19 cikk rendezése:
11. cikk / 19 Várandós munkavállaló – nem kötelező a részmunkaidő
Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy részmunkaidőben szeretne dolgozni, mivel gyermeket vár. A munkaköre egyáltalán nem megterhelő és a terhességét sem veszélyezteti. A munkavállaló szerint neki az eredeti szerződése szerinti bér jár, a csökkentett munkaideje mellett is. Nem találtunk erre való utalást a törvényben, jogos a munkavállaló kérése?
12. cikk / 19 Részmunkaidő gyermekvállalás esetén
Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy várandós, majd a kötelező részmunkaidő lehetőségére hivatkozva kijelentette, hogy a gyermeke megszületését követően, amikor majd visszatér, heti 40 óra helyett csak 30 órában hajlandó dolgozni, ezért kéri a munkaszerződésének módosítását erre az időszakra. Kötelesek vagyunk teljesíteni a kérését?
13. cikk / 19 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás részmunkaidőben
Kérdés: Gyesen vagyok, és heti húsz órát vállaltam a munkahelyemen, de ezt csak egy 8, illetve egy 12 órás munkanappal tudnám elvégezni. A munkáltató 3×8, illetve 2×8 órás beosztást szeretne, tehát két hétre osztaná el a vállalt heti 20 órát (24+16 óraként). Jogszerű ez, vagy engedélyeznie kell azokat a napokat, amikor tudok teljesíteni?
14. cikk / 19 Hétvégi munkavégzés három év alatti gyermek mellett
Kérdés: Ha négy órában dolgozom az anyasági támogatás mellett, beoszthatnak-e hétvégén is, vagy hivatkozhatok arra, hogy nem tudom elhelyezni a gyermekeimet sehova?
15. cikk / 19 Munkaszerződés módosítása közös megegyezéssel
Kérdés: Eladóként dolgozom egy cégnél. A jelenlegi munkám mellett szeretnék egy másik üzletben is dolgozni részmunkaidőben. Ebben az állásban sokkal kedvezőbb a bérezés, mint a jelenlegiben, de csak úgy tudom megoldani, ha mindkét helyen részmunkaidőben dolgozhatnék. Elmondtam ezt a főnökömnek, és kértem, hogy módosítsuk a munkaszerződésem részmunkaidősre, de ezt nem akarta elfogadni. Úgy hallottam, hogy a női alkalmazottaknál köteles a munkáltató elfogadni, ha részmunkaidőben szeretnének dolgozni a továbbiakban. Mivel érvelhetnék, hogy ezt a főnököm is tudomásul vegye?
16. cikk / 19 Felmondási védelem ikergyermekek esetén
Kérdés: A cégünknél dolgozó egyik kismama 2010. szeptember 25-én szülte meg ikergyermekeit. 2011. március 11-ig szülési szabadságon volt, majd 2011. 03. 12-től fizetés nélküli szabadságon; előbb GYED-ben, majd GYES-ben részesült. Nemrég jelezte, hogy vissza szeretne térni dolgozni. 2013. szeptember 25. után kötelesek vagyunk-e őt visszavenni? Ikrek esetében meddig tart a felmondási védelem? Amennyiben visszavesszük, kötelesek vagyunk-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy jogszerűen felkínálhatunk-e számára részmunkaidős munkakört? Jelenleg az ő munkakörét egy korábban ugyanebben a munkakörben dolgozó, szintén GYES-ről visszatért dolgozónk tölti be részmunkaidőben.
17. cikk / 19 Gyermek után járó pótszabadság
Kérdés: Az új Mt. 118. §-a szerint a gyerekek után járó pótszabadság szabályaiból kimaradt, hogy csak a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a 2012-től mindkét szülő ugyanazon gyermeke után igénybe veheti a gyerekek után járó pótszabadságot? Jár-e a gyermek után járó szabadság annak a szülőnek, aki elvált, és nem él egy háztartásban a gyermekkel? A gyermek után járó szabadság kivételére és kiadására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a rendes szabadságra?
18. cikk / 19 Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló védelme
Kérdés: Úgynevezett "kismamaműszakot" meddig igényelhet a gyermekét egyedül nevelő szülő, meddig vonatkoznak rá speciális védelmi szabályok?
19. cikk / 19 Gyermek után járó pótszabadság
Kérdés: 2012. január 1-jétől módosult az Mt. 132. §-ának (2) bekezdése, amely a gyermek után járó pótszabadságról rendelkezik. Jól értelmezzük, hogy a jogszabály szerint valamennyi 16 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalót alanyi jogon megilleti ez a pótszabadság? Feltétele-e a jogosultságnak, hogy a gyermeket a szülő saját háztartásában nevelje, vagy az elvált és gyermekétől külön élő – szélsőséges esetben gyermektartást nem fizető – szülőnek is jár? Különbség van-e a vér szerinti és a nevelőszülők megítélésében? Amennyiben alanyi jogon jár a pótszabadság, akkor milyen tartalommal célszerű nyilatkoztatni a munkavállalót?
