733 talált cikk a gyermek kifejezésre

Kérdés: Az év egy jelentős részében, januártól egészen augusztusig nagy a munkateher a cégünkön, rengeteg a megrendelés. Ezért a munkavállalók részére csak augusztus 1-je után engedélyezünk hosszabb szabadságokat (2-3 napra elmehetnek a munkavállalók január 1-je és augusztus 1-je között is). Ezt minden évben közöljük, és ennek megfelelően töltik ki a munkavállalók a szabadságolási ütemtervet. Jogilag elfogadható az a megoldás, hogy a hosszabb szabadságkiadást az év egy meghatározott időszakára korlátozzuk?

Kérdés: Mezőgazdasági termelő vagyok, a mezőgazdasági idénymunkák keretében (pl. szüret) főállásban más munkáltatónál foglalkoztatott családtagjaim (nagykorú gyermekem, feleségem) segítségét igénybe vehetem-e? Családtagom ez időre a munkáltatójánál szabadságon lenne, vagy hétvégén látná el ezt a feladatot. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy ez esetben a családtagra vonatkozik-e az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya, ha igen, hogyan kell a termelőnek szabályszerűen eljárni? Be kell-e jelenteni a családtagot foglalkoztatottként, különösen úgy, hogy a családtag ezért a feladatért bérre és egyéb szolgáltatásokra nem tart igényt?

Kérdés: Egy munkavállalónk GYES-e 2010. augusztus 31-én lejárt, szeptember 1-jétől GYET-re menne, és a munkába nem térne vissza, hanem a GYET lejártának időpontjáig tovább maradna fizetés nélküli szabadságon. Ki kell-e adni a munkavállalónak az elmúlt időszak (GYES-GYED) alatt összegyűlt rendes szabadságát, ha saját kérésére marad tovább fizetés nélküli szabadságon?

Kérdés: Terhes munkavállalónk helyettesítése céljából határozott időre egy másik munkavállalót alkalmaztunk. A minap ez utóbbi munkavállaló arról tájékoztatott minket, hogy ő is állapotos, s mivel veszélyeztetett terhes, nem tud dolgozni, így keresőképtelen állományba kerül. Mivel a munkát valakinek el kell látnia, szintén határozott időre újabb határozott idejű munkaszerződés megkötését tervezzük egy harmadik munkavállalóval. Miképpen fogalmazzuk meg a munkaszerződésben a határozott idejű kikötést: az első vagy a második munkavállaló visszatéréséig szóljon a munkaszerződés? Ha az első munkavállaló helyettesítését tüntetjük fel, s közben visszatér a második, megszűnik-e automatikusan a harmadik munkavállaló határozott idejű munkaviszonya?

Kérdés: A háztartási munkánál mindenki csak gyermekfelügyeletről, kertművelésről beszél, de mi a helyzet a ház körüli felújításokkal? Ha hívok egy embert (nem vállalkozót, nem alkalmazottat), aki ért a tetőjavításhoz, egy másikat, aki kijavítja a vakolatot, egy harmadikat, aki keveri a betont, ez is háztartási munkának minősül-e?

Kérdés: Közalkalmazottként foglalkoztatott munkavállalónk eddig takarítónői munkakörben volt foglalkoztatva. A takarítói munkakör ellátására általános iskolai végzettség van előírva. Ennek megfelelően alkalmazásakor figyelembe vettük az 1992 utáni jogviszonyait is, függetlenül attól, hogy nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozott, mivel a takarítónői munkakörre előírt iskolai végzettséggel rendelkezett. Munkavállalónk 2010. 06. 26-án szakmai képzettséget szerzett, ennek alapján a végzettségének megfelelő munkakörbe lesz átsorolva. Kérdésünk az lenne, hogy a munkaköre változtatása, valamint a magasabb fizetési osztályba sorolása mellett ("A" fizetési osztályból "B" fizetési osztályba) újból meg kell-e állapítani a fizetési fokozatot, vagy a régi takarítónői munkakörre megállapított fizetési fokozatot kell meghagyni?

Kérdés: Négy főt alkalmazó, kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásunk egyik alkalmazottja az Mt. alapján 3 hónap lakásépítési szabadságot kért a háza felépítése céljából. Kötelesek vagyunk-e kérelmének eleget tenni? Kell-e az alkalmazottunk után járulékot fizetnünk ebben a 3 hónapban, ha úgy döntünk, engedélyezzük a távollétet?

Kérdés: Egyes munkavállalóinkat változó munkavégzési helyre alkalmazzuk, munkaszerződésükben is "változó munkahely" szerepel munkavégzési helyként. Egyik változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat átirányítottuk egy másik munkavégzési helyre. A munkavállaló kifogásolja az utasítást, és kérvényezi a jelenlegi munkavégzési helyének megőrzését, arra hivatkozással, hogy ez rá nézve hátrányos következményekkel járna (mert napi fél órával többet kellene utaznia, és két kisgyermeket – egy három- és egy ötéveset – nevel egyedül). Kötelesek vagyunk figyelembe venni a kifogásait, vagy jogszerűen elrendelhető részére a más munkahelyen történő munkavégzés?

Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?

Kérdés: Alkalmi foglalkoztatás esetén hogyan kell elszámolni azt, ha valaki éjjel 10-től reggel 4-ig dolgozik (egy éjszakai bárban)? Egy- vagy kétnapi munkának minősül-e, illetve kell-e éjszakai pótlékot fizetni?