Globális informatikai hiba miatti munkakiesés

Kérdés: A július 19-i Crowdstrike frissítési hiba a Windowsra a cégünket is érintette, a számítógépeken nem tudtunk dolgozni. Erre a napra mit kell fizetnie a cégünknek? Az irodai és műszakos kollégákat korábban elengedték. A délutánosokat értesítették, hogy ne jöjjenek be.
Részlet a válaszából: […] bérpótlék is megilleti [Mt. 147. §]. A munkáltató által igénybe vett eszközök, szoftverek és szolgáltatások hibája önmagában nem minősül külső oknak. Mivel a kérdés szerinti esetben a szolgáltató által készített biztonsági frissítés volt a hibás, ami a számítógépek működésképtelenségét okozta, ezért nem beszélhetünk elháríthatatlan külső eseményről, egyszerűen a szolgáltató (belső) hibájáról. Ennek okán az állásidő szabályai alkalmazandók,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Munkáltatói jogkörgyakorlás – a jogalap

Kérdés: Az Mt. 20. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg. Az Mt. 31. §-a alapján alkalmazandó Ptk. 6:11. §-ának (2) bekezdése értelmében pedig a képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat. Amennyiben a munkáltató a munkáltatói joggyakorlás rendjét egyoldalúan belső szabályzatban állapítja meg, akkor ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlása jogszabályon alapul, vagy pedig meghatalmazáson?
Részlet a válaszából: […] vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni [Ptk. 6:15. § (1) bek.]. A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek [Ptk. 6:17. §].A Ptk. ezen szabályait a jognyilatkozatra megfelelően kell alkalmazni [Mt. 31. §], azaz a munkajogviszony sajátosságaira tekintettel. Ebből következően, ha meg kell feleltetni a képviseleti jogot létesítő, Ptk. szerinti típusoknak a munkáltatói szabályzatot, akkor az a meghatalmazásnak feleltethető meg leginkább – de mivel a munkajogi jognyilatkozatra, különösen a munkáltatói szabályzatra sok eltérő szabály[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:    

Munkáltatói joggyakorlás – a jogosult utólagos jóváhagyása

Kérdés: Az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jól értjük, hogy ha a munkáltató akár a per során hagyja jóvá a jognyilatkozatot (mely perben a munkavállaló hivatkozik arra, hogy nem az arra jogosult tett a munkáltató nevében jognyilatkozatot), azzal az említett szakasz alapján fennálló érvénytelenségi okot teljes egészében kiküszöböli? Van-e jelentősége annak, ha a munkavállaló a munkáltatói jóváhagyás előtt hivatkozik érvénytelenségre?
Részlet a válaszából: […] alkalmazni kell a Ptk. 6:4. §-át, melynek értelmében a jognyilatkozat írásban, szóban és ráutaló magatartással is megtehető. A Kúria felmondások és azonnali hatályú felmondások gyakorlatával foglalkozó joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló jelentése szerint [a_felmondasok_ es_azonnali_hatalyu_felmondasok_gyakorlata_-_osszefoglalo_jelentes.pdf (kuria-birosag.hu), 13. o.] a jóváhagyás aktív, tevőleges magatartást követel meg a munkáltatótól, ezért a ráutaló magatartással történő utólagos jóváhagyás ennek a követelménynek nem felel meg. Megjegyzendő, hogy a joggyakorlat-elemző csoport például a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatokat illetően az utólagos jóváhagyás alaki követelménye tekintetében abból indult ki, hogy mivel ezeknél az írásbeliség érvényességi kellék, azok jóváhagyása is írásban történhet. A joggyakorlat-elemző csoport arra is kitér, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló a jóváhagyásra irányuló jognyilatkozatát akár a bírósági tárgyaláson is megteheti (ezt értelemszerűen a bíróság jegyzőkönyvbe foglalja). Mindebből következik, hogy a munkáltató a per során is jóváhagyhatja a jognyilatkozatot, értelemszerűen abban a perben is, amelyben a munkavállaló éppen arra hivatkozik, hogy azt nem az arra jogosult tette meg. Ez az Mt. értelmében valóban kiküszöböli az érvénytelenségi okot. E körben – például abban a tekintetben, hogy a jóváhagyásra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:    

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Kérdés: Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa ki ez a társaság, mint munkáltató, hogy a munkavállalókkal szemben mindkét cégjegyzésre jogosult képviselője önállóan gyakoroljon munkáltatói jogkört, illetve a munkáltatói jogkörgyakorlásba bevonhatnak-e további, más munkavállalókat is, akik szintén önállóan képviselnék a céget munkajogi ügyekben?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg [Mt. 20. § (1)–(2) bek.]. Az Mt. idézett szabálya alapján nincs akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét az adott társaság mint munkáltató a számára leginkább megfelelő módon alakítsa ki, így a munkáltatói jogkört a társaság munkavállalói felett akár mindkét cégjegyzésre jogosult képviselő önállóan is gyakorolhatja.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Kérdés: Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására vonatkozik kérdésünk. A Mötv. 35. §-ának (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. A Mötv. 71. §-ának (2) bekezdése szerint a megyei jogú város polgármestere, a fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege 1 300 000 forint. A Kttv. a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonyának szabályait tartalmazza. Amennyiben a polgármester megválasztása főállásúként történt, és egyidejűleg helyi önkormányzati képviselőnek is megválasztották, jogosult-e az illetménye és polgármesteri költségtérítése mellett az önkormányzat helyi rendeletében meghatározott képviselői tiszteletdíjra is?
Részlet a válaszából: […] polgármesterekre irányadó rendelkezései között. Ebből arra következtethetünk, nincs akadálya annak, hogy ugyanazon személy ugyanannál a települési önkormányzatnál legyen polgármester, ahol egyúttal önkormányzati képviselő is. A Mötv. 74. §-ának (2) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy a 3000 fő feletti lakosságszámú település főállású polgármesterea) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység – ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagjaként vagy vagyonellenőreként folytatott tevékenységet is –,b) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,c) az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony – ide nem értve az egészségügyi alapellátásban végzett tevékenységet –,d) önkéntes tartalékos szolgálati viszonykivételével más kereső foglalkozást nem folytathat, egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el, és nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Kérdés: Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati tisztviselői jogviszonyba?
Részlet a válaszából: […] megszüntetésre került a kormánytisztviselő kormányzati jogviszonya (pl. lemondással vagy közös megegyezéssel), vele a közös önkormányzati hivatalnál közszolgálati jogviszonyt létesítsenek.A Kttv. kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a törvény VIII. Fejezetében foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni a köztisztviselőkre. A Kttv. 226. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján, ahol a Kttv. „kormányzati szolgálati jogviszonyt” említ, azon a köztisztviselők tekintetében (a Kttv. VIII. Fejezet alkalmazásában) „közszolgálati jogviszonyt” kell érteni. E rendelkezésekből következik, hogy a Kttv. 62/B. §-a megfelelő értelmezésével arra juthatunk, hogy amennyiben a közszolgálati jogviszonyt létesítő személy ezt közvetlenül megelőzően a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő harminc napon belül első jogviszonyként közszolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. E rendelkezést a törvénymódosítás indokolása szerint a jogalkotó kifejezetten azért vezette be, mert ugyan a Kit. nem ismeri az áthelyezés jogintézményét, azonban mégis biztosítani kívánta az egyes jogállási törvények közötti váltás esetén a jogviszony folyamatosságát. A Kttv.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:    

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem köthető ki próbaidő annak, aki „a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy kinevezésével egyidejűleg igazgatói vagy igazgatóhelyettesi megbízást kap”. Ha az említett kolléganő több mint tíz éve az oktatási hivatal pedagógiai központjában szaktanácsadó óvodapedagógia, konfliktuskezelés és intézményfejlesztés szakterületen dolgozik heti 1 napon pár órában (3-4), rá vonatkozik-e ez a b) pont?
Részlet a válaszából: […] köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a hivatal biztosítja”. Hivatalon az oktatási hivatal értendő a 121/2013. Korm. rendelet 3. § a) pontja alapján. Az oktatási hivatal pedagógiai oktatási központjai (továbbiakban: POK-ok) az oktatási hivatal főosztály jogállású szervezeti egységei, amelyek országos lefedettséget biztosítva látják el a hivatal vármegyei és területi feladatait a pedagógiai-szakmai szolgáltatások területén [OH SZMSZ 62. §].A szaktanácsadói feladatokat többféle jogviszony alapján is el lehet látni. Az Nkt. 61. §-ának (4) bekezdése kimondja: a szaktanácsadó pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazásában áll, vagy egyéb köznevelési intézmény alkalmazottja, vagy onnan öt évnél nem régebben ment nyugdíjba. Így önmagában a szaktanácsadói névjegyzéken való szereplés még nem feltétlenül jelenti azt, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Kérdés: Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné január 1-jével újra foglalkoztatni nyugdíjasként, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (mivel nagyon megbízható, jó dolgozó). Lehet-e ezt pályáztatás nélkül, ha igen, határozott vagy határozatlan időre?
Részlet a válaszából: […] szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását a Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállására tekintettel, ha a jogviszony köznevelési intézményben áll fenn”. A fentiek alapján ez esetben legegyszerűbb lenne, ha egyáltalán meg sem szüntetnék a dajka jelenlegi köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát. Ugyanis az nem feltétele a nyugdíjban részesülésnek, továbbra is dolgozhat, és mellette a nyugdíját is kaphatja. Ha szükséges, a jogviszony közös megegyezéssel módosítható (pl. részmunkaidőről állapodhatnak meg a felek). Az esetleg már közölt felmentés a dajka beleegyezésével visszavonható.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

Kérdés: A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a munkavégzés helyét, idejét, a munkavégzés módját és egyéb jellemzőket (pl. a munkaruha viselését)? A munkáltatói utasítás jognyilatkozatnak vagy pedig jognyilatkozatnak nem minősülő „egyszerű” nyilatkozatnak minősül?
Részlet a válaszából: […] következményekkel, ezért azok csak nyilatkozatoknak tekinthetők [ld. Lőrincz György: Az Mt. általános rendelkezései. In: Kozma Anna – Lőrincz György – Pál Lajos: A Munka Törvénykönyvének magyarázata. Orac, Budapest, 2023. 116. o.]. Az Mt. 15. §-ának (5) bekezdése erre is figyelemmel foglal akként állást, hogy a megállapodás teljesítése során tett, jognyilatkozatnak nem minősülő nyilatkozat, továbbá a munka irányításával összefüggő munkáltatói jognyilatkozat tekintetében az Mt. 20–26. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.Az utasítási jog azonban nem korlátlan. Vannak formai korlátai: noha általában nem kötelező az utasítás írásba foglalása, ha azonban munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. jogszabály vagy kollektív szerződés) előírja, írásba kell foglalni azt. Az Mt. 108. §-ának (1) bekezdése külön is megemlíti, hogy a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. A munkavállaló kérésére a munkáltatónak minden egyéb utasítást is írásba kell foglalnia akkor is, ha az egyébként nem kötelező [Mt. 22. § (1) bek.]. Ezenfelül az Mt. számos korlátját adja a munkáltatói utasításoknak az egyes jogintézmények szabályozása során [így pl. a rendkívüli munkaidő naptári évenkénti korlátja általánosságban kétszázötven óra az Mt. 109. §-ának (1) bekezdése szerint, vagy az Mt. 53. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaszerződéstől eltérő, más helységben végzendő munkavégzéshez bizonyos esetekben a munkavállaló hozzájárulása is szükséges, ami kétségkívül korlátját képezi a munkáltatói utasításnak].Az utasítási jog korlátja az is, hogy annak a megfelelő személytől kell származnia, azaz utasítást adni a munkáltató képviseletében eljáró személy jogosult, vagyis a munkáltatói jogkör gyakorlója [Mt. 20. § (1) bek.]. Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Ugyanakkor jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára [Mt. 20. § (3) bek.].Az utasítás korlátait tartalmazza az Mt. 54. §-a is. E szerint a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét, egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló – a rendelkezésre állási kötelezettség teljesítésének idejére vonatkozó utasítást kivéve – az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni. A munkavállaló a munkáltató utasításától eltérhet, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli, és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell [Mt. 54. § (1)–(4) bek.]. A gyakorlat szerint[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Munkáltató által előírt végzettség megszerzése

Kérdés: A munkáltató a munkavállalóval munkaviszonyt létesített, és a munkakörre előírt egy meghatározott végzettséget. Egy év elteltével a munkáltató jogosult-e erre a munkakörre további végzettség megszerzését előírni? Ha jogosult, akkor a munkavállaló ilyen esetben megtagadhatja-e ezen új végzettség megszerzését?
Részlet a válaszából: […] ami a munkavállaló munkaköréhez kötődik [Mt. 51. § (1) bek. és 52. § (1) bek.]. Az ilyen végzettség megszerzésére vonatkozó utasítást a munkavállaló csak az általános szabályok szerint tagadhatja meg. Ebben az esetben az a megtagadási eset jöhet szóba, hogy az utasítás valamely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik [Mt. 54. § (2) bek.]. Például, nem kötődik a végzettség a munkakörhöz, vagy a képzés teljesítése a munkaidőszabályok megszegésével járna. Fontos, hogy a munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató köteles biztosítani [Mt. 51. § (2) bek. b) pont]. Ebbe beletartozik a munkavégzéshez szükséges képzés nyújtása is. Így, ha a munkáltató előír valamilyen végzettségi követelményt, gondoskodnia[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:    
1
2