2663 cikk rendezése:
2641. cikk / 2663 Rendes szabadság – a kiadás megszakítása keresőképtelen betegség miatt
Kérdés: A cégemnél az egyik munkavállaló szabadságának kiadásáról rendelkeztem, aki a szabadsága alatt megbetegedett. Szerintem először a betegállomány igénybevétele előtt a megkezdett szabadságát kell kivennie a munkavállalónak, azt nem szakíthatja meg, csak a kiadott szabadság letöltését követően mehet táppénzre. A munkavállaló szerint azonban a szabadsága megszakad a betegállományba kerülésével, és a megmaradt szabadságát egy másik alkalommal veheti ki. Kérdésem: helyesen járok-e el, ha a megkezdett szabadságot a betegállomány alatt kiadom, és csak ezt követően veszem táppénzre a munkavállalót? Van-e olyan rendelkezés, amely alapján a betegség miatt a megkezdett szabadság félbeszakadna, és a felgyógyulás után újra járna a már kiadott szabadság?
2642. cikk / 2663 Felmondási tilalom – ikrek szülei esetén
Kérdés: Kettős ikreim vannak, akik a nyáron lesznek háromévesek. Azt hallottam, hogy velük tovább maradhatok GYES-en, és nem is mondhatnak fel ez idő alatt. A munkáltatóm viszont azt akarja, menjek vissza dolgozni. Mik a jogaim?
2643. cikk / 2663 Kiszervezés – a jogviszonyváltásról szóló tájékoztatás kérdései
Kérdés: Iskolánk technikai dolgozóit a fenntartó kiszervezi. A megbeszélések már megtörténtek. Május 14-én a közalkalmazottak megkapták a tájékoztatást, amelyet 15 munkanapon belül kell visszaadni, ha elfogadják a munkakört. Szóbeli kérdésre azt a választ kapták, hogy napi munkaidejük beosztása változatlan marad. Május 23-án eljuttattak minden közalkalmazottnak egy tájékoztatót az irányadó munkarendről, a szabadságról stb., kérve, hogy ezt is május 14-i dátummal vegyék át. Ebben már az irányadó munkarend egészen más. A közalkalmazottak nem fogadták el a visszadátumozást, de addigra már leadták a nyilatkozatukat, amikorra megkapták a tájékoztatót a leendő munkahelyükről. Mikortól kezdődik a 15 napos határidő, május 14-től, vagy május 23-tól? Városunkban van helyi járat ugyan, de kerékpárral közlekednek a dolgozók. Fél óra az út kerékpárral, napi szűk 2 óra annak, aki messzebb lakik. Jól járnak a beosztással? Van joga az átvevőnek ilyen feltételeket szabni a dolgozónak?
2644. cikk / 2663 Kollégiumi nevelőtanár – a besorolás kérdései
Kérdés: Egy kolléganőnk Csehszlovákiában a bankszférában dolgozott 1972-től 1981-ig, középiskolai végzettséggel rendelkezett. Átjött Magyarországra 1981-ben, és 1986-ig egy vasipari vállalatnál állt alkalmazásban. 1987 januárjától képesítés nélküli nevelőként dolgozott egy iskolában. 1991-ben kapott szlovák szakos általános iskola tanári diplomát. 2004-ig dolgozott folyamatosan közalkalmazottként, tanárként egy iskolában, majd 2004-től munkanélküli. 2008 júniusában befejezi egy egyetem pedagógiai szakát. Kollégiumi nevelőtanárként szeretnénk alkalmazni középiskolánk kollégiumában. 1997 óta magyar állampolgár, a szlovák állampolgárságát is megtartotta. Csehszlovákiában lévő munkaviszonyát el kell-e ismerni a besorolás éveinek szempontjából? Magyarországon a vasipari vállalatnál végzett munkaviszonyát el kell-e ismernem? A szlovák szakos általános iskolai tanári diplomája alapján alkalmazhatnánk-e kollégiumi nevelőtanárnak (iskolánkban angol és német nyelvet tanulnak jelenleg a tanulók, egy 12. évfolyamos osztály orosz nyelvet tanul, szlovákot nem akarunk indítani), vagy csak a megszerzendő pedagógia szakos egyetemi végzettsége alapján lehetne-e felvenni?
2645. cikk / 2663 Fizetés nélküli szabadság után – a GYES melletti foglalkoztatás nehézségei
Kérdés: Az önkormányzataink intézménytársulási megállapodás keretében közös iskolát tartottak fenn. A társulási megállapodás megszűnésével az iskolát megszüntettük, és a pedagógusok elbocsátásra kerültek. A gyermekeket egy másik tanintézmény fogadta be. Az egyik közalkalmazottnak nem tudtuk megszüntetni a jogviszonyát, mivel GYES-en volt. Időközben a közalkalmazott jelezte, hogy visszajönne GYES mellett dolgozni. Azonban nem tudjuk foglalkoztatni, habár az iskola jogutódlással szűnt meg, a másik iskolában nincs üres hely. Kérdésem, hogy ha a közalkalmazottat nem tudjuk foglalkoztatni, akkor ki kell-e fizetnünk a munkabérét, vagy van-e más lehetőség?
2646. cikk / 2663 "Elhallgatás" – mint az együttműködési kötelezettség megsértése a felmondási tilalom kérdésében
Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonyát az ügyfelekkel szemben több ízben tanúsított agresszív és durva magatartása miatt rendes felmondással megszüntettük. Az illető a rendes felmondás ellen keresettel él, arra hivatkozik, hogy a felmondás közlésekor felmondási tilalom alatt állt. Miután az érintett megelőzőleg többször beteg volt, a felmondás átadásakor külön megkérdeztük, tud-e olyan okról, amely a felmondás jogszerűségét kizárná, így nincs-e még hivatalosan betegállományban. A válasza nemleges volt, ezt egyébként még a keresetlevelébe is beírta. Hamarosan meglesz a perben az első tárgyalás, a minap kaptunk a munkavállalótól egy levelet a táppénzes igazolás másolatával, mégiscsak keresőképtelen volt a felmondás közlésekor. Ezek szerint elveszíthetjük pert, miután megsértettük a felmondási tilalmat?
2647. cikk / 2663 Próbaidő – az elkésett azonnali hatályú megszüntetés
Kérdés: Háromhavi próbaidő kikötésével határozatlan idejű munkaviszonyt létesítettünk munkavállalónkkal. Cégem még a 3 hónapos időkorláton belül levélben tájékoztatta a betegállományban lévő munkavállalót, hogy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntetjük. A címzett már a próbaidő lejártát követően, a postán vette csak kézhez levelünket. Jogszerűnek tekintető-e a munkaviszony megszüntetése, hiszen levelünket még március végén, a próbaidő alatt postáztuk?
2648. cikk / 2663 Szabadság kiadása a felmentési idő alatt?
Kérdés: Egyik munkavállalómmal közöltem, hogy rendes felmondással megszüntetem munkaviszonyát, és a 45 nap felmondási idő egészére nézve felmentem a munkavégzés alól úgy, hogy az adott időszakra átlagkeresetet fizetek. Bár külön nem jeleztem, úgy gondoltam, ezzel a gesztussal a szabadság kérdését is rendeztük. A mentesítés idejére kiadható-e a szabadság időarányos része, amely jelen esetben 8 munkanap?
2649. cikk / 2663 Rendkívüli felmondás – a felmondási idő alatt
Kérdés: Cégünk nemegyszer került már olyan helyzetbe, hogy a rendes felmondásunkat követően egyes munkavállalók a felmondási idejük munkával töltött része alatt kicsit többet engedtek meg maguknak. Késtek, a munkaidő alatt búcsúpartikat szerveztek nem kevés alkohol elfogyasztása mellett, egy esetben pedig az elhelyezkedés érdekében egy távozó kollégánk e-mailen olyan adatokat juttatott ki a cégtől, amelyek véleményünk szerint üzleti titoknak minősülnek. Milyen szankciót alkalmazhatunk, megszüntethető-e a felmondási idő alatt rendkívüli felmondással a legrenitensebbek munkaviszonya?
2650. cikk / 2663 Prémium – a kifizetés esedékessége és a joglemondás
Kérdés: Munkaviszonyom április 1-jével közös megegyezéssel megszűnt. A megállapodás szerint "a felek kölcsönösen kijelentik, hogy a munkaviszonyból eredő minden igényüket kielégítettnek tekintik, és további követeléseket egymással szemben nem támasztanak". Az április havi bérelszámolásokban munkáltatóm bruttó 228 000 Ft prémiumban részesítette három kollégámat, akik az első negyedévben teljesítették az előírt 10%-os forgalomnövekedést. A kifizetésre az április 5-én kelt havi elszámolás alapján került sor. Nekem nem jár ez a prémium, ha én is teljesítettem a feltételeket?
