Idénymunka – szerződés és munkaszervezés

Kérdés: Idényjelleggel működő vendéglátóegység munkaidőkeret alkalmazásával alkalmaz pincéreket, szakácsokat. A munkaszerződés elkészítése, valamint a foglalkoztatás során milyen szempontokat kell figyelembe vennünk?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződés tartalmától alapvetően független kérdés,hogy a munkáltató idényjelleggel működik-e vagy sem, illetve hogymunkaidőkeretben foglalkoztatja-e a munkavállalókat. Tekintettel ugyanis arra,hogy a munkarendet, munkaidőkeretet, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Rendkívüli munkavégzés – a munkaszerződésben előre elrendelten?

Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet végez, egységünk egyszemélyes kisbolt, délelőtt 9 órától délután 17 óráig tart nyitva. A munkavállalóm a munkaszerződésben rögzített kölcsönös megállapodás szerint a következőképpen dolgozik. Hétfőtől péntekig délelőtt 8 óra 55 perctől délután 17 óra 04 percig, melyből 45 perc az ebédidő, mely nem része a munkaidőnek. Így a napi munkaidő hossza 7 óra 24 perc. Szombati napon a nyitvatartási idő 9 órától 12 óráig tart, melyet előre túlórában a rendeletnek megfelelően elrendelünk, a munkaszerződésben is rögzítettünk, és 100%-os túlórapótlékot fizetünk. Munkavállalóm heti rendszerességgel a fentiek szerinti beosztásban dolgozik. A rendelet szerinti éves túlórakeretet a dolgozó nem lépi túl. Kérdésem az, hogy a leírtak alapján társaságunk szabályosan foglalkoztatja-e a dolgozót? Ezzel a beosztással nem sérül-e a dolgozó 48 órás pihenőidejének kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...ki nem számíthatómódon.A kérdés szerinti munkaidő-beosztással sérül a munkavállalópihenéshez való joga. A munkavállaló részére – munkaidőkeret alkalmazása esetén– heti leg­alább 40 óra, a keret átlagában 48 óra – megszakítás nélkülipihenőidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Munkaidőkeret-számítás

Kérdés: Munkavállalóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Figyelemmel arra, hogy munkaszüneti napokon is nyitva tartunk, értelmezésünk szerint a munkaidőkeretben ledolgozható munkaórák számához automatikusan hozzáadódik a munkaszüneti nap miatt plusz 8 óra napi munkavégzés, és ezért csak az így meghatározott óraszámon felüli munkavégzés fog rendkívüli munkának minősülni. Például, ha egy hónapban 22 nap esik hétköznapra, és ebből 1 munkaszüneti nap, akkor nem 21 a ledolgozható munkanapok száma, hanem 22. Helytálló az álláspontunk?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszüneti napokon történő foglalkoztatás lehetősége nemnöveli meg a munkaidőkeretben ledolgozandó munkaidő mértékét. Az e napontörténő munkavégzésről szóló Mt. rendelkezés ugyanis nem a munkaidő mértékére,hanem a munkaidő beosztására vonatkozik. Ez azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Munkaszüneti nap miatti munkaidő-beosztás-változás – értékelhetetlen szombati munkanapok?

Kérdés: Rendkívül problémásnak ítélem meg, hogy a munkaszüneti napok átcsoportosítása révén négy-öt napos munkaszünetek olvadnak egymásba, és évente több munkanap szombatra esik. A munkáltatóknak ez jelentős többletteher, mivel gyakorlatilag értékelhetetlenek a szombatra áthelyezett munkanapok.
Részlet a válaszából: […] ...Az SZMM rendelet 3. §-ában meghatározott, az általánostóleltérő munkaidő-beosztás esetére példa, ha a munkáltató munkaidőkeretetszervez. Munkaidőkeret alkalmazása esetén eltérhet a munkáltató a rendeletszabályaitól, és beoszthatja úgy a munkaidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Készenlét megszakítása

Kérdés: Olyan vállalatnál dolgozom, ahol a munkáltató jogszerűen rendelhet el készenlétet. A legutóbbi időkig ezt oly módon tette, hogy a napi munkaidőt követően délután 15.00 órától másnap reggel 7.00 óráig tartott, és ez idő alatt az érintett munkavállalók kötelesek voltak otthonukban készenlétet teljesíteni. A vállalati mobiltelefont bekapcsolva kellett tartani, a vállalati gépkocsit pedig – tekintettel arra, hogy minél hamarabb odaérhessünk a munkavégzés helyszínére – kötelesek voltunk hazavinni magunkkal. Nemrégiben változott a gyakorlat: a készenlét elrendelése alkalmával a munkáltató arra kötelezi az érintetteket, hogy a napi munkaidő lejártát követően előbb 15.00 órától 23.00 óráig legyenek készenlétben az otthonukban, majd ezt követően 23.00 és 4.00 óra között a készenlétet megszakítja, és 4.00 órától 7.00 óráig újból készenlétet rendel el. Ez a munkáltatónak bérmegtakarítást jelent, de a mi érdekeinket sérti, hiszen a megszakítás idejére nem kapunk díjazást. Sem az Mt., sem a kollektív szerződésünk nem rendelkezik a készenlét megszakításáról. Jogszerűen szakítja meg a munkáltató a készenlétet?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 118. § (1) bekezdésének kimondja: a munkarendet, amunkaidőkeretet, valamint a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektívszerződés rendelkezése hiányában – a munkáltató jogosult megállapítani. Akészenlét elrendelése tehát – az Mt., illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Hogyan befolyásolja a munkából való távollét a munkaidőkeret alatt ledolgozható munkaórák számát?

Kérdés: Munkavállalóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, a munkaidőkeret átlagában napi 8 órát. Kérdésünk az lenne, hogy ha a munkavállalók szabadságra mennek vagy betegek, a távollétük hogyan befolyásolja a munkaidőkeretből még ledolgozható órák számát, vagyis hogyan kell pontosan értelmezni az Mt. 118/A. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 118/A. §-a alapján a munkaidőkeret lényege, hogy ateljes napi munkaidőt egy hosszabb időtartamon belül kell beosztani, és aztezen időtartam átlagában kell a munkavállalónak ledolgoznia. A munkaidőkeretreeső munkaidő tehát a munkavállalóra érvényes napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Rendkívüli munkavégzés – munkáltatói elrendelés hiányában

Kérdés: Egy nagy cégnél dolgozom. Munkaidőm hétfőtől péntekig reggel 9-től délután 6 óráig tart, egy óra ebédszünettel. Nagyobb megrendelések esetén egyszerűen képtelenség munkaidőben végezni a napi teendőkkel. Nem csak én vagyok így, sok kollégám is 2-3 órával többet dolgozik ilyenkor a napi 8 óránál. Megkérdeztem múltkor a főnökömet, hogy miért nem kapunk ilyenkor legalább túlórapénzt. Erre azt kérdezte, hogy miért járna túlórapótlék, nem rendelt el nekünk senki túlórát. Valóban helytálló a felettesem álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésfogalmát. E szerint rendkívüli munkavégzésnek minősül – többek között – amunkaidő-beosztástól eltérő, valamint a munkaidőkereten felüli munkavégzés [Mt.126. § (1) bekezdés a)-b) pont]. A kérdés szerinti tényállásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Érik a meggy – munkacsúcsok és heti pihenőnapok

Kérdés: Agrárvállalkozó vagyok. Az elmúlt évek tapasztalata alapján kérdezem: a szüretelést és a termésbetakarítást hat nap után a gyakorlatban hogyan lehet megszakítani és a kötelező egy nap pihenőt tartani, amikor a mezőgazdaságban munkacsúcsok vannak és érik a meggy, a sárgabarack, a dinnye vagy a szőlő? A meggyet például 10 napon belül le kell szednünk, mert az érésgyorsító addig hat. Egy nap kiesés akár 10% veszteség, amit nyilvánvalóan nem engedhetünk meg magunknak.
Részlet a válaszából: […] ...a munka- és pihenőidő általánosszabályaitól eltérő rendelkezéseket is találunk az Mt.-ben. Az Mt. alapján általános jelleggel – munkaidőkeretalkalmazásakor – a pihenőnapok összevontan is kiadhatók, de ekkor hetentelegalább egy pihenőnap ki­adása kötelező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Munkaközi szünet – utólag nem dolgoztatható le

Kérdés: A munkáltatóm kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatja a dolgozóit, 5/2 munkarendben. A dolgozók napi munkaideje reggel 6 órától 14 óra 5 percig tart, ebből 30 perc a munkaközi szünet, amelyet a munkáltató nem fizet ki, és ledolgoztatja minden hónapban 1 szombaton (sima bérért), mert a napi 8 óra munkaidő nincsen meg. Szerintem szabálytalan ez az eljárás, mivel a munkaközi szünetet nem gyűjtheti össze, és utólag nem dolgoztathatja le a munkáltató. A heti 2 pihenőnapja sem lesz így meg a dolgozóknak. A munkavállalókat a változásról írásban nem értesítette a munkáltató, hanem tényként közölte, hogy 2008. május 1-jétől bevezeti a fent említetteket.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 122. §-a alapján, ha a munkavállaló napi munkaideje ahat órát meghaladja, munkaközi szünetet kell számára biztosítani, melynektartama minimum húsz perc és maximum egy óra lehet, amelyet egybefüggően, amunkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaközi szünet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Vasárnapi munkavégzés – a vasárnapi és a műszakpótlék fizetésének feltételei

Kérdés: Júniustól a cég 12 órás munkarendet vezet be a karbantartás területén, szombat-vasárnapi munkavégzéssel is. A munkaidő reggel 6-tól 18 óráig és 18 órától másnap reggel 6 óráig tart. Melyik időpontban kezdődő és végződő műszakokra kellene fizetnünk a vasárnapi munkavégzéshez kapcsolódó 50 százalékos pótlékot? Mi úgy gondoljuk, hogy fizetjük a vasárnap 6-tól 18 óráig tartó műszakra, és fizetjük a vasárnap este 18-tól hétfő reggel 06 óráig tartó műszakra.
Részlet a válaszából: […] ...munkabérén felülötvenszázalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésrea) három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy b) munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenő­napokösszevont kiadása esetén [Mt. 124. § (5)–(6) bekezdés] a munkaidő-beosztásaszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
1
56
57
58