Találati lista:
1201. cikk / 1313 Határozott idejű munkaviszony – távollévő helyettesítésére
Kérdés: A határozott idejű munkaszerződésben mindig pontos időintervallumot kell meghatározni? Ha például egy munkavállaló szülési szabadságának idejére határozott időre létesített munkaviszony keretében kívánok egy másik munkavállalót foglalkoztatni, akkor elégséges-e ez a meghatározás, vagy pontos "tól-ig" dátumot kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? Mi a teendő abban az esetben, ha a kismama korábban szeretne visszajönni, mint a szülési szabadság lejárta, vajon ebben az esetben a helyettesítő munkavállaló a határozott idő lejártát megelőzően korábban is elküldhető, ha a fenti "szülési szabadság idejére" meghatározást használom?
1202. cikk / 1313 Besorolás, képesítés, alapvizsga
Kérdés: Egyetemi szintű okleveles közigazgatási szakértő diplomával rendelkező munkatárs köztisztviselői kinevezésére került sor hivatalunkban. A kolléga most végzett az egyetemen, pályakezdő. Ilyen képesítéssel még nem rendelkezett senki a hivatalban, és most el kell döntenünk, hogy – éppen úgy, mint az igazgatásszervező képesítés esetén – van-e lehetőség pálya-előmenetel gyorsítására, valamint a közigazgatási alapvizsga alóli mentesülésre vagy sem. A kérdésem tehát, hogy a fent említett végzettség esetében van-e lehetőség az I. besorolási osztály 2-es fizetési fokozatába sorolni a köztisztviselőt, illetve hogy ezzel a végzettséggel mentesül-e az alapvizsga-kötelezettség alól?
1203. cikk / 1313 Munkabér visszafizetése – az időarányosnál több szabadság igénybevételekor
Kérdés: Általános iskolai pedagógus vagyok, közös megegyezéssel szüntetjük meg a jogviszonyomat. A munkáltatóm tájékoztatott, hogy az évi szabadságom időbeli függvényében a nyári szünetben 12 nappal több szabadságot vettem igénybe, ezért vissza kell fizetnem körülbelül félhavi illetményemet. Mivel nyáron nincs tanítás, ha akartam, sem tudtam volna dolgozni! Valóban vissza kell térítenem ezt az összeget?
1204. cikk / 1313 Rendkívüli munka elrendelése és költségei
Kérdés: Augusztus 20. miatt 21-ét, pénteket 29-én, szombaton kellett ledolgozni. A munkáltatónk viszont úgy határozta meg a munkarendet, hogy 29-e helyett 21-én dolgoztunk – munkaidő-beosztás szerint. 28-án azonban a munkáltató azt mondta, mégis be kell jönnünk 29-én dolgozni. Megteheti ezt? Ha valaki már befizetett egy külföldi útra, emiatt nem tud elutazni?
1205. cikk / 1313 Végkielégítés kiszámítása fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: 17 éve dolgozom egy nagyvállalatnál, az utolsó 3 évben GYED-en/GYES-en voltam. Augusztustól dolgozom ismételten, a havibéremet felemelték. A vállalat megszűnik szeptember 30-ával, csoportos létszámleépítés lesz. A végkielégítés számítására lennék kíváncsi, az átlagbérbe beleszámítják-e a GYES és GYED időszakát is? Nem mindegy, hogy 95 000 forinttal, ami a GYES alatt volt, vagy a rendes béremmel fogják kiszámolni a végkielégítés összegét.
1206. cikk / 1313 Üzemitanács-választás – a távol levő munkavállalók beszámítása
Kérdés: Üzemi tanácsi választás esetén a munkavállalók létszámát hogyan kell figyelembe venni? Azok, akik távol vannak (pl. keresőképtelenek), csak a leadott szavazatok esetén számítanak, vagy az összes választásra jogosult munkavállaló esetén?
1207. cikk / 1313 Pótszabadság – kinevezett vezetőnek
Kérdés: Jár-e a megbízott, illetve a kinevezett magasabb vezetőknek és vezetőknek az oktató-, illetve nevelőmunkát végző közalkalmazottakat megillető pótszabadság? Hogyan alakul a pedagógus-szakkönyv vásárlásához való jogosultságuk?
1208. cikk / 1313 Alap- vagy versenyvizsga?
Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és beosztottak közigazgatási alapvizsgára, azonban hallottam, hogy a köztisztviselőknek versenyvizsgát kell tenniük. Most alapvizsgát, vagy versenyvizsgát kell tennem, esetleg választhatok, hogy melyik vizsgát teszem le?
1209. cikk / 1313 Munkaviszony kezdő időpontja – keresőképtelen betegség esetén
Kérdés: Munkavállalónkkal július 30-án kötöttünk munkaszerződést, a munkába lépés napjaként augusztus 3-át jelöltük meg. A munkavállaló azonban augusztus 3-án reggel jelezte, hogy keresőképtelen beteg. A munkavállaló sajnos azóta is súlyos beteg. Ebben az esetben is augusztus 3-a marad a munkába lépés napja, és kötelesek vagyunk részére a betegszabadságra járó díjazást fizetni, vagy a munkába lépés napja a betegsége miatt módosul, és a tényleges munkába lépés napján fog csak a munkaviszonya megkezdődni?
1210. cikk / 1313 Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten
Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
