Szabadság tárgyévet követő kiadásának 2020-as szabályai

Kérdés: Változtak-e a munkáltató lehetőségei a járványügyi helyzetre való tekintettel az idei évi szabadság következő évre történő átvitelével kapcsolatban? A fokozott terhelés miatt sok cég nem tudta kiadni még az alapszabadságot sem a munkavállalóknak. Az Mt.-ben felsorolt esetek kivételével (pl. életkor után járó pótszabadság, tárgyévben megkezdett szabadság) van-e lehetőség a járványügyi helyzet miatt arra, hogy az alapszabadságból is át lehessen vinni a következő évre? A cégnél nincs kollektív szerződés.
Részlet a válaszából: […] A kormány 478/2020. Korm. rendelete 2020. november 4-től újra veszélyhelyzetet hirdetett ki. A szabadság kiadása tárgykörében a kérdés szerinti tartalmú új jogszabály egyelőre nem született. Ezért a 2020-as évre járó szabadság tekintetében is az a szabály, hogy azt még a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadságmegváltás jogviszony-átalakuláskor

Kérdés: A Módtv. rendelkezése értelmében a kulturális intézményeknél a közalkalmazotti jogviszonyok átalakulása esetén 2020. október. 31. napjáig ki kell fizetni az időarányosan ki nem vett, "bent maradt" szabadságokat a közalkalmazottak részére. Az intézményvezetők és a munkavállalók között is vannak olyanok, akik többszöri felszólítás, figyelmeztetés ellenére sem vették ki a szabadságukat. Van-e joga a munkáltatónak arra, hogy nem fizeti ki az előző évről felhalmozott, áthozott szabadságokat, és csak az ez évre járó időarányos szabadságot fizeti ki október 31. napjáig?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. tekintetében is irányadó az Mt.-nek azon rendelkezése, miszerint a szabadságot – a munkavállaló elő­zetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki [Mt. 122. § (1) bek.]. A köznyelvi fordulattal ellentétben a szabadságot nem a közalkalmazott (munkavállaló) "veszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szabadság és betegszabadság díjainak elszámolása

Kérdés: A járványhelyzet miatt csökkentettük a munkavállalók munkaidejét, és 30 órás részmunkaidőben, az alábbi beosztással foglalkoztatjuk őket: K-Sz-Cs: 8-8 óra, P: 6 óra. Ha szabadságra, illetve betegszabadságra megy a munkavállaló, akkor hogyan kell elszámolni az erre járó díjazást? A tb-naptár szerint 5+2-ben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben írt munkaidő-beosztás egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret vagy elszámolási időszak) alkalmazása esetén lehetséges [Mt. 97. § (3) bek.], így a munkáltatónak érdemes a munkaidőkeretet formálisan is elrendelni, és annak kezdő, befejező időpontjáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Jegyző szabadsága két év gyermekgondozást követően

Kérdés: Hivatalunk jegyzője 2018. szeptember 18-án szült. A két év lejárta után jelezte, hogy 2020. szeptember 19-től újra munkába állna, de igénybe venné a távollét idejére járó szabadságát. Két gyermeke van, közülük az egyik tartósan beteg. Hány nap szabadságra jogosult?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához egyrészt meg kell vizsgálni, hány munkanap szabadságra jogosult a jegyző, másrészt, hogy esetében mely – a munkából kiesett – időtartamok minősülnek szabadságra jogosító időtartamnak. A Kttv. alapján a jegyző alap- és pótszabadságra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Túlvett szabadság az előző évből

Kérdés: Az előző évben túlvett szabadság levonható-e a tárgyévi szabadságból, illetve a jogviszony megszűnése esetén visszavehető-e?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkavállalót megillető fizetett szabadság mértékét egy teljes évre határozza meg. Például, a 20 munkanap alapszabadság akkor jár, ha a munkavállaló munkaviszonya a teljes tárgyévben fennáll, és a munkavállaló azt munkában is tölti. Ha a munkaviszony év közben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Szabadság a közszolgálat különleges jogállású szerveinél

Kérdés: A Küt. hatálya alatt álló szerv köztisztviselőinek járó szabadságot az esedékesség évében, kivételes esetben az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni, illetve kivenni, a Küt. 64. §-ában meghatározott szabályok szerint. Ezt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Amennyiben a köztisztviselőnek mégis marad június 30-át követően az előző évről szabadsága,
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente – július folyamán – megváltásra kerül?
Részlet a válaszából: […] A Küt. 64. §-a határozza meg a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseket. A 64. § (1) bekezdése szerint a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni. A munkáltató szolgálati érdek eseténa) az alapszabadságot az esedékesség évét követő év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Szabadság elszámolása rövidebb nyitvatartás alatt

Kérdés: Cégünk a koronavírus okozta szigorítások miatt már március 18-tól (ha jól emlékszem az időpontra) rövidített nyitvatartásban üzemelhetett. Minden üzletünk bevásárlóközpontban működik, így ezt a szigorítást nem tudtuk megkerülni. Ez üzlettől függően napi öt- vagy hatórás nyitvatartást jelentett. Április 1-jétől jött az a "lehetőség", hogy amelyik cég szeretne, az élhet a 24 havi munkaidőkerettel. Mi éltünk is ezzel. Nálunk április 1-jén még mindenki bement dolgozni, ott elrendezték a dolgozók a boltot, majd április 2-től mindenki elment "kötelezően" szabadságra. Általában ez 10-12 nap szabit jelentett. Azután állásidő helyett szabadnapra osztottuk be a dolgozókat, így munkaidőkeret lévén, a havi ledolgozandó óraszámhoz képest sok-sok mínuszórája keletkezett a dolgozóknak, melyet a jövőben le lehet dolgoztatni a keret végéig. A szabadság a problémás. A nyitvatartási idővel számoltuk el a szabadságokat, azaz öt vagy hat órával, attól függően, hogy meddig lehetett volna nyitva az adott üzlet. Ezáltal ezen napokra is mínuszóra keletkezett, mert nem nyolc órával történt az elszámolás, mivel nyolc órát nem is lehetett volna nyitva a bolt. Van, aki azt állítja, hogy attól, hogy a nyitvatartásunk csak öt vagy hat óra, mi még beoszthattuk volna a munkavállalónkat nyolc órára is. Kb. 10 éve egyhavi munkaidőkeretben dolgozunk, és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt előfordulhat, hogy a dolgozó beosztása egyik napra 10, másik napra 6 vagy 9,5 órára van megírva. Lehet, hogy valakinek már nyitás előtt be kell jönnie, vagy éppen utána még bent kell maradnia, de az előre megírt beosztás már eleve úgy van kitöltve, és tud róla a munkavállaló is. Ebben az esetben nem értem, miért kellene nyolc órával elszámolnunk, ha öt vagy hat órát lehet nyitva a bolt, amit amúgy ki sem nyitottunk. Úgy gondoljuk, ha teljes munkaidős dolgozónk van, nem szerezhet mínuszt szabadság alatt, ahogyan pluszt sem, ha például hirtelen szabadságot kell kivennie, miközben 12 órára lett volna beosztva arra a napra. Vagy ha napi 10 órát dolgozik, akkor elég négy napot is kivennie, és akkor is megvan a heti 40 órája a szabadság alatt. A jogszabályban az van leírva, hogy szabadságot munkanapra lehet kiadni, és annyi órára, amennyire be lett volna osztva a dolgozó. Erre szintén lehetne mondani, hogy akkor ő nyolc órára lett volna beosztva, de az meg ellenkezik a gyakorlattal.
Részlet a válaszából: […] Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Ahogy a kérdésben is szerepel, szabadságot kiadni csak beosztás szerinti munkanapra lehet [Mt. 124. § (1) bek.]. Az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Párhuzamos jogviszonyok – a szabadságra való jogosultság

Kérdés: Közös városi önkormányzati hivatalnál teljes munkaidős, közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló párhuzamosan a város önkormányzatánál négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll egy TOP-os pályázat keretében. A közös önkormányzati hivatal (jegyző, köztisztviselők) és az önkormányzat (polgármester, képviselők stb.) hivatala tulajdonképpen két különböző szervezet, kiszolgáló szerve vagyunk a város önkormányzatának. Mindkét jogviszonyából jár-e részére az alap- és pótszabadságon felül a gyermekekre járó és egyéb jogcímen a szabadság?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő személy a város közös önkormányzati hivatalánál köztisztviselő 8 órában, mellette a város önkormányzatánál munkaszerződéssel 4 órás jogviszonya van, egy TOP-os pályázat keretében. Válaszunk igen, mind a teljes munkaidős közszolgálati jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Vezető állású munkavállaló szabadságának megválthatósága

Kérdés: Vezető állású munkavállalónknak felmondunk. A felmondás előkészítése során kiderült, hogy a szabadság-nyilvántartás szerint jelentős mennyiségű szabadsága halmozódott fel. Meg kell neki ezt váltanunk annak ellenére, hogy kötetlen volt a munkaideje?
Részlet a válaszából: […] A vezető állású munkavállaló munkarendje a törvény erejénél fogva kötetlen [Mt. 209. § (4) bek.]. Kötetlen munkarend esetén az Mt. 96. §-ának (3) bekezdése értelmében ugyan nem kell alkalmazni az Mt. munka­időre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Szabadság – kiadás vagy megváltás

Kérdés: Egy állami iskolában dolgozom iskolapszichológusként, határozott időre szóló kinevezéssel, amely július 20-án lejárt. Idénre 21 nap szabadság jár nekem, amelynek a munkáltatóm kiadta már kb. felét a veszélyhelyzet miatt, és tartok attól, hogy az egészet ki kívánja adni. Mivel határozott időre alkalmaznak évek óta, az eddigi gyakorlat az volt, hogy a nyári szünet kezdetén megkaptam a ki nem adott szabadságom megváltását pénzben, ami segített átvészelni a nyári hónapokat. Félek, hogy az idén elesek ettől az összegtől. Tehetek-e valamit ennek megakadályozására?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató kötelezettsége a szabadság kiadása. Erre vonatkozóan az Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó 122. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a jogviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.
1
6
7
8
39