GYES után – kell-e módosítani a munkaszerződést?

Kérdés: GYES mellett fizetés nélküli szabadságon vagyok, és vissza szeretnék menni egy év után dolgozni. Munkáltatóm szerint módosítani kell a szerződésemet, mert ez új munkaviszonynak minősül. Valóban így van?
Részlet a válaszából: […] ...– a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathatkeresőtevékenységet [Cst. 1998. évi LXXXIV. tv. 21. § b) pont]. A munkavállalógyermeke harmadik életéve betöltéséig a gyermek otthoni gondozása céljábólfizetés nélküli szabadságra jogosult [Mt. 138...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Ügyelet – beszámít a heti munkaidőbe

Kérdés: Cégünknél rendszeresen ügyeletet rendelnek el, melynek időtartamát egy idén január 1-jétől életbe lépett Mt.-módosítás alapján munkaidőnek kell tekinteni. Kérdésünk: minden vonatkozásban munkaidővé változott-e az ügyelet, és amikor munkaidőnek minősül, úgy kell-e díjazni, mintha a munkavállaló beosztása szerinti munkaideje alatt állna rendelkezésre munkahelyén?
Részlet a válaszából: […] ...– továbbra isrendkívüli munkavégzésnek minősül, és ennek alapján rendkívüli munkadíj járerre az időre. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállalónak az ügyelet alatt munkátkell végeznie, ez a munka a rendkívüli munkavégzés éves keretébe, azaz az évi200,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Változó munkahely – ha az új telephely "elérhetetlen"

Kérdés: A munkáltatómmal változó munkahelyre kötöttünk munkaszerződést. Erre hivatkozva elrendelte, hogy az ország másik felében levő telephelyén dolgozzak, de szállást nem biztosított, és tömegközlekedéssel a kijelölt munkaidő kezdetére nem tudok odajutni. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...islétrejöhet, ezt a munkaszerződésben kell rendezni [Mt. 76/C. § (1) bekezdés]. Amunkavégzési hely az a telephely, ahová a munkavállalót a munkáltató beosztja;az első munkavégzési helyről a munkáltató a munkaszerződés megkötésekor szóban,majd 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Rendes felmondás – minőségi cserére alapozva

Kérdés: Az Mt.-ben nem olvastuk, de tudomásunk szerint mégis létezik a minőségi csere, amelyre alapozva felmondhatjuk a munkaviszonyt. Úgy véljük, egyik informatikusunk ismeretei némileg elavultak, nem is képzi magát. Ha találunk helyette egy jobban felkészült szakembert, mire ügyeljünk, hogy egy esetleges pert ne veszítsünk el?
Részlet a válaszából: […] ...a bírósági gyakorlatáltal is elismerten – a rendes felmondás indoka lehet az ún. minőségi csere is.Ekkor a munkáltató azért mond fel a munkavállalójának, mert őt az adottmunkakört magasabb színvonalon ellátni képes másik személlyel kívánjafelváltani. Aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Jutalékelőleg – visszakövetelhető-e a munkaviszony megszűnése után?

Kérdés: Üzletkötőink díjazását a munkaszerződés részét képező jutalékszabályzat határozza meg. E szabályzat alapján az említett munkakörben dolgozókat szerződéskötési és szerződésgondozási jutalék illeti meg. Megítélésünk alapján a jutalékot előlegként folyósítjuk azzal, hogy amennyiben a szerződés a kötéstől számított egy éven belül megszűnik, akkor az előlegként folyósított jutalékot az üzletkötőnek vissza kell fizetnie. Egyik volt munkavállalónkkal vitában állunk. Arra hivatkozva nem fizeti vissza felszólításunkra a jutalékelőleget, hogy a kérdéses összeghez tartozó szerződések már az ő munkaviszonyának megszűnése után szűntek meg, és nem volt módja, hogy a kapcsolatot a biztosítást kötőkkel fenntartsa. Alapos-e az érvelése?
Részlet a válaszából: […] ...által megkötöttbiztosítási szerződések megszűnése miatt vissza kell fizetnie a munkáltatónak ajutalék­előleget. A munkáltató és a munkavállaló között – a kérdésben foglaltakszerint – a munkaszerződés részét képező és elfogadott jutalékszabályzatalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Munkáltatói kárfelelősség – a mentesülési feltételek hiánya

Kérdés: Munkavállalónk elcsúszott az üzem udvarán, miközben az egyik szerelőcsarnokból a másikba haladt át munkaidőben. A csúszás következtében olyan szerencsétlenül esett, hogy agyrázkódást szenvedett, és eltörte a karját, felgyógyulása több hónap is lehet. Az udvar vizes volt, de azt bizonyítani nem tudjuk, hogy ezt a munkavállaló nem vette figyelembe. Terheli-e kártérítési felelősség cégünket, szóba jöhet-e a kármegosztás?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató afelelősség alól nem mentesülhet. Az idézett törvényhely szerint külön kimentésiok az, ha a kárt kizárólag a károsult munkavállaló elháríthatatlan magatartásaokozta. Ennek megállapításánál figyelembe kell venni a munkahely sajátoskörülményeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Jutalom – a kifizetési feltételek megítélése

Kérdés: Még tavaly rendes felmondással megszüntettük egyik alkalmazottunk munkaviszonyát, és a felmondási idő teljes tartamára felmentettük a munkavégzés alól. A munkavállaló annak a megállapítását kéri, hogy munkaviszonya végéig legyen jogosult a munkáltató által kifizetett mindenfajta juttatásra, így kéri 708 525 forint jutalom megfizetését. Cégünk a – gazdálkodás eredményessége alapján utólag, az adott évet követően fizetett – jutalmazásból kizárta azokat, akiknek a munkaviszonya bármilyen jogcímen a tárgyévben megszűnt vagy megszűnik. Miután érintett munkavállalónk felmondás alatt állt, nem fizettük ki a jutalmat. Állítása szerint diszkriminatívak a jutalomból való kizárási okok. Helyes-e az eljárásunk, figyelemmel arra, hogy az illető pert indított?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató év végi jutalom kifizetését határozza el, ésa kifizetés feltételeit is megállapítja, a munkavállaló nem követelheti ezeknekaz anyagi juttatásoknak a kifizetését, ha nem felel meg a közölt feltételeknek[Mt. 5. § (1) bekezdés]. A munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Mi számít munkaidőnek, túlléphető-e a napi 12 órás felső határ?

Kérdés: Cégünk megszakítás nélküli munkarendben üzemel, a munkavállalók 12 órás műszakokban dolgoznak. A 12 órára esik a munkaközi szünet egyórás időtartama is. Minden műszak előtt és után a különböző átadási-átvételi feladatok még kb. fél-fél órát vesznek igénybe. Az erre fordított idő ugyanúgy munkaidőnek minősül? Ha igen, a munkavállalók munkaidő-beosztás szerinti napi munkaideje 13 óra lenne, amely az Mt. 119. § (3) bekezdésében meghatározott 12 órás felső limitbe ütközne. Ebben az esetben hogyan tudnánk megoldani a munkavállalók jogszerű foglalkoztatását?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 119. §-ának (3) bekezdése alapján a munkavállalómunkaidő-beosztása szerinti napi munkaideje a 12 órát nem haladhatja meg. A készenlétijellegű munkakörben a felső határ 24 óra. Az Mt. alkalmazásában munkaidőnekminősül a munkavégzésre előírt idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

Bérkifizetés – a bankszámlára utalás két kérdése

Kérdés: Elrendelheti-e cégünk egyoldalúan, hogy a bérkifizetés bankszámlára történjen? A gyakorlatban ugyanis munkavállalóink bérét számlájukra utaljuk. Igaz-e, hogy ekkor meg kellene térítenünk számukra mindazt a költséget, amely a számlanyitással, a számlavezetéssel, illetőleg a bér bankszámláról történő felvételével kapcsolatban felmerül?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 154. §-ának (1) bekezdése szerint lehetőség van arra,hogy a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállalómegbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállalóbankszámlájára átutalja. A munkáltató tehát az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

Vasárnapi pótlék – három műszakos munkarendben

Kérdés: A három műszakos, de nem megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében a vasárnapi munkavégzés során, ha a műszak vasárnap 22 órától hétfő reggel 6-ig tart, kell-e vasárnapi pótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 149/A. §-a rendelkezik a munkavállalót megilletőbérpótlékról a vasárnapi munkavégzés esetére. E rendelkezés szerint vasárnapimunkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül ötvenszázalékosbérpótlék illeti meg – többek között akkor –, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.