Szabadságkiadás közigazgatási munkavállaló részmunkaidős munkaviszonyában

Kérdés: Önkormányzatnál munkaviszonyban (Mt. alá tartozó, heti 8 órás, kötetlen munkaidőben dolgozó) személy esetén, aki a Kttv. alá tartozó heti 40 órás köztisztviselői jogviszonya mellett, illetve aki a Kjt. alá tartozó heti 40 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett dolgozik, hogyan kell értelmezni és kiadni a szabadságot? A munkaideje csakis a főállású jogviszonyából adódó munkaidejét követően kezdődhet (16 óra után, figyelve a napi munkaidők közötti pihenőidőre). Mivel kötetlen munkaidőben dolgozik, így heti szinten naponta akár 1–4 órát is dolgozik, vagy nem dolgozik 1-2 napot. Az 1 munkanapnyi szabadságot 1,6 órának kell figyelembe venni, és így kiadni a szabadságnapokat, a hét többi napján pedig annyi órát dolgozik, hogy meglegyen a heti 8 óra?
Részlet a válaszából: […] Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni [Mt. 124. § (5) bek.]. Úgy kell tehát tekinteni, hogy a munkavállalónak heti öt munkanapja van, a hétvége pedig a két heti pihenőnapja. Egy nap szabadság pedig valóban 8/5 = 1,6[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:    

Össz-szervezeti egészségkárosodás – nem jár pótszabadsággal

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselőjének – a komplex minősítést végző szakértői bizottságnak a megváltozott munkaképesség minősítéséről szóló összefoglaló véleménye szerint – össz-szervezeti egészségkárosodása (ÖEK): 40% (minősítése: B1, rehabilitálható). Az egészségkárosodásra (megváltozott munkaképességre) tekintettel a köztisztviselőt megilleti-e a plusz öt munkanap pótszabadság? Szükséges-e más jogszabályra figyelemmel lenni e kérdésben, mint a Kttv. 102. §-a (5) bekezdésének a) pontja?
Részlet a válaszából: […] ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár. Mivel a kérdésben hivatkozott 40%-os össz-szervezeti egészségkárosodás fennállásához egyéb jogszabályi rendelkezés sem társít pótszabadságot, az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:      

Oktatói-nevelői pótszabadság – igénybevétel munkavégzésre

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján 25 munkanap pótszabadságból 15 munkanapot a munkáltató igénybe vehet. Milyen munkára, és hogyan lehet igénybe venni a 15 munkanap pótszabadságból egy bölcsődében kisgyermeknevelő esetén? Például továbbképzés, családlátogatás?
Részlet a válaszából: […] legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg [Kjt. 57. § (3) bek.]. E felhatalmazással élve a 257/2000. Korm. rendelet meghatározza, hogy a szociális ágazatban, így a bölcsődékben mely munkák minősülnek az oktatással, neveléssel összefüggőnek [257/2000. Korm. rendelet 8. §]. Arra azonban nincs konkrét jogszabályi rendelkezés, hogy pontosan mely tevékenységek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Eltérés a 14 napos egybefüggő szabadságkiadástól

Kérdés: Társaságunk azon munkavállalók esetében, akik az adott év során nem vettek igénybe legalább 14 nap egybefüggő szabadságot, írásbeli megállapodást köt, amelyben a felek közös megegyezéssel eltekintenek az egybefüggő 14 nap szabadság kiadásától. Szeretnénk megvizsgálni annak lehetőségét, hogy mellőzhető-e az írásbeli megállapodás megkötése abban az esetben, ha a társaság a munkavállalók szabadságát előzetesen elfogadott szabadságolási terv alapján adja ki.
Részlet a válaszából: […] kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe [Mt. 122. § (3) bek.]. Láthatóan, a 14 napos egybefüggő távollétre vonatkozó szabálytól mód van eltérni a felek megállapodásával. A törvény ehhez nem ír elő kötelező írásos formát, ezért az is megfelelő, ha a munkáltató által elkészített szabadságolási tervet (amely nem tartalmaz 14 napnyi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:      

„Többlet”-szabadság visszakövetelhetősége

Kérdés: Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott orvos munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre, a „többlet”-szabadságra kifizetett összeget a munkáltató az elszámolás keretében levonhatja-e a munkavállaló utoljára kifizetett munkabéréből, egyéb járandóságaiból?
Részlet a válaszából: […] része jár azzal, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít [Mt. 121. §]. A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani [Eszjtv. 6. § (13) bek.]. Arra azonban nem tartalmaz kifejezett felhatalmazást sem az Eszjtv., sem az Mt., hogy ellenkező esetben – ha a munkavállaló az időarányosnál több szabadságot vett igénybe a munkaviszony megszűnéséig – a munkáltató visszakövetelhetné a többletnapokra járó díjazást. A szakirodalomban kialakult többségi álláspont szerint ez a törvény más rendelkezéseiből sem vezethető le egyértelműen (pl. a jogalap nélkül felvett munkabér visszakövetelésére vonatkozó szabályokból). Ezért a munkáltató feladata, hogy a naptári év során lehetőleg úgy ütemezze a szabadság kiadását, hogy az nagyjából megfeleljen az időarányosan járó mennyiségnek. Ha ettől eltér (pl. már februárban négy hét fizetett szabadságot ad ki a munkavállalónak),[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:      

Cukorbetegség – nem jár pótszabadsággal

Kérdés: Jár-e cukorbetegnek pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] [Mt. 120. §]. Megváltozott munkaképességű személy az, akinek a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű; vagy aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt; vagy akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Hozzátartozó halála – mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Hozzátartozó halála esetén a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól két napra. A munkavállaló feleségének nagyszülője hunyt el, 2025. január hónapban. A munkavállaló az igényét egy évvel később, 2026. január 6-án nyújtotta be. A munkáltató köteles megadni ebben az esetben a két nap „rendkívüli szabadságot”, vagy elutasíthatja a kérelmet? Ha elutasíthatja, milyen jogszabályra hivatkozva? Belső szabályzatban lehet-e szabályozni, hogy meddig fogadja el a kérvényeket a munkáltató? Pontosan ezen kellemetlenségek elkerülése végett.
Részlet a válaszából: […] 294. § (1) bek. b) pont], tehát a kérdés szerinti esetben a munkavállaló valóban jogosult a két munkanap fizetett távollétre a felesége nagyszülője halála okán. A törvény e távollét igénybevételére nem határoz meg határidőt, de a szabály rendeltetéséből eredően, ezt a halálesethez kapcsolódó észszerű időn belül lehet igénybe venni (pl. az érzelmi megrázkódtatás miatt a halálesetet közvetlenül követően, a temetés megszervezéséhez, a temetés napjára, a hagyatéki tárgyalás idejére). Elképzelhető, hogy a munkavállalónak akár egy évvel később van észszerű igénye a távollétre, például a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:    

Mentesülés a munkáltató engedélyével – jogszerző idő a szabadság tekintetében

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése alapján a munkáltató mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól az egyoldalú munkáltatói szabályzatban meghatározott esetben „automatikusan”. Erre vonatkozóan a munkáltató dönthet-e úgy – ezen egyoldalú munkáltatói szabályzatban –, hogy e mentesítési időszak a szabadság vonatkozásában munkában töltött időnek minősül annak ellenére, hogy a fenti eset az Mt. 115. §-ának (2) bekezdésében lévő felsorolásban nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] akár egy szabályzat formájában –, hogy bizonyos további esetekben is igazoltan távol lehet a munkavállaló. A munkavállalót az Mt. szerinti fizetett szabadság a munkában töltött idő alapján illeti meg, minden naptári évben [Mt. 115. § (1) bek.]. A szabadságra való jogszerzéshez tehát nem elegendő önmagában a munkaviszony fennállása, hanem a munkavállalónak ténylegesen teljesítenie is kell munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét ez alatt az idő alatt. Az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése sorolja fel azokat az időtartamokat, amikor a munkavállaló ugyan nem dolgozik, mégis jár rá a fizetett szabadság. Ez a felsorolás a munkáltató egyoldalú engedélye alapján történő mentesülést[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Öt munkanap pótszabadság – ha mégsem jár egészségsérelem okán

Kérdés: Munkavállalónk benyújtotta a határozatait az 5 munkanap pótszabadság igényléséhez a megváltozott munkaképessége miatt. A határozat szerint 2012-ben 40%-os egészségkárosodást állapítottak meg, azóta baleseti járadékot kap. A felülvizsgálatok során az egészségkárosodás mértékét szinte minden alkalommal más százalékban határozták meg. Az utolsó határozat szerint az összes baleseti eredetű egészségkárosodás mértéke 33% (3. fokozat) véglegesen, a vizsgálatkori állapota alapján ennek további felülvizsgálata nem szükséges. Jogszerűen jár el a munkáltató, ha az 5 munkanap pótszabadságot nem adja meg a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] akinek a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60%-os vagy kisebb mértékű; vagy aki legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt; vagy akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100%-os mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt; vagy aki rokkantsági ellátásban részesül [Mt. 294. § (1) bek. l) pont]. A kérdés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság tartamának arányosítása

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy a GYED-ről visszatérő anyukák esetében a szabadságok kiszámításánál csak az alap+életkor után járó szabadságnapokat arányosítjuk, és a gyermekek után járó pótszabadságot pedig teljes egészében hozzáadjuk a kapott arányosított munkanapok számához? Egyedül abban az esetben nem, ha a munkaviszony év közben megszűnik, úgy a gyermekek után járó szabadságnapokat is arányosítjuk. Jól értem?
Részlet a válaszából: […] töredéknap egész munkanapnak számít [Mt. 121. § (1)–(2) bek.].Amennyiben a munkavállaló a gyermek születése okán van távol, akkor az egyes naptári évekre járó szabadságait az alábbiak szerint kell meghatározni:Első lépésben attól az évtől, amelyben a gyermeke megszületik, megilleti a gyermek utáni teljes pótszabadság [Mt. 118. § (1) bek.]; például 2024-ben született 1 gyermek után ettől az évtől 2 munkanap. Az alapszabadságot és a pótszabadságokat össze kell adni, így megkapjuk a munkavállalónak egy naptári évre járó összes szabadságnap számát (legyen pl. 25 munkanap, amelyből 2 a gyermek után jár).Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy a tárgyévben mennyi a munkavállaló munkában töltött ideje, mivel szabadság csak arra illeti meg. Ha például a szülési szabadság kivétele 2025. október 1-jén kezdődött meg, a 2025. évre még a munkában töltött időt nem csökkenti, azaz – egyéb csökkentő tényezők hiányában – a 25 munkanap szabadság 365/365-öd része illeti meg a munkavállalót. A 2026. évben a szülési szabadság fennmaradó része és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság telik,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
…
12