Munkavállaló összeférhetetlen magatartása

Kérdés: Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere tulajdonosa/ügyvezetője a saját munkavállalója (pl. nem olyan személy írta alá a megbízási szerződést a munkavállaló társaság oldaláról, aki képviseleti jogosultsággal rendelkezik), a munkavállalóval szemben jogszerű lehet-e bármilyen munkáltatói intézkedés? Amennyiben igen, milyen alapon, illetve vannak-e olyan körülmények, amelyek miatt megállapítható lehet, hogy a munkáltató nem tanúsította a kellő gondosságot a munkavállaló társaságának a leszerződtetésekor, és tudomást kellett volna szereznie arról, hogy a munkavállaló megszegte az összeférhetetlenségi szabályokat?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A munkavállaló továbbá köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Szakszervezeti tisztviselő részére adott információk felhasználása

Kérdés: Előírható-e kollektív szerződésben az, hogy a szakszervezeti tisztviselő a munkáltatótól kapott információkat általános jelleggel köteles teljes titokban tartani, és azt harmadik személyek felé semmilyen formában nem kommunikálhatja?
Részlet a válaszából: […] A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személynek a munkáltatóval összefüggésben szerzett információi felhasználására két szabályozás érvényes, az információ jellegétől függően:a) olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a munkáltató jogos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Szakszervezet tájékoztatáshoz fűződő jogának terjedelme

Kérdés: Kollektív szerződéssel és szakszervezettel rendelkező nagyvállalat vagyunk. A szakszervezet a kollektív szerződés módosításához és a bértárgyaláshoz évekre visszamenően különböző adatokat kért, amelyek részben rendelkezésre állnak, azonban részben külön adatgyűjtést, illetve feldolgozást igényelnének. Milyen adatokat kell megadnunk neki? Azt mondhatjuk, hogy üzleti titok miatt nem akarunk kiadni bizonyos információkat?
Részlet a válaszából: […] A szakszervezet jogosult a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni, és ezzel összefüggésben a szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Üzleti titok kiszivárogtatása – híváslista lekérdezése a munkáltató által

Kérdés: Azt gyanítjuk, hogy egyik munkavállalónk üzleti titkokat szivárogtat ki egy, a konkurenciánál dolgozó ismerősének. Mivel a munkavállalónak csak egy telefonja van, és azt használja céges és magáncélra is, feltételezzük, hogy ezen intézi az információk átadását. Azt szeretnénk tudni, hogy a bizonyítékszerzéshez lekérhetjük-e a szolgáltatótól a telefonja híváslistáját, hogy kiderítsük, hogy kivel beszélt az elmúlt időszakban?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. az adatvédelem és a munkáltatói ellenőrzés körében rögzíti, hogy a munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Kártérítés kikötése a titoktartási kötelezettség megszegése esetére

Kérdés: Kiköthetjük-e jogszerűen a munkavállalónkkal kötött egyedi megállapodásban azt, hogy amennyiben megszegi a titoktartási kötelezettségét, köteles automatikusan egy előre meghatározott összegű kártérítést fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 103. § (3) bekezdése értelmében a munkavállalóköteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot – a Ptk. 81. §-ábanfoglaltak figyelembevételével –, valamint a munkáltatóra, illetve atevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Rendkívüli felmondás – a felmondási idő alatt

Kérdés: Cégünk nemegyszer került már olyan helyzetbe, hogy a rendes felmondásunkat követően egyes munkavállalók a felmondási idejük munkával töltött része alatt kicsit többet engedtek meg maguknak. Késtek, a munkaidő alatt búcsúpartikat szerveztek nem kevés alkohol elfogyasztása mellett, egy esetben pedig az elhelyezkedés érdekében egy távozó kollégánk e-mailen olyan adatokat juttatott ki a cégtől, amelyek véleményünk szerint üzleti titoknak minősülnek. Milyen szankciót alkalmazhatunk, megszüntethető-e a felmondási idő alatt rendkívüli felmondással a legrenitensebbek munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] A felmondási idő lejártával a munkaviszony a másik félhozzájárulása nélkül szűnik meg, nincs akadálya azonban annak, hogy afelmondási idő alatt bármelyik fél, így a munkáltató is éljen a rendkívülifelmondás jogával. A rendes felmondás mint egyoldalú címzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.