Utazási költségtérítés – megoszthatóak-e a költségek?

Kérdés: A munkába járással kapcsolatban kérdezném, hogy amennyiben nincsen elérhető tömegközlekedési eszköz vagy nincs megfelelő összeköttetés, akkor az együtt utazó ismerősök, kollégák vagy házastársak esetén joga van-e a munkaadónak megosztani a költségeket? A cégünknél megszaporodott üzemanyagszámlák miatt úgy vélem, a dolgozóknak igen könnyű visszaélni a költségtérítés szabályaival, hiszen ilyen számlát bárhonnan szerezhetnek, és nem tudunk meggyőződni arról, hogy ténylegesen hazautaztak-e. Tehetünk egyáltalán valamit?
Részlet a válaszából: […] ...valamely közelihozzátartozója biztosítja. Az Mt. alapján az a munkavállaló, aki mástól szerezüzemanyagszámlát, illetve tényleges hazautazás nélkül azt állítja, hogyhazautazott, joggal való visszaélést követ el, és ez a magatartás akár amunkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Utazási költségtérítés

Kérdés: A munkába járással kapcsolatban kérdezzük: amennyiben nincsen elérhető tömegközlekedési eszköz, vagy nincs megfelelő összeköttetés, akkor az együtt utazó ismerősök, kollégák vagy házastársak esetén joga van-e a munkaadónak megosztani a költségeket? A cégünknél megszaporodott üzemanyagszámlák miatt úgy vélem, hogy a dolgozóknak igen könnyű visszaélni a költségtérítés szabályaival, hiszen üzemanyagszámlát bárhonnan szerezhetnek, és a munkáltató nem tud meggyőződni arról, hogy ténylegesen hazautaztak-e. Tehetünk egyáltalán valamit?
Részlet a válaszából: […] ...hozzátartozója biztosítja. Tájékoztatom, hogy az Mt.alapján az a munkavállaló, aki mástól szerez üzemanyagszámlát, illetvetényleges hazautazás nélkül azt állítja, hogy hazautazott, joggal valóvisszaélést követ el, és ez a magatartás akár a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Munkába járás – adómentes költségtérítés gépkocsival történő utazáskor

Kérdés: 2010. május 1-jétől a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint kell eljárni a saját gépjárművel történő munkába járás esetén is. Értelmezésünk szerint a rendelet a korábbi szabályozással szemben akkor engedi meg a gépkocsival történő munkába járást, ha csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Egyik dolgozónk az agglomerációból jár be a megyeszékhelyre, ami azt jelentené, hogy a havi 3600 Ft-os gépkocsitérítéssel szemben 10 062 Ft-ot kellene fizetnünk. A dolgozónak gépjárművel a háztól házig negyed óra-húsz percet jelentene, viszont busszal másfél-két óra. Vonattal a bejárás nem megoldható. A másik dolgozónk még messzebbről jár be. Az eset hasonló. A havi 22 000 havi gépkocsitérítéssel szemben 48 418 Ft lenne a munkába járás térítése. Autóval egy óra alatt beér a munkahelyére, busszal a reggel 5 óra 30 perckor induló helyi járatra kellene felszállnia, hogy elérje 6.15-ös autóbuszt, amellyel 8-ra beérne a munkahelyére. Visszafelé ugyanez a helyzet, 7.30-ra érne haza. Vonattal a bejárás ebben az esetben sem megoldható. Engedélyezhető-e adómentesen a dolgozóknak gépkocsival történő munkába járás, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak költségkímélőbb lenne, és a dolgozónak feleannyi időbe kerülne?
Részlet a válaszából: […] ...költségtérítésilleti meg, vagyis a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagytartózkodási hely között és/vagy hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhelyközött (különösen a saját gépjárművel megtett) közforgalmi úton mért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Utazási költségtérítés – elszámolás havibérlettel és a menetjeggyel

Kérdés: A napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés elszámolásával kapcsolatban kérdezzük: A bérlettel való elszámolás alkalmával köteles-e a munkáltató a munkahelyről való távollét – betegség miatti keresőképtelenség vagy szabadság – idejére költségtérítést fizetni, avagy a jogszabályi feltétel – nevezetesen a napi munkába járás – teljesülése hiányában az elszámoláskor levonhatja-e a költségtérítés összegéből, azaz a munkavállaló által megvásárolt havibérlet árából a munkából távol töltött napok arányos hányadát? A hazautazás céljából megváltott menetjegy kifizetéskori mértékét – a 30 000 forintos limit túllépését – a megvásárlás dátuma vagy a megtérítés (kifizetés) dátuma határozza-e meg?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése szerint amunkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés abérlettel való elszámolás ellenében a bérlet árának legalább 86%-a. A 39/2010.Korm. rendelet – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Munkába járás START Klub VIP Kártyával – megtérítendő a költsége?

Kérdés: Az utazási költségtérítésről rendelkező új jogszabállyal összefüggésben kérdezzük: olyan, üzletpolitikai kedvezménnyel biztosított bérletnek minősül-e a MÁV-START Klub VIP Kártya, amelyet kötelesek vagyunk a munkavállalóink részére megtéríteni? A VIP Kártya évi 280 000 forintba kerül, azonban a 86%-a 1 hónapra számítva nem haladja meg a havi maximált 30 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] ...teszi az utazást, továbbá nemcsak a napi,valamint a munkarendtől függő gyakoriságú oda- és visszautazáskor, illetve hetiegyszeri hazautazáskor használható, hanem bármikor, akár egész évbenkorlátlanul. Mindezeken felül, a 39/2010. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Utazási költségtérítés – ha sokat utaznak a munkavállalók

Kérdés: Az utazási költségtérítésről szóló új rendelettel kapcsolatban kérdezzük: Néhány alkalmazottunk 80-100 km-es távolságról ingázik naponta. Egy példát említve, a Budapesttől másfél órás vonatútra lévő Szolnokra 70 000 forintba kerül a 30 napos bérlet. Az új rendelet szerint idén 30 000 forintos összeghatárig kell megtéríteni a bérlet, illetve a menetjegy árát. Ez tehát – a példánál maradva – a Szolnokról feljáró kollégák esetében 40 000 forint jövedelemkiesést jelent. Jól értelmezzük az új szabályozást? A másik problémánk a gépkocsival történő munkába járás körében merült fel. Eddig az egy irányból járók összefogtak, és többen együtt jártak autóval, nem kellett a munkaidő végén várakozniuk, hanem azonnal indulhattak haza. Az új szabályok szerint azonban, ha a várakozási idő nem haladja meg az utazási időt, de azt majdnem eléri – például a másfél óra utazási idő esetében az egy óránál hosszabb várakozási idő –, mindez közel két óra többletet jelent a munkavállalóknak. Az autóval közlekedők egyébként csak a helységtáblától helységtábláig tudják elszámoltatni a költségüket, vagy a lakástól a munkahelyig? Végül kérdezzük: a Szlovákiában lakó munkavállalóink a hazautazás magyarországi költségeinek 86%-át csak akkor számolhatják el, ha ezt a költségrészt az utazás teljes költségén belül el tudják különíteni, és külön számlát kérnek róla?
Részlet a válaszából: […] ...május 1-jén hatályba lépő 39/2010. Korm. rendelet 3. § (3)bekezdésében 2010-re előírt 30 000 forintos összeghatár csakis a hazautazásravonatkozik, a napi munkába járásra nem. Ha a munkavállalók minden egyes napSzolnokról Budapestre feljárnak, azaz a napi munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Kártérítés próbaidő miatti munkaviszony-megszüntetés miatt?

Kérdés: Próbaidőre alkalmazott munkavállaló a szerződés megszüntetése esetére kötelezhető-e kártérítésre?
Részlet a válaszából: […] ...nem megfelelő, és ezért a munkáltató hazarendeli, a munkaszerződésta próbaidő alatt megszüntetve, vagy a munkavállaló önkényes hazautazása, és amunkaszerződés általa történő megszüntetése esetén az utazási költségen felül amunkavállaló az ebből eredő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Prémiumévesek munkába járási költségei

Kérdés: A prémiumévek programról szóló 2004. évi CXXII. törvény változásával 2009. januártól elszámolható a munkavállaló utazási költségtérítése. A törvény szerint a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg a dolgozót. Kérdésem: mit értenek arányos juttatáson? Az elszámolás során elegendő-e a belföldi kiküldetési nyomtatvány és kiadási pénztárbizonylat hitelesített fénymásolata, vagy az utazás során váltott menetjegyek fénymásolata is szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet alkalmazásában munkába járásnak minősül aközigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégihazautazás; napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelyeés munkahelye közötti napi, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Prémiuméves utazási költségtérítése

Kérdés: A Péptv. változásával 2009. januártól elszámolható a munkavállaló utazási költségtérítése. A törvény szerint a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg a dolgozót. Kérdésem az lenne, hogy mit értenek arányos juttatáson? Az elszámolás során elegendő-e a belföldi kiküldetési nyomtatvány és kiadási pénztárbizonylat hitelesített fénymásolata, vagy az utazás során váltott menetjegyek fénymásolata is szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet alkalmazásában munkába járásnak minősül– a közigazgatási határon kívülről történő napi munkábajárás és hétvégi hazautazás;– a napi munkába járás a munkavállaló állandó vagyideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Külföldre történő hazautazás költségtérítése

Kérdés: Cégünknél sok külföldi munkavállaló dolgozik. Munkaszerződésükben nincs szabályozva, hogy az állandó lakóhelyükre, vagyis külföldre történő hazautazásukkal kapcsolatos költségeket ki viseli. Kérdésünk: van-e olyan jogszabály, amelyik a munkavállalók külföldre történő hazautazásával kapcsolatos költségtérítését szabályozza?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalóinak, akiknek a lakóhelye és a munkahelye nem azonoshelységben van. A költségtérítés napi munkába járás és hétvégi hazautazás címénilleti meg a munkavállalót [Korm. rendelet (II.) 2. §].A Korm. rendelet (II.) 3. §-a határozza meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.
1
4
5
6