247 cikk rendezése:
31. cikk / 247 Képzésben való részvétel munkajogi vonatkozásai
Kérdés: Magánóvodában az egyik óvodapedagógusunk – hallgatólagos jóváhagyásunkkal – szeptembertől levelezőn elkezdte a gyógypedagógiai főiskolát. Nem várt módon a levelezőképzés a teljes pénteki napokat igénybe veszi. Hogyan "oldhatnánk meg" a péntekeket? Kiadható-e ezekre a napokra fizetés nélküli szabadság? Az arányos fizetéscsökkenésen kívül lehet más következménye ennek? "B tervként" szóba jött még a tanulmányi szerződés is. Egy ilyen szerződésben bármiben megállapodhatnak a felek?
32. cikk / 247 Tanulmányi szerződés megszegése – a várandósság
Kérdés: Egy munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, azonban a képzés időtartama alatt várandós lett. A képzéshez tartozó kötelező gyakorlatot így már – orvosi tilalom okán, mivel várandós személy nem dolgozhat a gyakorlathoz tartozó munkakörülmények között – nem tudja teljesíteni, azaz a tanulmányi szerződésben előírt idő alatt a vállalt végzettséget nem fogja megszerezni. Ez tekinthető szerződésszegésnek?
33. cikk / 247 Tanulmányi szerződés megszegéséből eredő igény
Kérdés: Intézményünk három dolgozójával tanulmányi szerződést kötöttünk. A szükséges végzettséget a tanulmányi szerződésben kitűzött határidőn belül nem szerezték meg, ezért szerződésszegés okán felszólította őket a munkáltató a visszatérítésre. Az intézmény székhelye 2021-ben átadásra került az egyháznak, az egyik dolgozó – aki a tanulmányi szerződéssel érintett – munkáltatója így megváltozott. A másik két dolgozó a régi intézménynél maradt, tehát esetünkben a munkáltató személye nem változott meg. Az egyik dolgozó megkezdte a visszafizetést (ő az egyike azon dolgozóknak, aki a régi intézménynél maradt), a másik kettő nem teljesített. Az a két dolgozó, akinek esetében a munkáltató személye nem változott, mindketten munkában maradtak, állandó létszámhiány miatt a munkáltató nem akart megválni tőlük. 2022-ben ők ketten megszerezték a szükséges végzettséget. Követelheti-e a munkáltató továbbra is a tanulmányi szerződés megszegése miatt a visszatérítést azoktól a dolgozóktól, akik nála maradtak, de az idei évben – késve – megszerezték a végzettséget? Illetve megteheti-e azt, hogy a visszatérítéstől eltekint (amennyiben igen, szükséges-e ehhez egy különmegállapodás stb.)? Azon dolgozó esetében, aki a másik munkáltatóhoz került időközben, ki követelheti a visszatérítést, a régi vagy az új munkáltató (az átadásról szóló megállapodásban a tanulmányi szerződés nem lett külön nevesítve)? Átszállt-e a visszakövetelés joga az új munkáltatóra?
34. cikk / 247 Megváltozott munkaképesség – a pótszabadság arányosítása
Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalónk 2021. augusztus 16-tól keresőképtelenség miatt 2022. május 16-ig távol van. Megváltozott munkaképességét 2021. december 15-én állapították meg, mely dokumentumot 2022. május 4-én mutatta be. Az évenkénti öt nap pótszabadság a 2021. évre vonatkozóan visszamenőleg megállapítható-e, ha igen, akkor teljesen, vagy csak a megállapítástól számítva részarányosan illeti meg? A munkaviszony megszűnése esetén az öt munkanap pótszabadság megilleti őt, vagy a megszűnés napjáig az alapszabadsághoz hasonlóan azt is arányosítani kell?
35. cikk / 247 Költségtérítés saját gépkocsi használata után
Kérdés: A Támogató Szolgálatban személyi segítő tevékenységét végző szakdolgozók saját gépkocsit használnak a munkakörük ellátásához. A személyi segítők a munkáltató székhelye szerinti városban és a támogató szolgálat járásainak különböző településein is látnak el személyi segítést, ahová saját gépkocsival járnak. Van olyan dolgozó, aki vidékről jár be a székhelyre, és innen megy vidékre ellátásba. Saját személygépkocsi használata esetén megilleti-e őket költségtérítés és milyen összegben? Milyen nyilvántartást kell vezetni nekik? Kell-e erről írásba foglalni valamit?
36. cikk / 247 Agora területe és annak határai
Kérdés: A Kultv. és a végrehajtására kiadott 39/2020. EMMI rendelet értelmezésében kérnénk állásfoglalásukat. Megyei jogú városban kizárólagos önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság létrehozására került sor, melynek nevében szerepel az agora és a kulturális központ elnevezés is. Tevékenységét tekintve alapító okirata tartalmazza, hogy a kulturális tevékenységen túl ellát többek között sport-, szabadidő-tevékenységet is.
1. A Kultv. 78/I. §-ának (1a) bekezdése ismeretében is tartozhat-e ez az intézmény a Kultv. 78/C. §-a hatálya alá, vagy csak a 78/B. § hatálya alá? A kérdés azért merül fel, mivel az ügyvezető megbízása lejár, és kérdéses, hogy reá alkalmazandó-e feltételként a szakirányú mesterfokozatú szakképzettség megléte.
2. Ezen gazdasági társaság ügyvezetőjére alkalmazandó-e a Kultv. 94. §-ának (3) bekezdése, miszerint az intézményvezetői feladatok ellátására pályázatot kell kiírni? Amennyiben igen, a 39/2020. EMMI rendelet 1. mellékletének 9. pontja szerinti végzettség elegendő-e – ha alkalmazható a törvény 78/C. §-a –, vagy nem is kell pályázati eljárás, és nem is szükséges semmilyen képesítési előírásnak megfelelnie az ügyvezetőnek – csak az adott kulturális közművelődési terület belső szervezeti egysége vezetőjének –, tekintettel arra, hogy széles tevékenységi köre van a gazdasági társaságnak?
1. A Kultv. 78/I. §-ának (1a) bekezdése ismeretében is tartozhat-e ez az intézmény a Kultv. 78/C. §-a hatálya alá, vagy csak a 78/B. § hatálya alá? A kérdés azért merül fel, mivel az ügyvezető megbízása lejár, és kérdéses, hogy reá alkalmazandó-e feltételként a szakirányú mesterfokozatú szakképzettség megléte.
2. Ezen gazdasági társaság ügyvezetőjére alkalmazandó-e a Kultv. 94. §-ának (3) bekezdése, miszerint az intézményvezetői feladatok ellátására pályázatot kell kiírni? Amennyiben igen, a 39/2020. EMMI rendelet 1. mellékletének 9. pontja szerinti végzettség elegendő-e – ha alkalmazható a törvény 78/C. §-a –, vagy nem is kell pályázati eljárás, és nem is szükséges semmilyen képesítési előírásnak megfelelnie az ügyvezetőnek – csak az adott kulturális közművelődési terület belső szervezeti egysége vezetőjének –, tekintettel arra, hogy széles tevékenységi köre van a gazdasági társaságnak?
37. cikk / 247 Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő – a közhasznú munka beszámítása
Kérdés: Állami óvoda-bölcsődében közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó esetében, amennyiben ezt megelőzően két hétig (1997-ben) közhasznú munkavállalói munkaszerződése volt ugyanezen óvodánál (az intézmény ugyanaz, de a munkáltató akkor még a polgármesteri hivatal volt), ez a két hét beleszámít-e a besorolásnál, a jubileumi jutalomnál, illetve a végkielégítésnél?
38. cikk / 247 Tanulmányi szerződés – a munkaviszony fenntartása
Kérdés: Mi történik abban az esetben a tanulmányi szerződéssel, ha a tanulmányok eredményeként megszerzett végzettség alapján a munkavállaló új munkakörbe kerül, aminek már feltétele az adott végzettség megléte? Hogyan kell értelmezni ebben a viszonylatban az EBH2013. M.13. döntést?
39. cikk / 247 Bérkiegészítés az egészségügyben
Kérdés: Orvosok és asszisztensek (vállalkozók) bérkiegészítésével kapcsolatban szeretnék kérdezni. Az alaphelyzet, hogy az asszisztensnek fel kell mondani, mert nem veszi fel a védőoltást. A vállalkozás kap utána bérkiegészítést. Ebben az esetben mi számít a távolléti díj alapjának, az alapbér és bérkiegészítés, vagy csak az alapbér? Mi után számoljuk az esetleges táppénzt, szabadságmegváltást, vagy miről adunk igazolást a munkanélküli-ellátások megállapításához?
40. cikk / 247 Távollétidíj-számítás szociális intézményben
Kérdés: A szociális intézményben dolgozó munkavállalóink szociális ágazati összevont pótlékban részesülnek, ez a pótlék az államkincstár támogatása szerint naptári napokra illeti meg őket, és ha szabadságra mennek, akkor is megilleti őket. Ha a munkavállaló szabadságra megy, akkor ez a pótlék távollétidíj-növelő lesz-e az Mt. 149. §-a szerint, és ezt hogyan kell kiszámolni egy adott hónapra? Ezt a pótlékot az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett bérpótlékként kell-e figyelembe venni? A példa: a munkavállaló június havi bruttó bére: 235 000 Ft, szociális ágazati összevont pótlék: 31 555 Ft, ledolgozandó munkanapok száma: 22, ledolgozandó órák száma 176, a munkavállaló 5 munkanap szabadságra megy. Mennyi alapbér, távolléti díj és szociális ágazati összevont pótlék illeti meg? Atávolléti díjat megelőző hat hónapra kifizetett ágazati pótlék összege: 189 330 Ft, osztónapok száma: 1456. Nem egyértelmű, hogy megkaphatja-e a teljes ágazati pótlék összegét, és ezenfelül még a távollétidíj-növelőként is figyelembe kell venni?
