Fizetés nélküli szabadság után – a GYES melletti foglalkoztatás nehézségei

Kérdés: Az önkormányzataink intézménytársulási megállapodás keretében közös iskolát tartottak fenn. A társulási megállapodás megszűnésével az iskolát megszüntettük, és a pedagógusok elbocsátásra kerültek. A gyermekeket egy másik tanintézmény fogadta be. Az egyik közalkalmazottnak nem tudtuk megszüntetni a jogviszonyát, mivel GYES-en volt. Időközben a közalkalmazott jelezte, hogy visszajönne GYES mellett dolgozni. Azonban nem tudjuk foglalkoztatni, habár az iskola jogutódlással szűnt meg, a másik iskolában nincs üres hely. Kérdésem, hogy ha a közalkalmazottat nem tudjuk foglalkoztatni, akkor ki kell-e fizetnünk a munkabérét, vagy van-e más lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...a jogutód munkáltatóra szállnak át. A munkáltató egyik főkötelezettsége a munkavállaló, esetünkben a közalkalmazott irányában afoglalkoztatási kötelezettség [Mt. 102. § (1) bekezdés]. A foglalkoztatásikötelezettség elmulasztása esetén – ha ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Változó munkahely – ha az új telephely "elérhetetlen"

Kérdés: A munkáltatómmal változó munkahelyre kötöttünk munkaszerződést. Erre hivatkozva elrendelte, hogy az ország másik felében levő telephelyén dolgozzak, de szállást nem biztosított, és tömegközlekedéssel a kijelölt munkaidő kezdetére nem tudok odajutni. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...hogya más telephelyre irányítás szükségességét vagy indokoltságát vitassa, kivéveha a munkavállaló másik munkahelyen való foglalkoztatása tilos, vagy ha mindezmunkaviszonyra vonatkozó szabályba, esetleg a munkaszerződésbe ütközik.A munkáltató ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Mi számít munkaidőnek, túlléphető-e a napi 12 órás felső határ?

Kérdés: Cégünk megszakítás nélküli munkarendben üzemel, a munkavállalók 12 órás műszakokban dolgoznak. A 12 órára esik a munkaközi szünet egyórás időtartama is. Minden műszak előtt és után a különböző átadási-átvételi feladatok még kb. fél-fél órát vesznek igénybe. Az erre fordított idő ugyanúgy munkaidőnek minősül? Ha igen, a munkavállalók munkaidő-beosztás szerinti napi munkaideje 13 óra lenne, amely az Mt. 119. § (3) bekezdésében meghatározott 12 órás felső limitbe ütközne. Ebben az esetben hogyan tudnánk megoldani a munkavállalók jogszerű foglalkoztatását?
Részlet a válaszából: […] ...Így amennyiben a fentiekfigyelembevételével állapítják meg a munkaidő-beosztást, és a munkaköziszünetet munkaidőn kívül adják ki, a foglalkoztatás megfelel az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

Munkaszüneti nap körüli munkarendváltozás

Kérdés: A közelmúltban, áprilisban az ünnepnapok miatti munkarendváltozást előíró jogszabály alapján munkanap-áthelyezés történt. Április 26-ából, szombatból munkanap lett, május 2-a, péntek pedig pihenőnappá "változott". Cégünk viszont ettől eltért, április 26-át pihenőnapként adtuk ki, a munkavállalók nem dolgoztak, ezzel szemben május 2-án munkát kellett végezniük. A napokban az egyik szakszervezeti titkár jelezte: a május 2-i, pénteki munka heti pihenőnapi munkavégzésnek tekintendő a jogszabályi munkarend változás okán, ezért erre a péntekre a munkavállalóknak bérükön felül még 100 százalékos pótlék is jár. Fizessünk vagy vitatkozzunk?
Részlet a válaszából: […] ...említett kivételek közé,akkor is elrendelhet munkát a pihenőnappá nyilvánított május 2-i péntekre.Ebben az esetben azonban a pénteki foglalkoztatás pihenőnapi rendkívülimunkavégzésnek minősül, melynek ellentételezéseként az aznapi munkabéren felül100...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

Több műszakos munkarend – ölelkező műszakok

Kérdés: Vállalkozásunknál 8 és 20 óra között az azonos munkakörű, teljes munkaidős alkalmazottak egyik része reggel 8-ra, másik része 12 órára jár dolgozni. Így munkaidejük kb. felében együtt dolgoznak. Akik egyik héten délelőtt kezdtek, a másik héten déli 12-re járnak, és fordítva, az adott héten délben kezdők a következő héten 8-kor állnak munkába. A beosztást hetente változtatjuk. Kérdésünk: mindez pusztán annyit jelent, hogy eltérően van meghatározva a munkaidő kezdete és vége a két alkalmazotti csoportra, vagy ez már több műszakos foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] ...műszak meghatározást is, hiszen itt már a beosztás szerintimunkaidő felében "ölelkeznek" a műszakok.A munkáltató úgy kerülheti el a foglalkoztatást drágítóműszakpótlék-fizetési kötelezettséget, hogy hetente nem változtatja meg amunkaidő-beosztást. Azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságon lévő szülő – a gyermek egyéves kora után -ne csak napi 4 órát meg nem haladó időtartamban, hanem akár teljes munkaidősfoglalkoztatás keretében is vállalhasson munkát. Ehhez kapcsolódóan az Mt. 90.§ (1) bekezdésének e) pontja kimondja: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

Külföldre szolgáltató munkáltató – foglalkoztatás munkaszüneti napon

Kérdés: Megalapozza-e a munkaszüneti napon történő foglalkoztatást, hogy munkáltatónk olyan országokban működő külföldi partnerekkel áll szerződéses kapcsolatban, ahol a magyar ünnepnap nem minősül munkaszüneti napnak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 125. § (1) bekezdése szerint munkaszüneti naponmunkavégzés csak a rendeltetése szerint e napon is működő munkáltatónál vagymunkakörben, továbbá a megszakítás nélküli munkarendben működő munkáltatónál,illetőleg az ilyen jellegű munkakörben rendelhető el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

Jogszerző idők a közalkalmazotti jubileumi jutalom és a fizetési fokozat megállapításakor

Kérdés: Közalkalmazottunk ugyan 1978 augusztusa óta rendelkezik munkaviszonnyal, azonban csak 1991 szeptembere óta dolgozik Magyarországon a Kjt. hatálya alá tartozó intézményben. Ezt megelőzően külföldön állt munkaviszonyban. Kérdésünk, hogy a közalkalmazott mely időponttól kezdődően jogosult jubileumi jutalomra, és hogyan kell megállapítani a fizetési fokozatát? A külföldi munkaviszonyt beszámíthatjuk-e?
Részlet a válaszából: […] ...időtartamát is be kell számítani aközalkalmazott besorolásánál, amennyiben a Kjt.-ben előírt képesítésifeltételek már a külföldi foglalkoztatás során is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
1
121
122