Egyenlő bér elve a munkaerő-kölcsönzés során
Kérdés
A kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyit kell keresnie, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2018. május 28-án (165. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3269
[…] minősül,– a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál vagy közhasznú szervezetnél, vagy nyilvántartásba vett közhasznú szervezetnél munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát [Mt. 219. § (3) bek.].A szabály az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását írja elő, azaz a kölcsönzött munkavállaló, ha egyenlő értékű munkát végez a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalóval, az övével egyenlő értékű bért kell, hogy kapjon (legfeljebb 183 nap után); sem közvetlen, sem közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti e körben. A védett tulajdonsága tehát az egyéb helyzet, nevezetesen az, hogy munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozik a kölcsönvevőnél [Ebktv. 8. § t) pont].Fontos a két személy vonatkozásában a munkájuk egyenlő értéke, mivel annak hiányában az Ebktv. szerinti összehasonlítható helyzet sem áll fenn. Ennek meghatározása során az Mt. számos támpontot ad meg; így különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. § (3) bek.].Kizárólag tehát az, hogy a kölcsönzött munkavállaló ugyanazt a munkakört tölti be, mint a kölcsönvevő saját munkavállalója, nem jogosítja fel őt az egyenlő értékű bérre; figyelembe vehető ugyanis sok más, objektív feltétel is. Így például […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2018. május 28-án (165. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3269
[…] minősül,– a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál vagy közhasznú szervezetnél, vagy nyilvántartásba vett közhasznú szervezetnél munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát [Mt. 219. § (3) bek.].A szabály az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását írja elő, azaz a kölcsönzött munkavállaló, ha egyenlő értékű munkát végez a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalóval, az övével egyenlő értékű bért kell, hogy kapjon (legfeljebb 183 nap után); sem közvetlen, sem közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti e körben. A védett tulajdonsága tehát az egyéb helyzet, nevezetesen az, hogy munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozik a kölcsönvevőnél [Ebktv. 8. § t) pont].Fontos a két személy vonatkozásában a munkájuk egyenlő értéke, mivel annak hiányában az Ebktv. szerinti összehasonlítható helyzet sem áll fenn. Ennek meghatározása során az Mt. számos támpontot ad meg; így különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. § (3) bek.].Kizárólag tehát az, hogy a kölcsönzött munkavállaló ugyanazt a munkakört tölti be, mint a kölcsönvevő saját munkavállalója, nem jogosítja fel őt az egyenlő értékű bérre; figyelembe vehető ugyanis sok más, objektív feltétel is. Így például […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
