Helyettesítési díj – négyen egy helyett

Kérdés: A gazdálkodási osztályon dolgozó pénzügyes munkakört ellátó köztisztviselő kollégánk szülési szabadságát tölti 2024. szeptember 9-től. E naptól a Kttv. 52. §-ának (1) bekezdése alapján négy kollégának lett elrendelve az átirányítás (helyettesítés) a visszavonásig, ugyanis ezt a munkakört négyfelé kellett szétosztani, hogy maradéktalanul el legyen látva. Egy másik főállású kolléganő pedig 2025. márciusban jön vissza fizetés nélküli szabadságról, aki majd megkapja a munkakört. A Kttv. 25–50%-ig teszi lehetővé a helyettesítési díj megállapítását, a kommentárja nem tér ki arra, hogy csak egy főnek lehetne megállapítani a helyettesítési díjat. Jelen esetben a tartósan távol lévő kolléganő helyett mind a négy főállású köztisztviselő részére 25% helyettesítési díj lett megállapítva. (Tört hónap esetén a helyettesített köztisztviselő illetménye 25%-ának arányos része illeti meg a helyettesítő köztisztviselőt.) Helyesen jártunk-e el azzal, ha a tartósan távol lévő kolléga személyi illetménye 476.100 Ft, és a négy köztisztviselő részére 4×25%, azaz fejenként 119.025 Ft helyettesítési díj került megállapításra havonta a visszavonásig?
Részlet a válaszából: […] Nem minősül a kinevezés módosításának, ha a köztisztviselő – a munkáltató hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen – a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Pedagógus-béremelés – besorolás és összegek

Kérdés: A Púétv. alapján végrehajtandó béremeléssel kapcsolatosan, értelmezésem alapján a jogszabály bázisösszeget nem határoz meg, az alapot a 2023. évi pedagógus-átlagbérből kell meghatározni intézményenként. 2023. évben január, illetve november hónapban került sor pedagógus-béremelésre. Ez alapján intézményi szinten minden pedagógus besorolású dolgozót alapul véve határozható meg a 2023. évi átlagbér. A 2023. évi átlagbér meghatározását követően a 32,2%-os bérfejlesztés megvalósíthatóságának elve az értelmezésem alapján a következő: intézményenként a kiszámolt 2023. évi pedagógus-átlagbérre rá kell számolni a32,2%-os bérfejlesztést. Így megkapjuk az intézményenkénti 2024. évi pedagógus-bértömeget. A gyakornok besorolású dolgozók bértömegét ebből levonjuk, illetve a sávhatáron belüli alsó határon lévő összegeket a Pedagógus I., Pedagógus II. és Mesterpedagógusok tekintetében is, és a fennmaradt összeget elosztjuk az intézményben lévő Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus létszámmal. Az így kapott egységnyi összeget a Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus illetménysáv alsó összegéhez (538.000 Ft, 555.000 Ft, 630.000 Ft) hozzáadjuk dolgozónként. Ennek következményeként az intézményekben az azonos besorolású dolgozók bére azonos lenne, de intézmény és intézmény között azonos besorolásoknál eltérő összegeket eredményezne. A fent leírtak helyesek-e, és valóban így kell meghatározni 2024. évben a pedagógusok bérét?
Részlet a válaszából: […] A 662/2023. Korm. rendelet egyfelől azt mondta ki, hogy az általa biztosított forrás (átlagbéralapú támogatás különbözete) kizárólag személyi juttatásokra és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Helyettesítési díj elszámolása az egészségügyben

Kérdés: Az intézményben a vezetőápoló elmegy a tervezett rendes éves szabadságára, mely két hét. Ez idő alatt másik szakápoló helyettesíti. Azokat a vezetőápolói feladatokat látja el a saját feladatai mellett, melyek a folyamatos működéshez szükségesek. A feladat ellátása a saját munkaidejében a saját feladatai mellett történik. Plusz munkaóra emiatt kevés számban jelentkezik. Ebben az esetben például hogyan történik a helyettesítési díj elszámolása, illetve általánosságban milyen esetekben kell helyettesítési díjat elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Helyettesítési díj NOKS munkakörben

Kérdés: Egy ötcsoportos óvodában két dajka is táppénzen (kb. 2-3 hét) van; feladataikat a többi dajka saját munkaidején túl is elvégzi. Milyen módon fizethető ki jogszerűen a munkaidőn túli helyettesítés? Fizethető-e nekik többlettanítási óradíj?
Részlet a válaszából: […] A dajka munkakör a Púétv. 3. §-a 25. pontjának a) alpontja alapján nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő (NOKS) munkakörnek minősül. A Púétv. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy a NOKS munkakört betöltők kötött munkarendben dolgoznak, azaz a (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Helyettesítési díj összege – akinek az illetményétől függ

Kérdés: A Kttv. 52. §-ának (4) bekezdése szerinti helyettesítés esetében, amikor betöltetlen köztisztviselői munkakört kell ellátni, hogyan határozható meg a helyettesítők száma és a díj mértéke? Lehetséges-e, hogy egy betöltetlen munkakört akár három fő helyettesítsen a saját illetményének 35%-a, 25%-a és 25%-a mértékéig? Kell-e a helyettesítési díjat úgy értelmezni, hogy az csak 50%-ig terjedhet, azaz vagy egy fő helyettesít 25% és 50% közötti illetményért, vagy maximum két fő 25-25%-ért? A Kttv. 52. §-ának (2) és a (4) bekezdéseiben foglalt helyettesítés esetében az elhatárolás alapja az, hogy a helyettesítőnek a munkakörébe tartozik-e a helyettesítés a munkaköri leírás alapján, vagy sem? Ettől függ, hogy a díjra a helyettesítő a helyettesített vagy a saját illetménye alapján és az első naptól vagy a harminc nap után jogosult?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója úgy dönt, hogy valamely betöltetlen köztisztviselői munkakör ellátását helyettesítéssel oldja meg, és ezt a feladatot a helyettesítő köztisztviselő részben vagy egészében többletfeladatként látja el, számára helyettesítési díj jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Helyettesítési pótlék bölcsődében

Kérdés:

A bölcsődében kisgyermeknevelőnek fizetendő helyettesítési díjnál az óradíjszámításnál az alapba beleszámít-e a bölcsődei pótlék?

Részlet a válaszából: […] A gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazatra vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelet, a 257/2000. Korm. rendelet 15. §-ának (10) bekezdése értelmében helyettesítési pótlék illeti meg a bölcsődei, minibölcsődei csoportban azt a kisgyermeknevelőt, aki a másik kisgyermeknevelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Pedagógusok eseti helyettesítése és a díjazás

Kérdés: Pedagógusok eseti helyettesítési korlátai (napi 2 óra, heti 6 óra, 30 tanítási nap/tanév) vonatkoznak-e a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn belüli, az Nkt. 62. §-ának (6) bekezdése alapján elrendelt helyettesítésre? 26 óráig korlátlanul elrendelhető az eseti helyettesítés, többlettanításióradíj-jogosultság nélkül még abban az esetben is, ha pl. meghaladja a napi 2 órát? Abban az esetben, ha a pedagógus eseti helyettesítései meghaladják a 30 tanítási napot, ki kell fizetni valamennyi, 30 tanítási napon túli helyettesítési órát, vagy csak a heti 26 óra feletti helyettesítési órákat?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 62. §-ának (5)–(6) bekezdése szerint a kötött munkaidő (a munkaidő 80%-a) egy része (a munkaidő 55-65%-a) a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, melyben tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Helyettesítési díj – a kezdőnap

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a dolgozó munkakörébe nem tartozó feladatot lát el. A munkaügyes kolléga szerint a Kttv. 52. §-ának (6) bekezdése alapján nem jár helyettesítési díj, csak 30 nap után. Felhívtam a figyelmét, hogy nem munkaköri kötelezettsége a feladat ellátása, de ragaszkodik hozzá, hogy csak 30 nap után jár a helyettesítési díj.
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 52. §-a tartalmazza az átirányítás szabályait. AKttv. 52. §-ának (1) bekezdése, valamint a Kttv. 226. §-ának (2) bekezdése szerint nem minősül a kinevezés módosításának, ha a köztisztviselő – a közigazgatási szerv hatékony működéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Belső ellenőrzés – a vezető személye

Kérdés: A polgármesteri hivatalban elkülönült szervezeti egység (ellenőrzési osztály, amely 3 főből áll) feladatkörébe tartozik a belső ellenőrzési tevékenység ellátása. A 370/2011. Korm. rendelet 2. §-a szerint a belső ellenőrzési vezető: a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője, ha a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy. Az ellenőrzési osztály vezetője nyugdíjazás miatti felmentési idejét tölti, végig mentesítve a munkavégzés alól. Afelmentési idő alatt az osztályvezető helyett a munkaköri leírásban kijelölt helyettese elláthatja-e a belső ellenőrzési vezetői feladatokat. vagy megbízható-e ezzel a feladattal? A felmentési idő leteltét követően, ha az osztályon több belső ellenőr is van, és nem kerül sor azonnal új osztályvezető kinevezésére, kijelölhető-e bármelyikük belső ellenőrzési vezetőnek, és ezzel nem sérti-e a hivatkozott rendelkezést a költségvetési szerv vezetője?
Részlet a válaszából: […] A 370/2011. Korm. rendelet 2. §-ának c) pontja szerint belső ellenőrzési vezető–a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője,–ha a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy. A belső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Helyettesítés – a díjazás összege

Kérdés: Az egyik osztályon a régebbi munkavállalóink közül többen is elmentek szülni, és helyettesítésük idejére feladataik nagyobb részét egy másik, ott dolgozó, nemrég kezdett munkatársuk vette át, aki azokat most a saját munkaköre mellett látja el. Az ő alapbére alacsonyabb, mint a helyettesített munkavállalók bére. Ebben az esetben neki ki kell fizetnünk a magasabb alapbért?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben foglalkoztatni. Az ilyen foglalkoztatás tartama (a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás egyéb eseteivel együttesen) naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.
1
2
3
4