Sürgősségi vérszállító besorolása

Kérdés: Közel másfél éve vagyok közalkalmazott, sürgősségi vérszállítóként megkülönböztetett gépjárművel dolgozom. Több mint 7 év közalkalmazotti munkaviszonnyal, hivatásos jogosítvánnyal, szakmunkásvégzettséggel jelenleg "A5"-be vagyok besorolva. Önök szerint mi lenne a helyes besorolásom?
Részlet a válaszából: […] A sürgősségi vérszállító munkakört nem tartalmazza a Kjt. egészségügyi ágazatra vonatkozó végrehajtási jogszabálya (356/2008. Korm. rendelet), hanem az 1. melléklet I/A. pontja szerint az a betegszállító/betegkísérő munkakörnek vagy az ún. máshová be nem sorolt fizikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Besorolás házi szociális gondozó szolgálatnál

Kérdés: Önkormányzat házi szociális gondozó szolgálatánál idősellátásban dolgozó, házi szociális gondozó munkakörű, jelenleg a C fizetési osztályba sorolt közalkalmazottak besorolására vonatkozóan kérem állásfoglalásukat. A végzettségük az alábbi:
1. gimnáziumi érettségi bizonyítvány (1981), majd Tanítóképző Főiskola óvónői oklevél (1985), mellette szociális gondozó és ápoló bizonyítvány (OKJ 34 762 01, 2017.);
2. általános iskola 8 osztály, mellette szociális gondozó és ápoló bizonyítvány (OKJ 33 8933 02, 2009);
3. Élelmiszer-eladó szakmunkás-bizonyítvány (1987), szakirányú végzettség nélkül.
A kolléganő részére a munkáltatói jogkör gyakorlója az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése alapján a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól két évre felmentést adott. A munkavállaló a kinevezés elfogadásával vállalta, hogy a szükséges szakképesítést a megadott időn belül megszerzi. A B fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak, a C fizetési osztályba pedig az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítésekre épülő szakképesítéshez kötött munkakörök; az értelmező rendelkezés alapján a szakképesítés-ráépülések tartoznak ide. C fizetési osztályba sorolandók továbbá az érettségi végzettséghez kötött munkakörök is (Kjt. 61. §). A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú mellékletének I. pontja a szociális gondozó munkakört a B-E fizetési osztályok valamelyikébe rendeli besorolni (ez a rendelet nem különbözteti meg külön a házi szociális gondozó munkakört a besorolás szempontjából).
Részlet a válaszából: […] A 150/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 2. pontja szerint a 34-essel kezdődő azonosító számú középfokú szakképesítések alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épülnek, jellemzően iskolai rendszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Besorolás társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó szakképesítéssel

Kérdés: Intézményünk dolgozója a Szakkép. tv. 12. §-a értelmében az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54343050000000 számú társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó megnevezésű szakképesítéssel rendelkezik. A Kjt. alapján fenti OKJ-s azonosító számú végzettséggel mely kategóriába sorolható be? Tudomásunk szerint az E kategóriába, de erre kérjük szíves megerősítésüket.
Részlet a válaszából: […] Az egyes munkakörökre vonatkozó besorolási osztályokat mindig az adott ágazat Kjt. végrehajtási rendelete sorolja fel, a mellékletében található táblázatban. A kérdésben nem szerepel sem az, mely ágazatra vonatkozik megkeresésük, sem a betöltendő munkakör. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Szakképzés szintje és besorolása

Kérdés: Tavaly végeztem gyakorló ápolóként, a szakképesítésem OKJ-száma: 5272301, besorolás szerint D fizetési kategória. Aki az idén végzett, ugyanebben a képzésben, 54-es bizonyítványt kapott, besorolás szerint E kategória. Azzal, hogy megváltoztatták az OKJ-számot, a besorolást is. Ugyanazzal a végzettséggel ők E kategóriában min. 20 000 Ft-tal többet keresnek. Ez egy év alatt igen sok pénz, amitől elestem. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] A 150/2012. Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő jelmagyarázat szerint a szakképesítés azonosító számának első két számjegye jelzi a szakképesítés szintjét. Az 52-es szám felső középfokú szakképesítést jelöl, amely érettségi végzettséghez kötött, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Egészségügyi szakképesítések megfeleltetése és a besorolás

Kérdés: A 27/2016. EMMI rendelet 1. §-ának (7) bekezdése alapján a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza a felsorolt rendeletekben szereplő szakképesítésekre – külön jogszabályok alapján – megszerzett jogosultságok megfeleltetését. Szükséges-e a rendelet alapján mindazon közalkalmazottak átsorolása a D fizetési osztályból az E fizetési osztályba, akik az új megfeleltetés miatt 52-es OKJ-s szakképzettséggel rendelkezve 54-es szakképzettségi jogosultságnak minősülnek? A bértábla összecsúszása következtében az alapilletményen ez nem változtatna egyes ágazatokban, azonban az egészségügyi bértábla alapján ez alapilletmény-növekedést jelentene az egészségügyi szakdolgozók vonatkozásában, és az alapszabadságot 20-ról 21 munkanapra módosítaná.
Részlet a válaszából: […] Az Országos Képzési Jegyzékre (OKJ) vonatkozó rendeletváltozások során az azonos munkakör ellátására jogosító szakképesítések azonosító száma, ezen belül a szakképesítés szintjét jelző első két számjegy is megváltozhatott. Egyébként maga a szakképesítések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Gondozónők besorolása

Kérdés: Önkormányzat házi szociális gondozó szolgálatánál idősellátásban dolgozó, közalkalmazott, szociális gondozó munkakörű alkalmazottak egységesen C kategóriába vannak besorolva. A gondozónők végzettsége az alábbi:
1. Szakmunkás-bizonyítvány (eladó, 1993); szociális gondozó és ápoló (OKJ 33 8933 02, 2009);
2. Gimnáziumi érettségi bizonyítvány; szociális gondozó és ápoló (OKJ 33 8933 02, 2006, illetve 34-762-01, 2016);
3. Gimnáziumi érettségi bizonyítvány; ápoló (OKJ 54 5012 01, 2008);
4. Egészségügyi Szakiskolai képesítő bizonyítvány (általános ápoló és általános asszisztens, 1988);
5. Egészségügyi szakközépiskolai érettségi bizonyítvány (általános ápoló és általános asszisztens, 1984);
6. Tanítóképző Főiskolán szerzett óvónői oklevél (1985, szakirányú végzettsége nincs).
Kérem szíves segítségüket annak megállapításában, hogy a felsorolt gondozónők jó helyre vannak-e besorolva a C kategóriába, vagy valamelyiküknek D-ben, esetleg E-ben kellene lenniük?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján C fizetési osztályba kell sorolni az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött, a középfokú végzettséghez, valamint az érettségi végzettséghez kötött munkaköröket. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Szakmunkások besorolása – nem változik

Kérdés: A Fogltv. 5. §-a 2016. július 8-i hatállyal módosította a Kjt. besorolási szabályát. A Fogltv. 5. §-a szerint
a) a Kjt. 61. § (1) bekezdése c) pontjának cc) alpontjában "a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését" szövegrész helyébe "a középfokú végzettséget" szöveg, valamint cd) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
b) a Kjt. 61. § (1) bekezdése d) pontjának db) alpontjában és e) pontjának eb) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
c) a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az "f) pontja" szövegrész helyébe a "g) pontja" szöveg
lép.
Az Nkt. 9 §-ának (6) bekezdése értelmében a középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá az Szkt.-ben meghatározott szakiskolai végzettség. Középiskolának az Nkt. rendelkezései értelmében a gimnázium és a szakközépiskola minősül. Az Szkt. 2. §-ának 36. pontja a szakiskolai végzettség fogalmát akként határozza meg, hogy szakiskolai végzettségnek a szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettség minősül, amely egyúttal az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít. Értelmezésünk szerint ez a végzettség a korábbi szakmunkásvégzettséget is magában foglalja. A Kjt. módosítás előtti 61. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör (szakmunkásvégzettség is), a "C" fizetési osztályba a "B" fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskolai végzettséghez kötött munkakör tartozott. A fentiek alapján a módosítás előtt a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör "B" fizetési osztályba került besorolásra. A Kjt. módosítását követően a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör már "C" fizetési osztályba tartozik-e? A módosítás következtében – amennyiben a Kjt. végrehajtási rendeleteiben található ún. csillagos tábla az adott munkakörre engedi – keletkezik-e a munkáltatónak átsorolási kötelezettsége? Ha igen, de a végrehajtási rendelet – a Kjt. régi szabályozásából következően – nem engedi meg "C" fizetési osztályba történő átsorolást, keletkezik-e a munkáltatónak ezzel kapcsolatban bármilyen kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] 2012. szeptember 1-jétől hatályos az Nkt. 6. §-ának (1) bekezdése, mely kimondja, hogy az érettségi vizsga letétele ún. érettségi végzettséget tanúsít. Ez a korábbi középiskolai végzettségnek felel meg. A szakmai érettségi végzettség (Szkt. 2. § 40. pont) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Tanulmányi szabadság

Kérdés: Több munkavállalónk beiratkozott egy kétéves képzésre, amely után érettségizhetnek. Nem mi köteleztük őket a tanulásra, nem is támogatjuk a tanulásukat (nincs tanulmányi szerződés). Kötelező-e az iskolai napokra szabadnapot biztosítani számukra? Ha igen, akkor fizetett vagy nem fizetett távollétről van szó?
Részlet a válaszából: […] Az iskolai rendszerű képzésekre alanyi jogú munka­idő-kedvezmény csak a régi Mt. 115. §-a szerint járt. Ezeket a szabályokat ma már csak akkor kell alkalmazni, ha a munkavállaló még 2012. július 1-jét megelőzően kezdte meg a tanulmányait. Ebben az esetben a tanulmányi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Tanulmányokra járó fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2011 őszén kezdte meg 5 éves egyetemi tanulmányait másoddiplomájához, de velünk csak 2015. július 1-jétől létesített munkaviszonyt. Nemrég kérdezte, hogy a szeptemberben kezdődő félévével kapcsolatban kinek kell leadnia az órarendjét, hogy a távolléteit be lehessen illeszteni a beosztásba. Valóban elmehet a munkából? Az Mt. szerint csak akkor jár távollét a munkavállalónak tanulmányi célokból, ha a tanulmányokról megállapodott a munkáltatóval; mi pedig nem kívánjuk engedélyezni a tanulmányok folytatását akkor, ha az a munkaidőt is érinti.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre [Mt. 55....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Besorolás emelt szintű szakképesítés alapján

Kérdés: Kolléganőnk 2012 május-júniusában az alábbi OKJ-számú végzettségeket szerezte meg: 543430501005202 – Társadalombiztosítási ügyintéző; 353430501005201 – Bérügyintéző; 543430500000000 – Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó. Kérdésünk, hogy fenti OKJ-számú végzettségek alapján a Kjt. szabályait alapul véve besorolhatjuk-e E kategóriába, mivel a bérügyi szakelőadói végzettség emelt szintű képesítés?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben olyan, állam által elismert szakképesítésekről van szó, amelyek jelzőszámában az 1. és 2. számjegy az 54-es. A 150/2012. Korm. rendelet 1. melléklete 2. pontjában (Jelmagyarázat) szerepel, hogy az 54-es jelzőszámmal olyan emelt szintű szakképesítéseket jelölnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.