240 talált cikk a pótszabadság kifejezésre

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkavállalónak a munkáltató nem hajlandó megadni az életkor után járó pótszabadságot, besorolásra hivatkozva. Az évi 10 munkanap pótszabadság helyett csak a besorolás szerinti 7 munkanapot kapja meg. Ezt megteheti a munkáltató? A munkavállaló 45 év feletti, járna neki a 7 besorolás szerinti napon felül az életkor szerinti plusz 10 nap is, vagy csak az egyik jogcím? Számít az életkor után járó pótszabadság kiadásakor, hogy az illető előtte évekig külföldön dolgozott?

Kérdés: Mire kell figyelni, ha egy munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál több munkakört tölt be, különösen a munkaszerződés és munkaköri leírás tartalmának meghatározása során? Mennyiben bonyolítja a konstrukciót, hogy elvileg az egyik pozíció betöltése esetén vezető állású a munkavállaló, míg a másikban nem feltétlenül, illetve hogy eltérő közvetlen felettesek alá tartoznak a pozíciók?

Kérdés: Az egyik alkalmazottunk, aki közalkalmazotti jogviszonyban van, 2025. 03. 31-ig lenne nálunk állományban, mivel utána a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjával menne nyugdíjba. A felmentési ideje 60 nap + 6 hónap. A ledolgozandó felmentési ideje 2024. 08. 02. – 2024. 11. 30-ig tart, 2024. 12. 01. – 2025. 03. 31-ig pedig otthon tölti a felmentési idejét. A felmentési időre jár-e neki szabadság? Hogyan kell arányosítani az éves szabadságát? Hogyan kell eljárni a szabadság kiadásában? Ilyen esetben végkielégítés megilleti a dolgozót?

Kérdés: A munkavállaló tartósan keresőképtelen, táppénzjogosultságát kimerítette 2024. május 16-án, utolsó beérkezett orvosi igazolása is eddig az időpontig szól (keresőképessé nem vált az igazolás szerint). 2024. május 17. napjától rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, orvosi igazolást ezen időponttól nem mutatott be a munkáltató részére, és munkát sem végzett. Jogviszonya előreláthatólag megszűnik. A 2024. május 17-től jogviszonya megszűnéséig tartó időszak munkában töltött időnek minősül-e, és ez alapján szabadságra jogosító időnek számít-e orvosi igazolás hiányában?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban felhalmozott szabadság kiadására, illetve elévülésére vonatkozik kérdésünk. A közalkalmazott a 2016–2020. években rossz besorolás miatt több pótszabadságra lett volna jogosult, mint a megállapított és ténylegesen kiadott. A besorolás javításra került 2021. évben, azonban a pótszabadság csak ettől az évtől lett helyesen megállapítva, visszamenőlegesen nem. Most nyugállományba készül a kolléga, és kéri a 2016–2020. évekre meg nem állapított és ki nem adott pótszabadsága megállapítását, illetve megváltását a közalkalmazotti jogviszonya végével. Visszamenőlegesen meg kell-e állapítani, jogosult-e a szabadságra? Amennyiben igen, megteheti-e a munkáltató, hogy a felmentési idő munkavégzési kötelezettséggel töltött időtartama alatt a 2016–2020. évi plusz pótszabadságot adja ki? Vagy ebben az esetben érvényesíthető-e a hároméves általános elévülési szabály még a jogviszony fennállta alatt?

Kérdés: A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik annak meghatározására, így pontosan mit kell figyelembe vennie a munkáltatónak az Mt. 51. §-ának (5) bekezdésében meghatározott észszerű alkalmazkodás vonatkozásában, ha a munkavállaló keresőképes, de egészségileg alkalmatlan? A pótszabadságnál meghatározott fogyatékossági támogatásban és vakok személyi járadékában részesülő személyi kört kell ebben az esetben is figyelembe venni? Pontosan miből vezethető az le, hogy a munkáltatónak munkakör-felajánlási kötelezettsége lenne a fogyatékos munkavállaló esetében az észszerű alkalmazkodás követelményének megfelelve, abban az esetben, ha munkavállaló keresőképes, de nem alkalmas az adott munkakör betöltésére? Csak a bírói gyakorlatból? Amennyiben megváltozott munkaképességű és például fogyatékossági támogatásban is részesülő munkavállaló esetében előáll az az állapot, hogy keresőképes, de foglalkozás-egészségügyi szempontból a (segédmunkás) munkakörének betöltésére alkalmatlan, és nincs a munkáltatónál olyan munkakör, amely számára ennél egyszerűbb/könnyebb feladatokat foglalna magában, akkor ez már eredményezheti azt, hogy Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján foglalkoztatási és munkabérfizetési kötelezettség nem terheli a munkáltatót?

Kérdés: A munkáltató nem adta ki, a sok munka miatt a munkavállaló nem vette ki az adott évi szabadságait. Az előző évről így a munkavállalónak 18 munkanap szabadsága maradt (ebből 4 életkor szerinti pótszabadság). A munkáltató az előző évi szabadságot törölte. Jogosan megteheti ezt? Ha nem, hány év után veszik el a görgetett szabadság?

Kérdés: Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy 50 éves portásnak, aki megváltozott munkaképességű, hány óra szabadság jár egy évben? Általános, heti 40 órás munkaviszonyban járna neki (30×8)+(5×8) = 280 óra.

Kérdés: A munkáltató (amely kollektív szerződéssel rendelkezik) az apasági szabadságot úgy kívánná biztosítani, hogy egyrészt azt a törvényben előírt 10 munkanapnál hosszabb időre biztosítaná, másrészt annak teljes idejére 100%-os távolléti díj illetné meg a munkavállalókat. Elegendő-e ezt egyoldalú kötelezettségvállalásként munkáltatói szabályzatban szabályozni, vagy azt mindenképpen kollektív szerződésben kell szabályozni?

Kérdés: A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése alapján a munkáltató által megállapított szabadság mértékéről való tájékoztatás elfogadható-e úgy is, ha a munkáltatónál bevezetésre került távollét-nyilvántartó rendszerben a köztisztviselők személyre szabottan tájékozódhatnak az éves szabadság mértékéről, amely tartalmazza az alap- és pótszabadságokat? A szabadságról szóló tájékoztatás egyoldalú jognyilatkozatnak minősül a Kttv. 14. §-a, vagy tájékoztatásnak a Kttv. 15. §-a alapján?