Találati lista:
71. cikk / 419 Gyermek után járó pótszabadság – a távollét mint munkában töltött idő
Kérdés: A munkavállaló 32 éves anya, első gyermeke 2017. december 10-én született, a második 2020. január 3-án. A gyermekek után járó pótszabadság kiadása terén támadt nézetkülönbség. A fenti időszak alatt csak CSED, GYED, GYES miatt volt otthon. Az első gyermek születése évében, 2017. december 10-éig az éves szabadságából csak négy napot vett igénybe. A munkáltató számítása szerint a GYES utáni szabadságnapok száma 57. A GYES utáni szabadságok kiadása 2022. június 20. és 2022. szeptember 06. között történik. Az anya a 2022. évi időarányos szabadságát június 20-tól december 31-ig a munkáltató 11 napban állapította meg. A munkavállalónak a kora alapján ez évben 20+3 nap alap- és pótszabadság jár. A munkáltató közlése szerint a CSED, GYED, GYES idejére a gyermekek utáni pótszabadság nem számítandó. Kérjük szíves válaszukat, jár-e a pótszabadság, és miként kaphatja meg a munkavállaló?
72. cikk / 419 Szabadságkiadás munkaszüneti napon
Kérdés: A munkavállalóink megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, munkaszüneti napokon is. A szabadságokat a munkaidőkeretben is munkanapokban szeretnénk kiadni, de a törvény alapján munkaszüneti napokra nem lehet. Valóban azt jelenti a szabály, hogy a munkaszüneti napon nem lehet szabadságra menni?
73. cikk / 419 Alkotói szabadság az iskola igazgatóhelyettesének
Kérdés: Amikor kb. 10 éve megjelent a köznevelési törvény, örömmel vettem észre, hogy a pedagógusok számára lehetőség van "alkotói szabadság" igénybevételére. Egy alapfokú művészeti iskola igazgatóhelyetteseként dolgozom, zenetörténeti kutatásokat folytatok. Erre a célra igénybe vehetem-e a szabadságot, és ez esetben le kell mondanom a vezetői megbízásomról?
74. cikk / 419 Felmentési idő és a szabadságkiadás
Kérdés: Önkormányzati társulás fenntartásában lévő szociális és gyermekjóléti szolgálat intézményvezetője novemberben nyugdíjba vonul a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján. Március 1-jétől a felmentési idejét tölti, július 1-jétől pedig a munkavégzés alól mentesítve van a Kjt. 33. §-ának (3) bekezdése alapján. Kiadhatja-e a munkáltató a megmaradt szabadságát a felmentési idő azon időtartamára, amelyre a munkáltató mentesítette a közalkalmazottat a munkavégzési kötelezettség alól?
75. cikk / 419 Műszakpótlékra jogosultság – távollétek esetén
Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Főszabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 nap 18.00-06.00 és 2 nap 06.00-18.00 végez munkát, és 14 napon a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-14.00 (heti 2 pihenőnap kiadásával). Műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? (Példa: 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie?)
76. cikk / 419 Szabadság elévülése közszolgálati jogviszonyban
Kérdés: A polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnek a jogviszonya megszűnésekor a ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltásáról – a megszűnés jogcímétől függetlenül – intézkedni kell. A több mint négy éve görgetett (felhalmozódott) szabadság a Kttv. 104. §-ának (6) bekezdése alapján – eltérve a 192. §-ban előírt elévülési szabályoktól – kifizethető? Hiszen maga a Kttv. is kimondja, hogy a szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülése a jogviszony megszűnésének napján kezdődik.
77. cikk / 419 Esedékesség évét megelőző időszakra járó szabadság kiadása
Kérdés: Az Mt., a Kjt. és a Kttv. egyaránt szabályozza a szabadság kiadásának rendjét, miszerint a tárgyévre megállapított szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Önkormányzatunk intézményeinél előfordul, hogy mégsem kerül teljes egészében kiadásra a megállapított összes éves szabadság, és több évre visszamenőleg, évente pár napot görgetnek. Ajogszabály azt is leírja, hogy ezek a megmaradt napok a jogviszony megszűnésekor megválthatók. A 2017-ben (vagy korábbi években, illetve azt követő években) ki nem adott szabadság kiadható-e 2022-ben, ezzel is csökkentve a jogviszonymegszűnéskor a megváltandó napok számát?
78. cikk / 419 Fizetés nélküli szabadság a szülői szabadság után és végkielégítés
Kérdés: Egyik munkatársunk gyermekgondozási szabadsága a gyermek háromévessé válásával, augusztus 3-án lejár. Jelezte, hogy e naptól kéri az időközben felhalmozódott szabadságai kiadását. Szeptember 6-án kellene jönnie először dolgozni, de további két hétre szeretne még otthon maradni, mert ekkorra esik az óvodai beszoktatás. Köteles vagyunk ezt neki engedélyezni? Ha felmondásra kerülne a sor, jár-e neki végkielégítés, ha a szülése előtt csak hét hónapot dolgozott nálunk?
79. cikk / 419 Részmunkaidős munkavállaló beosztása
Kérdés: Szabályos-e az alábbi megállapodás és díjazás? A munkavállalóval részmunkaidős szerződést kötöttünk, heti 24 órás részmunkaidőre, általános teljes napi munkaidőre. A munkavégzése minden héten kedd, szerda, csütörtök napokon 8 órában fog történni (6:00-14:20-ig), 20 perc munkaközi szünettel, ami nem része a munkaidőnek. Április hónapban így 12×8 = 96 órát fog dolgozni. A munkavállaló alapbére 3000 Ft/óra, így 288 000 Ft lesz a bruttó bére. Az órabéresnek csak akkor kell fizetni az ünnepre, amennyiben emiatt csökkenne a heti munkaideje; vagyis ebben az esetben nem kell fizetni, ha jól gondolom. Amikor kedd, szerda, csütörtök valamelyikére esne a munkaszüneti nap, akkor pedig 8 órára kapja a távolléti díjat. A szabadságot órában adjuk ki a napi 8 óra figyelembevételével. A kötelező tájékoztatás tartalmazza, hogy ezen három napon, napi 8 órában végez munkát. Ez a gyakorlat munkaidőkerettel oldható csak meg, vagy nem kell hozzá, mivel állandó napokon és munkaidőben dolgozik?
80. cikk / 419 Szabadság kiadása – az egybefüggő 14 nap
Kérdés: Az Mt. kimondja, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Abban az esetben, ha a munkavállaló arról nyilatkozik, hogy nem szeretné az egybefüggő 14 napot igénybe venni, vagyis nem kéri ebben a formában a szabadságának a kiadását, a munkáltató munkaszervezési okból (pl. iskolai konyhák nyári szünidő alatti leállása) dönthet-e úgy, hogy a dolgozónak mégis kiad két hét szabadságot? A törvény szerint a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, ezért a leállás időtartamára időzítheti a szabadság kiadását. Véleményem szerint ez nem függvénye annak, hogy a munkavállaló milyen megállapodást kötött a 14 egybefüggő nap kiadására a munkáltatóval.
