Találati lista:
51. cikk / 75 Keresőképtelenség – a rendes felmondást követően
Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A rendes felmondás közlésének napján a munkavállaló a munkakezdéskor megjelent a munkahelyén, majd ezt követően átadtuk számára a felmondólevelet. A munkavállaló ezután eltávozott, mint később megtudtuk azért, hogy keresőképtelen állományba vetesse magát. Megítélésünk szerint egyértelmű, hogy munkára képes állapotban volt, amikor átadtuk számára a felmondást. A Szerkesztőség szerint jogellenes-e a munkaviszony megszüntetése?
52. cikk / 75 Próbaidő – meghosszabbodik a keresőképtelenség időtartamával?
Kérdés: A közelmúltban vettünk fel egy munkavállalót három hónapos próbaidővel. A munkavállaló a munkába állását követő héten keresőképtelen beteg lett, a betegsége immáron több mint egy hónapja tart. A kérdésünk: vajon a próbaidőbe beleszámít-e a betegség időtartama, vagy az automatikusan meghosszabbodik azokkal az időszakokkal, melyeket a munkavállaló a munkahelyétől távol tölt?
53. cikk / 75 Keresőképtelen beteg tájékoztatási kötelezettsége
Kérdés: Felvehetjük-e jogszerűen a betegség miatt keresőképtelen távol lévő munkavállalónkkal a kapcsolatot (pl. telefonon vagy otthonában tett személyes látogatás alkalmával) annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjunk arról, mikor térhet vissza újra a munkába? A munkaszervezés szempontjából rendkívül fontos volna számunkra ismerni egyfelől azt, hogy mikor áll újra munkába, másfelől a táppénzszámfejtés érdekében is szükségünk volna a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolásra (természetesen sem a betegségéről, sem a betegdokumentációról nem kérnénk információt). Megbízhatunk-e erre a feladatra külső szolgáltatót? Sértheti-e a tevékenység a munkavállaló jogait, illetve adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket? Milyen lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy tevékenységünk ne legyen jogsértő? Szükség van-e mindehhez a munkavállaló előzetes írásbeli tájékoztatására vagy hozzájárulására?
54. cikk / 75 Betegszabadság – év közbeni áthelyezés esetén
Kérdés: Ha a közalkalmazottat év közben, július 1-jével áthelyezik szintén a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóhoz, akkor a tárgyévre járó betegszabadság napjainak száma hogyan alakul az új munkáltatójánál?
55. cikk / 75 Keresőképtelenség elszámolása munkaidőkeret esetén
Kérdés: Hat hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk, és egyik munkavállalónk, aki a csúcsidőszakban dolgozott, megbetegedett. Jelenleg – figyelemmel arra, hogy keresőképtelen – nem tudjuk a munkaidőkeret végéig kiadni részére a pihenőidőket. Ilyen esetben – annak ellenére, hogy előreláthatólag még hónapokon keresztül beteg lesz – a munkaidőkeret végén csak rendkívüli munkaként lehet elszámolni a keret első felében teljesített többletmunkáját? A rendkívüli munkavégzésért járó díjazás kifizetése a táppénz folyósítása mellett elszámolható?
56. cikk / 75 Munkát végző "keresőképtelen" munkavállaló és a rendes felmondás
Kérdés: Cégünknél az ügyvezető és a személyzeti osztály vezetője a munkaidő befejezése előtt fél órával kísérelte meg átadni a munkavállaló részére a rendes felmondást. A munkavállaló a felmondólevél elolvasása után megtagadta az átvételt, majd – annak ellenére, hogy az aznapi jelenléti íven a munka megkezdését aláírásával is igazolta – közölte: betegállományban van. Az átvétel megtagadásáról jegyzőkönyv készült, a munkavállaló ennek aláírását azonban megtagadta. Néhány nappal ezt követően postai úton eljuttatott a munkáltatóhoz egy olyan beteglapot, amelyen a keresőképtelenség kezdő időpontja megegyezik a felmondás átadása megkísérlésének időpontjával. Kérdésünk, vajon jogszerű-e a felmondás?
57. cikk / 75 Betegszabadság – munkáltatói felülvizsgálat jogosulatlan igénybevétel esetén
Kérdés: Megfigyeltük, hogy egyik munkavállalónk rendszeresen azokban az időszakokban jelent beteget, amikor felgyülemlik a munka a cégnél, és ezért az átlagosnál többet kellene dolgoznia. Úgy érezzük, hogy tehetetlenek vagyunk, hiszen minden alkalommal komoly betegségekről (tüdő- vagy mandulagyulladás) hoz háziorvosi igazolást. Mit tehet mégis a munkáltató ebben az esetben? Van valamilyen lehetőség, amellyel utánajárhatunk a háziorvos diagnózisának?
58. cikk / 75 Keresőképtelen betegség – a szabadságok kiadása
Kérdés: Munkavállalónk lassan egy éve betegeskedik. Keresőképtelenségének időtartama hamarosan meghaladja a táppénzre jogosító időt. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy anyagi nehézségeire tekintettel adjuk ki számára a betegség miatt eddig ki nem vett 30 nap rendes szabadságát (fizetve a távolléti díjat), valamint biztosítsuk neki az idei, 2009-re járó 15 munkanap betegszabadságát (távolléti díjának 80%-ának megfizetése mellett). Ilyen kéréssel eddig nem találkoztunk, mit tegyünk?
59. cikk / 75 Előrehozható-e a szabadság kiadása?
Kérdés: Nyár elején legyengített egy kisebb betegség, ezért igénybe vettem a hátralévő 10 nap szabadságomat. Nem tudtam, hogy jár-e a nyugdíjasok részére betegszabadság, így jobbnak láttam, ha inkább szabadságra megyek. Sajnos nem maradt karácsonyra egyetlen szabadnapom sem, ezért arra gondoltam, kivennék pár napot a jövő évi szabadságom terhére. A munkáltatóm erre nem adott lehetőséget, és munkavégzésre kötelezett a karácsony körüli két hétben. Szeretném megtudni, hogy a jövő évi szabadság előrehozása elképzelhető-e?
60. cikk / 75 Felmondás – az átvétel megtagadása és a tilalom megítélése
Kérdés: A munkáltató ügyvezetője és a személyzeti osztály vezetője a munkaidő befejezése előtt fél órával kísérelte meg átadni a munkavállaló részére a rendes felmondást. A munkavállaló a dokumentum elolvasása után megtagadta az átvételt, majd – annak ellenére, hogy az aznapi jelenléti íven a munka megkezdését aláírásával is igazolta – közölte: betegállományban van. Az átvétel megtagadásáról jegyzőkönyv készült, a munkavállaló ennek aláírását azonban megtagadta. Néhány nappal ezt követően postai úton eljuttatott a munkáltatóhoz egy olyan beteglapot, amelyen a keresőképtelenség kezdő időpontja megegyezik a felmondás átadása megkísérlésének időpontjával. Kérdésem: jogszerű-e a felmondás?
