést nem kapott. Néhány hónap múlva visszavettük dolgozni, és jelenleg is Eszjtv.-s jogviszonyban van foglalkoztatva úgy, hogy a nyugdíját szünetelteti, és jövedelemkiegészítés formájában kapja meg. Ha a dolgozóra nem lesz szükségünk, akkor ebben az esetben mi a felmondás menete, illetve van-e még valami, ami megilleti a dolgozót a munkaviszony megszüntetésekor?
3. cikk / 149 Munkába járás költségtérítése – a visszamenőleges kifizetés
Kérdés: Amennyiben a munkavállaló visszamenőleg 3 évre jogosult lehetett munkába járási költségtérítésre, és tudja igazolni a bérletek megvételét, visszamenőlegesen a munkáltatónak kötelessége-e kifizetni a költségtérítést? A visszamenőleges időszakra – 3 évre – kifizetett költségtérítés kifizethető adómentesen a munkavállaló részére, vagy csak a tárgyévi fizethető adómentesen az Szja-tv. 25–26. §-ai alapján?
4. cikk / 149 Azonnali hatályú felmondás a felmondási idő alatt
Kérdés: Adott egy munkavállaló, aki felmondás hatálya alatt áll két hónapos felmondási idővel, ám ez idő alatt olyan magatartást tanúsított, amelynek következtében a munkáltató végül azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát. A munkavállaló vitatja az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét, és a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként, elmaradt jövedelem címén kártérítést igényel a munkáltatótól. 1. Ilyen esetben a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összege ugyanúgy tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeg? 2. Tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnésének a napja a felmondási idő meghatározásával egzakt volt, a munkavállaló jogszerűen legfeljebb a felmondási idő végéig járó, elmaradt jövedelem összegét követelheti a munkáltatótól? 3. Változtat-e álláspontjukon, amennyiben a munkavállaló kezdeményezte a munkaviszony megszüntetését, majd ezt követően közölte a munkáltató az azonnali hatályú felmondását?
5. cikk / 149 Cafeteria szülési szabadság alatt
Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk 2024. április 25-től CSED-et vesz igénybe. Véleményünk szerint ezen időtartamra nem jogosult cafeteriajuttatásra. Viszont a Kttv. 110. §-ának (5) bekezdése szerint a szülési szabadság időtartamát munkában töltött időnek kell tekinteni. Ez alapján jogos-e a cafeteriajuttatás folyósítása a CSED alatt?
6. cikk / 149 Közvállalatok vezetőinek javadalmazása
Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó közzétételi szabályok körében a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás fogalma álláspontunk szerint a jogszabályi környezet tükrében nem egyértelmű. Értelemszerűen a munkáltató kötelezettsége feltüntetni az alapbért, ezenfelül az esetleges olyan jellegű juttatásokat, melyeket a vezető állású munkavállaló folyamatosan, rendszeresen megkap a munkáltatótól. A jogalkotói szándék is arra vonatkozik, hogy – többek között – a rendszeres javadalmazás nyomon követhető legyen, illetőleg a nyilvánosság is megfelelően tájékozódhasson a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részletes működéséről. Azonban kétséges számunkra, hogy a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás körébe tartozik-e, ha a munkavállaló olyan kompenzációban részesül, amely az éves jövedelmét emeli ugyan, de az csak egyszeri juttatásként kerül számára kifizetésre. Konkrét példával élve, a munkáltató anyagi okok miatt nem tudja az adott évben az inflációs mértékkel követett béremelést végrehajtani, de a későbbiekben nem jövedelemként egyszeri esetben juttatásban részesíti a munkavállalóját. Ilyen esetben szükséges-e az egyszeri juttatás összegét is közzétennie a gazdasági társaságnak?
7. cikk / 149 Felmondás bizalomvesztés miatt
Kérdés: A munkavállaló közvetlen felettese a vezérigazgató-helyettes. Jogszerű-e a munkáltató felmondása arra hivatkozva, hogy a munkavállaló és a vezérigazgató között bizalomvesztés történt? Ha nem jogszerű a felmondás, és a munkavállaló keresetet indít, milyen ítéletre számíthat (pénzbeli kártérítés vagy munkaviszony helyreállítása)?
8. cikk / 149 Nem átutazásra használt helyi bérlet – a térítés adómentes elszámolása
Kérdés: Ha a lakcímem Budaörsön van, de a BKV járatát használom arra, hogy a budapesti munkahelyemre dolgozni menjek, és a munkáltató megtéríti számomra a bejárás költségeit, a BKK-bérlet 86%-át elszámolhatja adómentesen?
9. cikk / 149 Letiltás az utazási költségtérítésből
Kérdés: Letiltás alapját képezi-e az adóköteles (a vállalat belső szabályzata alapján, nem a vonatkozó kormányrendelet szerinti), munkába járásra adott gépkocsi költségtérítése?
10. cikk / 149 Szerződés szerinti havi jövedelem meghatározása kollektív szerződés esetén
Kérdés: A szerződés szerinti havi jövedelem fogalmát az Ebtv. 5/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja határozza meg. A tb-kifizetőhelyi tájékoztató 17. oldala így szól a szerződés szerinti havi jövedelemmel kapcsolatban: "A távolléti díjnak, illetve az illetmény egy hónapra járó összegének megfelelő szerződés szerinti havi jövedelem megállapítása – az Mt. 148–152. §-ában foglalt előírásokra, továbbá a jogviszonyt szabályozó egyéb jogszabályok rendelkezéseire figyelemmel – a foglalkoztató hatáskörébe tartozik." Előfordulhat olyan eset, hogy a munkáltató rendelkezik kollektív szerződéssel, s így a távolléti díjat nem az Mt. 148–152. §-ában foglaltak szerint számolják, hanem a kollektív szerződésükben meghatározott számítási elv szerint. Ez azt jelenti, hogy a szerződés szerinti havi jövedelem esetében is a kollektív szerződésben meghatározott számítást kell használni?