Pedagógus továbbképzése és előresorolása

Kérdés: A pedagógus-továbbképzés teljesítése 2013. szeptember 1-jétől nem lehet jogalapja a várakozási idő csökkentésének. Ez az intézkedés a jogszabályok értelmezése miatt csak később került be a köztudatba. Intézményünknél ez a következő problémákat jelenti a gyakorlatban.
1. A 2013-ban, de szeptember 1-je előtt teljesített továbbképzés esetén az előrelépésről szóló határozat 2014 elején született. E szerint a dolgozó 2017 helyett 2016-ban léphetne előre. Ez így jogszerű?
2. A 2013-ban, de szeptember 1-je után teljesített továbbképzésben részt vettek 2015 helyett már 2014-ben előreléptek. Ez jogszerűtlen? Ha igen, akkor megfelelő, ha a következő várakozási idejét egy évvel megnöveljük (azzal, hogy a magasabb illetményét visszavonni már nem lehet)?
3. Akinek a későbbiekben lenne esedékes az előrelépése a már kiadott munkáltatói határozat szerint, azt vissza kell vonni?
Egyik dolgozónk 2013 áprilisában teljesítette a továbbképzést, ekkor született határozat a beszámításról, ezért 2016 helyett 2015-ben léphetne előre. Az ő átsorolása jogos?
Részlet a válaszából: […] ...Nkt. 2013. szeptember 1-jétől megváltoztatta a pedagógusok besorolási rendszerét. A kapcsolódó átmeneti szabályok alapján ezen időponttól kellett újból besorolni a pedagógusokat. A korábbi rendelkezések (pl. a 138/1992. Korm. rendelet 14. §-a, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Pedagógus besorolása – az alsó középfokú részszakképesítés elismerése

Kérdés: A közszolgálati tisztviselők képesítési elő­írásairól szóló 29/2012. Korm. rendelet több pontjában is a képesítettség egyik feltételeként a középfokú számítástechnikai szakképesítést nevezi meg a jogszabály. A 150/2012. Korm. rendelet 1. sz. melléklete "2. Jelmagyarázat az Országos Képzési Jegyzékhez" részében 31 és 53 közötti szintek (alsó középfokú részszakképesítéstől felső középfokú szakképesítés ráépülésig) kerültek meghatározásra. A 31-es szintű (alsó középfokú részszakképesítés), például számítógépes adatrögzítő végzettség elfogadható-e a kormányrendelet szerinti számítástechnikai szakképesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...több szakmai előképzettségként elfogadható szakképesítésre is ráépülhet).Azt, hogy a köztisztviselők, kormánytisztviselők besorolásakor a jogszabály által előírt szakképesítési követelmények szintje hogyan felel meg a képzési jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Egyenlő értékű munkáért járó bér – védett tulajdonsággal

Kérdés: Ha van több, azonos munkakörben, nagyjából azonos feltételek mellett dolgozó munkavállalónk, akkor részükre azonos bért is kell fizetnünk? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállalók az állásinterjúkon eltérő jövedelmi igényt jelölnek meg, és így eltérő összegekben is állapodunk meg velük? Ez ilyenkor sérti az egyenlő bér elvét?
Részlet a válaszából: […] ...döntésében eltérő alapra helyezkedett a Kúria, amikor kimondta, hogy a köztisztviselő önmagában a munkatársa jogszabályba ütköző besorolására nem alapíthat igényt, nem kérheti a jogszerű besorolása megváltoztatását – az egyenlő munkát egyenlő bér elve alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Pedagógus szabadsága gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: Iskolánk pedagógusa 2005. szeptember 1. óta dolgozik nálunk. Első gyermeke 2008. március 27-én született, második és harmadik gyermeke pedig 2010. március 15-én és 2012. március 31-én. Mivel a pedagógus 2008 óta GYES-en, illetve GYED-en tartózkodik, ezért 2008 óta nem tudtuk kiadni a szabadságát. 2015. március 31-étől szeretne ismét munkába állni. A kérdéses időszakra mennyi nap szabadság illeti meg, és hogyan kell ezt kiszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...szabályai voltak hatályban. E szabályokat zömmel a közalkalmazottakra is irányadónak kell tekinteni (kivételt képeznek a szabadság besorolástól függő mértékére és egyes pótszabadságokra vonatkozó rendelkezések). A Kjt. 2013. június 30-ig hatályos 59....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Pedagógusi szakmai gyakorlat – jogszerző idők

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 14. § (3) bekezdésében szereplő "legalább 6 év szakmai gyakorlat" milyen fokú iskolai végzettséggel ellátott, milyen munkakörökben szerezhető meg? Erre a törvény nem tér ki. A kérdésünk az, hogy a felsőfokú szakirányú végzettséghez kötött pedagógus-munkakör ellátásához elfogadható-e a korábban középfokú végzettséggel (gazdasszony, élelmezési raktáros) ellátott munka gyakorlatként? Vagy a törvényalkotó itt a hitoktatóként, nyelviskolai oktatóként megszerzett gyakorlatra gondol, vagyis a Kjt. hatálya alá nem tartozó munkaviszonyban megszerzett pedagógiai gyakorlatra?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személynek a gyakornok helyett pedagógus I. fokozatba való besorolásának kivételes feltételeit állapítja meg, abban az esetben, ha e személy nem rendelkezik a 13. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Főiskolai vagy egyetemi szintű végzettség meghatározása

Kérdés: Egy pedagógus 1975-ben a Könnyűipari Műszaki Főiskolán "bőrfeldolgozó üzemmérnök" diplomát szerzett. 1988-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen megszerezte az "okleveles bőrfeldolgozó műszaki tanár" diplomát. Illetményét a főiskolai végzettségnek megfelelően állapították meg. Ez a második (1988-ban szerzett) diploma egyetemi vagy főiskolai végzettségnek számít? (Ha egyetemi diplomának számítana, magasabb lenne a bére.)
Részlet a válaszából: […] Az 1988-ban a BME-n szerzett "okleveles bőrfeldolgozó műszaki tanár" végzettség szintjét illetően az Nftv. 112. § (6)–(7) bekezdései kimondják, hogy ahol jogszabály alapfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Hivatásos szolgálati viszony idejének beszámítása

Kérdés: Köztisztviselőnk hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idővel is rendelkezik. A Hszt. hatálya alá tartozó korábbi munkáltatója által kiállított szolgálati idő igazolása 1977. december 5-től 2007. augusztus 5-ig terjedő időszakot szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából tényleges szolgálati időként igazolja. Az igazolás kitér arra, hogy a fenti szolgálati időből 1982. október 27-től 2007. augusztus 5-ig hivatásos állományban teljesített szolgálatot. A hivatásos szolgálati jogviszonyt teljesített dolgozóknál miként kell értelmezni a hivatásos szolgálati jogviszonyt, a teljes szolgálati időt vagy csak a ténylegesen hivatásos állományban teljesített szolgálatot kell rajta érteni? Válaszukat kérem mind a köztisztviselő besorolására, mind a jubileumi jutalomra jogosító idő kiszámítására vonatkozóan megadni szíveskedjenek.
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselő besorolásához, illetve jubileumi jutalmához figyelembe veendő időket a Kttv. szerint kell számítani, ezek az ún. közszolgálati jogviszonyban töltött idők. A besoroláshoz a Kttv. 8. §-ának (5)–(8) bekezdése, a jubileumi jutalomhoz a 150. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Illetménypótlékra való jogosultság keresőképtelenség alatt

Kérdés: Óvoda vezetője vagyok, vezetői pótlékot kapok. Július 16-tól betegszabadságon, majd táppénzen voltam. Hogyan érinti a vezetői pótlékom mértékét ez az időszak?
Részlet a válaszából: […] ...kell foglalni". A Kjt. 21. §-ának (3) bekezdése értelmében továbbá a kinevezési okmánynak "tartalmaznia kell a közalkalmazott (...) besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét". Általánosságban leszögezhető: mindaddig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Kormánytisztviselő kinevezésének egyoldalú módosítása és a felmentés kérelmezhetősége felmentési tilalom alatt

Kérdés: Kormánytisztviselőnknek 2013-ban születetett gyermeke, jelenleg fizetés nélküli szabadságon van. Nemrégiben jelezte, hogy vissza kíván térni dolgozni. Azóta a munkakörére egy másik kormánytisztviselő került kinevezésre, ezért ugyanabban a munkakörben nem tudjuk tovább őt a visszatérte után foglalkoztatni. Felmerült, hogy felajánlunk számára egy olyan másik munkakört, amely az iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának megfelel, ekkor ugyanis nem szükséges a beleegyezése a módosításhoz. Kérheti-e ebben az esetben a felmentését, figyelemmel arra, hogy a gyermeke hároméves koráig még felmentési védelem alatt áll?
Részlet a válaszából: […] ...szakmai tapasztalatának [Kttv. 48. § (4) bek.], továbbá ha a kormánytisztviselőre nézve – különösen beosztására, besorolására, egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem jár [Kttv. 48. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Garantáltnál magasabb összegű illetmény csökkentése

Kérdés: Tavaly felvettünk egy új kollégát intézményünkbe. Az illetményét a garantáltnál magasabb összegben határoztuk meg kinevezésében. Annyi panasz érkezett a munkájára, hogy illetményét a garantált szintre csökkentenénk. Kell-e ehhez minősítés?
Részlet a válaszából: […] ...Ha pedig a minősítés alapján a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét a Kjt. erejénél fogva a besorolása szerinti garantált mértékre kell csökkenteni [Kjt. 66. § (8) bek.]. Ekkor, nemcsak lehetséges, hanem kötelező az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.
1
30
31
32
42