Két e-mail – egy munkaszerződés
Kérdés
Mi a munkajogi megítélése annak, ha a munkáltató elektronikus levélben közli a munkavállalóval a leendő munkakörét és alapbérét, majd pedig erre válaszul a munkavállaló – szintén elektronikus levélben – tesz egy, az „ajánlatot” elfogadó nyilatkozatot? Ebben az esetben létrejött a felek között a munkaviszony? Az ilyen esetben milyen kockázat rejlik a munkáltató számára, és hogyan tudja az ilyen helyzeteket megfelelően kezelni? Ha az a helyes megítélése a felvázolt esetnek, hogy létrejött a munkaviszony, akkor a felek köthetnek még – a jogviszonyuk tartalmát részleteibe menően meghatározó – munkaszerződést, illetve a „formális” munkaszerződés megkötését a munkavállaló megtagadhatja?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. május 13-án (276. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5285
[…] munkavállaló válaszként írott elektronikus levelében elfogadja, a munkaszerződés létrejön közöttük, hiszen a munkaviszony számos egyéb jellemzőjét maga a törvény határozza meg. Például eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony határozatlan időre, teljes munkaidőben, a szokásos munkavégzési helyen történő munkavégzésre jön létre [Mt. 45. § (2)–(4) bek.].Mindezt megerősíti a Ptk. is, melynek – ajánlati kötöttségre irányadó és az Mt. 31. §-a által alkalmazni rendelt – 6:64–6:68. §-a a munkaviszonyra is irányadó. A Ptk. 6:64. §-ának (1) bekezdése értelmében, aki a szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad. Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni [Ptk. 6:66. §]. A kérdésben vázolt esetben értelemszerűen azt kockázathatja a munkáltató, hogy hiába volt a munkaviszony bizonyos elemeit illetően további – egyébként nem kommunikált – elképzelése, elvárása, az ilyenkor is létrejön érvényesen, mivel a fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti [Mt. 28. § (6) bek.]. Ugyanakkor ezt a munkáltató elkerülheti például azzal, hogy az elektronikus levélben tett ajánlatában vagy közli a számára lényeges egyéb kikötésekre vonatkozó elképzeléseit, vagy utal kifejezetten arra, hogy a munkaszerződés megkötéséhez további, számára lényeges feltételekben való megállapodás is szükséges, amelyeket a felek további tárgyalások során határoznak meg (akár elektronikus levelezésben, akár személyesen). És csak az ezekben való megállapodást követően kerül sor a munkaszerződés megkötésére.Ezen túlmenően a munkáltató – mint ajánlattevő – kötöttségének idejét is meghatározhatja [Ptk. 6:64. § (1) bek.]. Megjegyzendő, hogy a Ptk. 6:65. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján, ha az ajánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg, az ajánlati kötöttség a távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. május 13-án (276. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5285
[…] munkavállaló válaszként írott elektronikus levelében elfogadja, a munkaszerződés létrejön közöttük, hiszen a munkaviszony számos egyéb jellemzőjét maga a törvény határozza meg. Például eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony határozatlan időre, teljes munkaidőben, a szokásos munkavégzési helyen történő munkavégzésre jön létre [Mt. 45. § (2)–(4) bek.].Mindezt megerősíti a Ptk. is, melynek – ajánlati kötöttségre irányadó és az Mt. 31. §-a által alkalmazni rendelt – 6:64–6:68. §-a a munkaviszonyra is irányadó. A Ptk. 6:64. §-ának (1) bekezdése értelmében, aki a szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad. Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni [Ptk. 6:66. §]. A kérdésben vázolt esetben értelemszerűen azt kockázathatja a munkáltató, hogy hiába volt a munkaviszony bizonyos elemeit illetően további – egyébként nem kommunikált – elképzelése, elvárása, az ilyenkor is létrejön érvényesen, mivel a fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti [Mt. 28. § (6) bek.]. Ugyanakkor ezt a munkáltató elkerülheti például azzal, hogy az elektronikus levélben tett ajánlatában vagy közli a számára lényeges egyéb kikötésekre vonatkozó elképzeléseit, vagy utal kifejezetten arra, hogy a munkaszerződés megkötéséhez további, számára lényeges feltételekben való megállapodás is szükséges, amelyeket a felek további tárgyalások során határoznak meg (akár elektronikus levelezésben, akár személyesen). És csak az ezekben való megállapodást követően kerül sor a munkaszerződés megkötésére.Ezen túlmenően a munkáltató – mint ajánlattevő – kötöttségének idejét is meghatározhatja [Ptk. 6:64. § (1) bek.]. Megjegyzendő, hogy a Ptk. 6:65. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján, ha az ajánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg, az ajánlati kötöttség a távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
