Munkaviszonyban történő foglalkoztatás elutasítása – a jubileumi jutalom sorsa

Kérdés: Közalkalmazottunk nem járult hozzá a Módtv. szerinti továbbfoglalkoztatásához az Mt. hatálya alatt, így 2020. október 31. napjával a jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. Amegszűnés időpontjában harmincöt év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Jár-e, illetve kifizethető-e részére a negyvenéves jubileumi jutalom az utolsó munkában töltött napon?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a közalkalmazott a 2020. augusztus 15-i, ajánlattételre meghatározott határidőt követő harminc napon belül úgy nyilatkozott, hogy nem járul hozzá a Módtv. szerint a munkaviszony keretében történő továbbfoglalkoztatásához, úgy a kulturális intézménynél fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Távozó intézményvezető és a jogviszonyváltás

Kérdés: Kulturális intézményünk intézményvezetője (magasabb vezető) 2019 áprilisában megszerezte az öregségi nyugdíjra való jogosultságát, azaz nyugdíjasnak minősül, de nem kérelmezte nyugdíjának megállapítását, továbbra is ellátja az intézményvezetői feladatokat. Intézményvezetői megbízása 2022-ben járna le. A Módtv. rendelkezéseinek eleget téve 2020. augusztus 1-jéig tájékoztattuk közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, illetve augusztus 15-ig megküldtük részére a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot.
1. Ha a Módtv. 2. §-ának (5) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonya átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, jogosult lesz-e végkielégítésre?
2. Amennyiben elfogadja az ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ugyanakkor 2020. október 31-e előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, akkor nyolc hónap felmentési időre lesz jogosult. A munkáltató várhatóan a teljes felmentési időre mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. A felmentési idő alatt a Kjt. szerint távolléti díjra jogosult. Az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest az ajánlat szerint munkabére emelkedni fog. Jól gondoljuk, hogy a felmentési idő alatt október 31-ig a korábbi közalkalmazotti illetményének, míg november 1-je után a megemelt munkabérének megfelelő távolléti díjra lesz jogosult?
3. A munkáltató tervei szerint a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől – az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján – az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át. Tekintettel arra, hogy az intézményvezető ebben az időpontban már a Kjt. alapján megállapított felmentési idejét tölti (melynek teljes időtartamára mentesítették a munkavégzés alól), az átvevő munkáltatónak kell-e őt az átszállást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia a munkáltató személyében bekövetkezett változásról? Kell-e vele 2021. január 1-jétől új munkaszerződést kötni? Az átszállást követően az ő "helyére" vehet-e át/fel másik munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] 1. A Módtv. 2. §-ának (5) bekezdése értelmében a kulturális intézménynél a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, a Módtv. erejénél fogva megszűnik, ha az ajánlattételre meghatározott határidőt követő harminc napon belül a közalkalmazott– írásban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Jubileumi jutalomra való jogosultság és a nyugdíjba vonulás

Kérdés: Közalkalmazott esetén jár-e a 25 éves jubileumi jutalom az alábbi esetben? A közalkalmazott a nők negyvenéves szolgálati idejével történő nyugdíjazását 2020. december 29-től tudja igénybe venni. A 25 éves közalkalmazotti jogviszonyát 2021. július 6-án szerezné meg. Ha tovább dolgozna, és csak 2021. január végén menne nyugdíjba, akkor járna-e neki a kedvezményes jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-a a jubileumi jutalom előrehozott kifizetésének két esetét szabályozza. Az egyik szerint, ha a közalkalmazott jogviszonya arra tekintettel szűnik meg a 30. § (1) bekezdésének d) pontja alapján, hogy a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Pótlékkülönbözet megfizetése – ha megszűnt a közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: A Kjt. végrehajtási jogszabálya, a 257/2000. Korm. rendelet módosításáról szóló 18/2020. (II. 19.) Korm. rendelettel megállapított 5. és 6/a. számú melléklete szerinti pótlékra a közalkalmazott 2020. január 1-jétől jogosult. A 2020. január hónapra járó illetménykülönbözetet 2020. március hónapban kell kifizetni a közalkalmazott részére. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a közalkalmazotti jogviszony határozott idő lejárta miatt, illetve közös megegyezéssel 2020. január 31. napjával megszűnt? Így a 2020. február 20-án hatályba lépett kormányrendelet idején ezen dolgozókkal intézményünk már nem állt jogviszonyban. Ennek ellenére meg kell adni a január hónapra járó illetménykülönbözetet?
Részlet a válaszából: […] A 257/2000. Korm. rendelet 5. számú melléklete a szociális ágazati összevont pótlékot, 6/a. melléklete a bölcsődében, minibölcsődében foglalkoztatott bölcsődei dajkák bölcsődei pótlékát határozza meg. A szociális ágazati összevont pótlék eddig is létezett, viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkabérfizetési határidő – a közfoglalkoztatási jogviszony felmondásakor

Kérdés: 2020. január 17-én felmondtam a közfoglalkoztatási szerződésemet, találtam jobb állást. A közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése után nem öt napon belüli fizetik ki a fennmaradó béremet?
Részlet a válaszából: […] A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai a Kftv.-ben meghatározott eltérésekkel alkalmazandók [Kftv. 2. § (1) bek.]. Az Mt. értelmében a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Azonnali hatályú felmondás a munkavállaló által

Kérdés: A munkáltatómmal közöltem, hogy azonnali hatállyal felmondok, és ezt levélben is megtettem. Van még hat nap tavalyi szabadságom, de nem veszi figyelembe, mert a jelenléti ívbe mindennap azt írja, hogy igazolatlan távollét. Nem tudom, ezzel mi a szándéka. A papírjaimat sem akarja kiadni öt nap után, mert közölte velem, hogy ő szabadságon lesz a jövő héten. A szabadságkifizetés igényét is jeleztem neki levélben, és beleírtam, hogy postai úton küldje el a papírjaimat. A felmondólevelemet megkapta, de nem válaszolt még rá. Ráadásul tudomásomra jutott, hogy ő is írt nekem egy felmondólevelet, de még nem kaptam meg. Nem tudom, mit tegyek.
Részlet a válaszából: […] Mivel a tényállás alapján nem utal semmilyen körülmény arra, hogy a próbaidő még fennállt volna, feltételezzük, hogy nem ennek tartama alatt szüntette meg a munkaviszonyát azonnali hatállyal felmondással. Szükséges azt is rögzíteni, mivel a leírtak alapján nem állapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkavállalói felmondás és a ki nem fizetett bér

Kérdés: Felmondtam a cégnél, el is fogadták a felmondásomat, de nem hajlandók kifizetni az október hónapban ledolgozott egyheti munkabéremet, és a szeptemberi havi jutalékomat, aminek kifizetése október 10-én lett volna esedékes (kb. 200 000 forint). Mi a teendőm?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, a felmondás egyoldalú jognyilatkozat, így annak hatályosulása nem függ a másik fél – jelen esetben a munkáltató – elfogadásától. Önnek a felmondásától függetlenül jár a munkaviszony fennállása alatt ledolgozott időre járó munkabére. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Felmondás jogszabályi hivatkozás nélkül

Kérdés: Négyéves határozott idejű munkaviszonyomat vétkes kötelezettségszegés és a munkáltató gazdaságos és eredményes működésére hivatkozással szüntették meg. Az indokolás alapján ez azonnali hatályú felmondásnak hat, mégis felmondási idővel és végkielégítéssel mondtak fel nekem. A felmondás nem tartalmaz egyetlenegy jogszabályi hivatkozást sem arra nézve, hogy az "sima" vagy azonnali hatályú-e, illetve a felmondási idő, valamint az utolsó munkában töltött nap sem szerepel benne, csak annyi, hogy felmentenek a munkavégzés alól a felmondási idő felére, a másik felére meg beszámítják a "bent ragadt" nagyszámú szabadnapjaimat a megkérdezésem nélkül. Eséllyel támadhatom-e meg jogellenességre hivatkozással a felmondást, amely mellett egyebekben versenytilalmi ellenértéket is követelnék munkáltatómtól, illetve hogyan szólíthatom fel a munkáltatót, hogy a felmondási időm felére önkényesen kiadott szabadságom ellenértékét adja ki?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által leírtakból az tűnik ki, hogy mivel a munkáltató felmondási időt biztosított a megszüntető jognyilatkozatában, a munkaviszony-megszüntetés felmondásnak minősül. Önmagában ugyanis a munkáltatói felmondást olyan indok is megalapozhatja, amely egyébként akár az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor

Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
Részlet a válaszából: […] A munkajogi szabályozás nem tesz különbséget "főállás", "mellékállás", illetve "másodállás" között. Ebből következően a munkavállalót és a munkáltatót is ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik valamennyi, a köznyelvben ekként hívott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?
Részlet a válaszából: […] A Kftv. 2. §-ának (5)–(9) bekezdése sorolja fel, hogy az Mt. szabályai közül melyek nem alkalmazhatók a közfoglalkoztatási jogviszonyra. A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó Mt. 63-85. §-ai közül a Kftv. 2. §-a (5) bekezdésének g)-j) pontjai az Mt. 70. §-a,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.
1
2
3
6